Feldebrő bemutatása, turizmusa

Feldebrő község a Mátra délkeleti lábánál, az Alföld síkságába simuló dombok között, a Tarna völgyében fekszik. A község Vécs , Aldebrő, Tófalu, Kerecsend, Demjén, Egerszólát és Verpelét településekkel határos.A legközelebbi város Eger, 20 kilométerre található.
A község története a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. A falu közelében feltárt temető tanúsága szerint a honfoglaló magyarok korán birtokba vették a stratégiai szempontból is jelentős területet. A Mátra vidéke a magyar honfoglalás korában a krónikás hagyomány szerint a kabar eredetű Aba nemzetség szállásterülete volt. A nemzetség névadója Aba Sámuel király volt, mint legtekintélyesebb tagja a rokonságnak. A falu első évszázadaiban meghatározó szerepet játszott az Aba nembéli Debrői család.Debrő ebben az időszakban gazdag település lehetett, s megtartotta birtokközpont jellegét.A XV. század folyamán leáldozott a Debrői – másként írva Debrei – család csillaga.
Zsigmond király az összeesküvésbe keveredő Debrői Istvántól birtokait elkobozta. Albert király 1438-ban Debrőt és a hozzá tartozó falvak felét Debrői Imrének, a másik felét Rozgonyi Péter egri püspöknek, Rozgonyi István comesnek és fiának, Jánosnak adta. A Rozgonyiak a megyebeli javaik védelmére – 1461 előtt – Debrő mellett várat emeltek. A vár hadászati jelentősége csekély, inkább birtokközpontként szolgált. A XV. század végén sűrűn változtak Debrő tulajdonosai: Kanizsai György, Bakócz Tamás egri püspök, majd Bélteky Drágffy Bertalan erdélyi vajda követte egymást. Debrő és környékének életében sorsfordulót jelentett Hatvan 1544-es török elfoglalása, majd Eger 1552. évi ostroma, amikor a környék szinte teljesen elnéptelenedett, és a török lerombolta a debrői várat.
A török kiűzése után lassan újjáépült a falu.
Alapvetően megváltozott a debrői uradalom helyzete, amikor 1740-ben báró gyaraki Grassalkovich Antal királyi személynök, a XVIII. századi Magyarország egyik legtehetségesebb embere megvette az uradalmat. Megszervezte az uradalom életét és számos épületet emelt, többek között újjáépíttette a templomot. Utódainak nagyarányú költekezései és a gazdasági szakértelem hiánya oda vezetett, hogy egy rosszul sikerült, kétmillió forintos kölcsönügylet után az uradalom csődbe ment, birtokait pedig gondnokság alá helyezték, majd 1847-ben gróf Károlyi György megvásárolta. Károlyi György 1876-ban elsőszülöttségi hitbizományt alapított, amelyet unokájától – Károlyi Mihálytól – 1921-ben elkoboztak.
A község megőrizte a középkori településrendjét. Eredetileg egyutcás falu volt, amely középen, a templom körül kiszélesedett, és nagyobb térré öblösödött. A házak sora így kerülte meg két oldalt a templomot és a középkorban a templom körül lévő temetőt. Ma az északi részén út menti, déli részén utcás falu. Feldebrő lakossága története folyamán színmagyarnak tekinthető.