Fertőszéplak bemutatása

Fertőszéplak a Kisalföld és az Alpok keleti nyúlványának találkozási helyén található. Szomszéd települései:  (az egykori Eszterháza) , Fertőszentmiklós és Hegykő. A falutól északra a Fertő-tó csodaálatos vize csillog. A rómaiak Pannónia meghódítása révén e területet is birtokolták:   Plinius római író e vidéket DESERTA BOIORUM-nak nevezte. A plébánia épületének keleti falába illesztett sírkő igazolta a rómaiak ittlétét. 

A magyarság  megjelenéséről, a honfoglalásról nincsenek konkrét történelmi adataink, a régi tudás alapján  Harka törzse élt a környéken.  Ezt bizonyítják a Farkas-tanya kavicsbányájából előkerült Árpád kori nyílhegyek, melyeket a soproni múzeumban láthatunk. Az első  oklevél, amely a falu nevét Siplak néven említi 1250. február 16-án keletkezett, amelyben Osl Miklós birtokrészeit öt részre osztják. .

A falu sokszor cserélt gazdát. Legrégibb birtokosa az Osl nemzetség volt. A XIII-XIV. században földesúri vámszedőhelyként működött. Nevezetes birtokosai a Nádasdyak voltak. A falu egyik gazdája volt Nádasdy Ferenc is, akit 1671-ben, mint a Wesselényi-összeesküvés résztvevőjét kivégeztek.

1848-ban a település  Kossuth mellé áll, Jaksics György vezetésével a nemzetőrség is megalakul a faluban.

Megtekintésre méltó katolikus temploma, a mellette lévő Kálvária,  Széchenyi Ferenc szülőháza, a vasúti Lámpamúzeum, valamint a környék életmódját bemutató Tájház.

Vasúti Lámpamúzeum

• Fertőszéplak

A Vasúti Lámpamúzeum a település közepén található magángyűjtemény.

Mindenszentek Plébániatemplom

• Fertőszéplak

Római Katolikus Templom

• Fertőszéplak

Fertőszéplaki

• Fertőszéplak

Falumúzeum

• Fertőszéplak

A Fertő vidék magyar községeiben 1850-1950 között végbement lakáskultúra és gazdálkodás változását 5 periódusban mutatja be a kiállítás öt hitelesen helyreállított 1860-70 között épült parasztházban....

Művelődési Ház, Fertőszéplak

• Fertőszéplak

Fertőszéplaki Örömút

• Fertőszéplak

Általános

• Fertőszéplak

További látnivalók