Karancsalja bemutatása

Karancsalja 1641 lelkes község. Nógrád megye északkeleti részén fekszik, csupán öt kilométer távolságra a megyeszékhelytől - Salgótarjántól. Budapestről indulva az M3-as autópályáról Hatvannál letérve, a 21-es számú főúton Salgótarján felé kanyarodva juthatunk el a településre. Salgótarjánból Litke felé az első település Karancsalja. Balassagyarmat irányából a 22-es számú főútról Ságújfaluban Etes felé kanyarodva juthatunk el Karancsaljára.

A Dobroda patak völgyében fekvő Karancsalja Árpád-kori eredetű település. Nevét a községtől néhány kilométerre északkeletre, Szlovákia és Magyarország határán magasodó 727 méter magas Karancsról kapta, amit a „Palóc Olimposznak" is szokás nevezni.

A monda szerint a muhi csatamezőről menekülő IV. Béla megpihent a településen. Ennek emlékére építtette a király leánya, Szent Margit a Karancs hegy csúcsára a Boldogasszonynak szentelt kápolnát. A 16. században a Bebekeké, a 18. századtól legjelentősebb földbirtokosa a Jankovich család. Jankovich Miklós a 19. század elején klasszicista stílusú úrilakot épített a faluban, amit az 1950-es években lebontottak.

Karancsalja Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1886-ban épült fel. A község gazdasági életébe az 1800-as évek második fele nagy változást hozott, amikor megnyitották szénbányáit. Ez a tény és Salgótarján közelsége nagyban befolyásolta 20. századi történetét. A község mai képe az utóbbi évtizedek fejlődésének eredménye.

Az infrastruktúra (víz, gáz, szennyvíz, telefon, kábel tv) teljes mértékben kiépült, a belterületi utak felújításra kerültek. A község központjában 800 m hosszú szakaszon járda épült.

Folyamatosan újulnak meg intézményei. 2000-ben szentelték fel a község zászlaját és címerét, ugyancsak ebben az évben készült el a település I. és II. világháborús áldozatai tiszteletére emelt emlékmű, nem sokkal később egy díszparkot hoztak létre.
2003. évben megvalósult a sportpálya felújítása.

Kedvelt kirándulóhelye a helybelieknek és a környék lakóinak is a „Tavas" pihenőpark, ahol jeles ünnepeken - így például május 1-jén kulturális és sportprogramok is szórakoztatják az idelátogatókat.

A község leglátogatottabb rendezvényei a július utolsó szombatján tartott „Falunap", valamint az október elején rendezett Szüreti felvonulás és bál.