Feldebrő bemutatása

Feldebrő község a Mátra délkeleti lábánál, az Alföld síkságába simuló dombok között, a Tarna völgyében fekszik. A község Vécs , Aldebrő, Tófalu, Kerecsend, Demjén, Egerszólát és Verpelét településekkel határos.A legközelebbi város Eger, 20 kilométerre található.
A község története a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. A falu közelében feltárt temető tanúsága szerint a honfoglaló magyarok korán birtokba vették a stratégiai szempontból is jelentős területet. A Mátra vidéke a magyar honfoglalás korában a krónikás hagyomány szerint a kabar eredetű Aba nemzetség szállásterülete volt. A nemzetség névadója Aba Sámuel király volt, mint legtekintélyesebb tagja a rokonságnak. A falu első évszázadaiban meghatározó szerepet játszott az Aba nembéli Debrői család.Debrő ebben az időszakban gazdag település lehetett, s megtartotta birtokközpont jellegét.A XV. század folyamán leáldozott a Debrői – másként írva Debrei – család csillaga.
Zsigmond király az összeesküvésbe keveredő Debrői Istvántól birtokait elkobozta. Albert király 1438-ban Debrőt és a hozzá tartozó falvak felét Debrői Imrének, a másik felét Rozgonyi Péter egri püspöknek, Rozgonyi István comesnek és fiának, Jánosnak adta. A Rozgonyiak a megyebeli javaik védelmére – 1461 előtt – Debrő mellett várat emeltek. A vár hadászati jelentősége csekély, inkább birtokközpontként szolgált. A XV. század végén sűrűn változtak Debrő tulajdonosai: Kanizsai György, Bakócz Tamás egri püspök, majd Bélteky Drágffy Bertalan erdélyi vajda követte egymást. Debrő és környékének életében sorsfordulót jelentett Hatvan 1544-es török elfoglalása, majd Eger 1552. évi ostroma, amikor a környék szinte teljesen elnéptelenedett, és a török lerombolta a debrői várat.
A török kiűzése után lassan újjáépült a falu.
Alapvetően megváltozott a debrői uradalom helyzete, amikor 1740-ben báró gyaraki Grassalkovich Antal királyi személynök, a XVIII. századi Magyarország egyik legtehetségesebb embere megvette az uradalmat. Megszervezte az uradalom életét és számos épületet emelt, többek között újjáépíttette a templomot. Utódainak nagyarányú költekezései és a gazdasági szakértelem hiánya oda vezetett, hogy egy rosszul sikerült, kétmillió forintos kölcsönügylet után az uradalom csődbe ment, birtokait pedig gondnokság alá helyezték, majd 1847-ben gróf Károlyi György megvásárolta. Károlyi György 1876-ban elsőszülöttségi hitbizományt alapított, amelyet unokájától – Károlyi Mihálytól – 1921-ben elkoboztak.
A község megőrizte a középkori településrendjét. Eredetileg egyutcás falu volt, amely középen, a templom körül kiszélesedett, és nagyobb térré öblösödött. A házak sora így kerülte meg két oldalt a templomot és a középkorban a templom körül lévő temetőt. Ma az északi részén út menti, déli részén utcás falu. Feldebrő lakossága története folyamán színmagyarnak tekinthető.

Látnivalók Feldebrő

Szent Márton templom és altemplom

Feldebrő

Szent Márton Római Katolikus Templom

Feldebrő

A templom alatt altemplom található falfestményekkel. A XI. századtól kezdve több építészeti stílus keveredése látható összhangban. Az egész építmény Európában egyedülálló. Misék:Hétfő:Reggel 08.00 ko...

További látnivalók

Forrás: www.feldebro.hu

Frissítve: 2010-01-12 11:02:07