Hajdúsámson bemutatása

Hajdúsámson város az Alföld határ menti térségében, Debrecentől a megyeszékhelytől észak-keletre 13 km-re helyezkedik el. A települést átszeli a 471. számú főút, valamint Debrecen-Mátészalka irányában a vasútvonal.
Hajdúsámson területéről már középső bronzkorból kerültek elő régészeti leletek. Hajdúsámsoni kincs néven a debreceni Déri Múzeumban őrzik a tizenkét harci csákányból és egy szépen díszített kardból álló páratlan fegyverleletet, amelyet a Kr.e. II. évezred közepén ástak el a község területén. Hajdúsámson-Csemetekert lelőhelyről kora vaskori és szarmata leletek is előkerültek.
A település XI-XII. századi történetéről,birtokviszonyairól szinte semmit sem tudunk. A XIII. századból származnak az első írásos emlékek. Elsőként 1213-ban a Váradi Regestrumnak nevezett tüzesvas próba lajstromban említik Túrsámson néven (Tumsansuna). A kutatások szerint korai nevének mindkét tagja személynév eredetű és egykori birtokosokra utal.1399-ben Zsigmond oklevelében említik utoljára Túrsámsonként, amikor az itt lévő vám adományozásáról esik szó. A következő évszázadokban egyszerűen csak Sámson a falu neve.
1552-ben török uralom alá került, s kénytelen volt adót fizetni. A korszakban hol a császári, hol a török hadak pusztításait kell átvészelnie. Ebben a korszakban annyira elnéptelenedett, hogy pusztaként említik. Az 1571-es speyeri szerződés alapján a három részre szakadt országban Erdélyhez tartozott, de ennek ellenére a töröknek is adózott, ami nem volt szokatlan jelenség. Az 1600-as évek elején újra elnéptelenedett, szerződést kellett kötni a benépesítésére. Ebben a században is számos pusztítást élt még át majd a törökök távozása után a kuruc-labanc összecsapások sem kímélték. Egy 1692-es összeírás alapján az egyik legszegényebb bihari falu volt. A viharos századok a birtokosokat sem kímélték.Sámson esetében kiemelkedő szerephez jutott Debrecen városa. 1871-ben nagyközség lett, 1876-ban pedig Hajdú Vármegyéhez csatolták. Ettől kezdve használatos a Hajdú- előtag a község nevében.

Látnivalók Hajdúsámson

Római Katolikus Templom

Hajdúsámson

Református Templom

Hajdúsámson

XIX. század végén épült. Kertjében 2001-ben emléktáblát állítottak Tóth Bálint lelkésznek, aki fél évszázadig 1841-től 1890-ig szolgált a községben. A torony késői barokk stílusú.

Bardi János öntöttvas kályhagyűjteménye

Hajdúsámson

A gyűjtemény 300 db kályhából, ugyanennyi szenes vasalóból, 80 db kerekes és csapos kútból, 10 db vasmozsárból, 100 db kisplasztikából és 20 db mezőgazdasági darálóból áll. A kályhák a történelmi Magy...

Petőfi fája szobor

Hajdúsámson

E. Lakatos Aranka szobrászművész alkotása. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának tiszteletére állítatta az önkormányzat.

1956-os emlékmű

Hajdúsámson

Világháborús emlékmű

Hajdúsámson

Némethy László alkotása. Eredetileg az I. Világháború 273 hajdúsámsoni áldozatának állított emléket, de 1998-ban márványtáblára vésve felkerült rá a II. Világháború áldozatainak, 122 elesett sámsoni k...