Esztergom bemutatása

Az őskor óta lakott terület Solva néven a római limes jelentős települése volt, ahol Marcus Aurelius császár is többször megfordult.
Itt született, és 1001-ben itt is koronázták meg a magyar államot megalapító, 1083-ban szentté avatott I. István királyt.
Esztergom páratlan idegenforgalmi adottságokkal rendelkező város. A természet- és tájföldrajzi adottságoktól kezdve a kulturális és történelmi örökségen keresztül a sokoldalú kikapcsolódást lehetővé tévő regionális kínálatig és Budapest közelségéig minden tényező egy idegenforgalmi centrum szerepére predesztinálnák várost.

Az óváros legmagasabb pontja, legidősebb képződménye és egyben központja a 157 m magas, dolomitból álló Várhegy. Ezzel szomszédos a Szent Tamás-hegy, mely a várost keretező dombvidék egyik tagja. E dombvidék felszíne keleti irányban lépcsőzetesen emelkedik, részei: Elő-hegy (176 m), Szent János-kút (175 m), Orbán-kápolna (179 m), Kusztus (237 m), Sípolóhegy (318 m), Kis-kúria hegy (317 m), Sas-hegy (322 m) és a Vaskapu (406 m). A Szent Tamás-hegy, a Várhegy és a Kis-Duna-ág között törnek fel Esztergom hévforrásai közül valamennyi hévízzel kevert karsztvíz, hőmérsékletük 29 °C körül mozog. Ezek táplálják a város strandját, és erre épült a város élményfürdője is. A Várheggyel szemben lévő egykori Szent György hegyet a Bazilika építésekor elhordták. 2005-ben költözött a városba a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatósága.
Esztergom nevének eredete: Az Esztergom név eredetével kapcsolatban több elképzelés is létezik:
Egyesek szerint az Iszter(gam)ból ered (Iszter=Duna, Gam=Garam). Mindenesetre az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való. Mivel Esztergom a Dunakanyarban épült, a gom utótag jelentése lehet a hajlat, görbület (pl: gomb, gömb, gumó).
A név legrégibb alakja Iszterograd, ami az Esztergomnál a Dunába torkolló Garam folyóra utal (üsztürü=mellékág).
Neve bolgár-török estrogin küpe (= bőrpáncél) és a strgun (= tímár) főnevekből ered és egykori bőrpáncélkészítők lakhelyére utal.
Nevének eredetével kapcsolatban a szláv sztregomj (= akire vigyáznak) szó is szóba jöhet.
Érdekességek az érdekességek közül Esztergomban:
- Hivatalosan Esztergom a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának székhelye. Bár ritkán fordult elő, hogy itt ülésezett a testület, az Alkotmánybíróság elnökét itt iktatják be az Aranybulla előtt.
- Esztergom 2005-ben egymillió turistát fogadott. 1972-ben ez a szám, csak 200–350 ezer volt.
-A törökök annyira fontosnak tartották Esztergom várát, hogy a török lovasság utódjának tekintett légierő egyik harci repülőgépe az Estergon nevet viseli. Itt megtalálod a kapcsolódó cikket.
- Janicsárinduló is született egy a városról, az Estergon Kalesi (Esztergom vára) címmel.
Ugyanezen a néven a közelmúltban Ankarában, a török fővárosban felépítették az esztergomi várhegy mását.
- A városban található egykori forrásra a 15. században vízemelő gépet helyeztek, majd rézcsöveken vitték fel a vizet a várba (156 m). A szerkezet még a 17. században is működött. A vízgép egyedülálló volt a középkori Európában.
- A városba három császár tett látogatást: Barbarossa Frigyes (1189), Ferenc József (1886)[8], Akihito japán császár (2002)
- A Bazilikában, a levéltárban őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét.
- A 34 magyar szent mintegy harmada élt Esztergomban.