Celldömölk bemutatása

Celldömölk több mint 750 éves múltra tekint vissza. A település ősi, központi magját, a dömölki bencés apátságot először egy 1252-ben kelt oklevélben említik. Az apátság közelében két település is kialakult. Jobbágyainak és szolgálóinak faluját Pórdömölknek, később Egyházasdömölknek, a nemesek faluját Nemesdömölknek nevezték.
Az apátságban bencés szerzetesek tevékenykedtek. Az egyházi működés a török hódoltság idején szinte teljesen szünetelt, majd az 1681-es országgyűlési törvénycikk nyomán Nemesdömölköt artikuláris helynek jelölték ki, ahol evangélikus templomot építettek.
A 18. század elején az apátságba visszatértek a szerzetesek és létrehozták Kismáriacellt.A bencés apátság már a 16. század előtt is búcsújáró hely volt, csodatévő hírében álló kegyszobrát a törökök elől elmenekítették. Az ausztriai Máriacellből az ottani kegyszobor másolatát hozta magával Koptik Odó apát, és lendítette fel ezzel újra a hitéletet. A kegytemplomot 1748-ban szentelték fel. Az 1755-ben épült kálvária átadásával teljessé vált a búcsújáróhely. Kiscell apátsági székhellyé lépett elő.
A település 1768-ban sóhivatalt kapott, 1790-ben II. Lipót mezővárossá nyilvánítatta Kiscellt. A város egyre inkább benépesült, iparosai, kereskedői, híres vásárai és sóraktára révén hamarosan a környék központja lett. 1830-ban Kiscellben alakult meg az ország egyik első vidéki társasköre, a Kemenesalja Casino. A 19. század közepén közigazgatásilag megerősödve járási székhely lett.
A vidéket ekkor érte el a vasút, Kiscell a századfordulóra személy- és áruforgalmával vasúti csomóponttá, áruelosztó és átszállóhellyé vált. A város népessége szinte robbanásszerűen nőtt. A vasutas város jelentette az alapját a kapitalizálódásnak, sorra jöttek létre a pénzintézetek és a gazdasági társaságok.
A két település, Kiscell és Nemesdömölk 1904-ben Celldömölk néven egyesült majd 1950-ben Alsóság is a település részévé vált., amit ezek után nagyközséggé nyilvánítottak. Izsákfa csatlakozása után, 1979. január 6-án kapott városi rangot Celldömölk, amely napjainkban a közel 28 ezer lakosú Celldömölki kistérség központja.
Celldömölk az ötmillió éves Ság hegy, a 279 méter magas egykori tűzhányó lábánál található. A néhány százezer évig működő tűzhányó maradványa a kettős csonkakúp, amely Kemenesalja egyik ékessége, a bazaltbányászat során kialakult krátere pedig idegenforgalmi látványosság. A Ság hegyet 1975-ben nyilvánították védetté, s ezzel létrejött az ország egyik legkisebb, Vas megyének pedig az első tájvédelmi körzete. A Ság hegy a történelmi borvidékek közé tartozik, már a rómaiak korában is művelték a szőlőt, melyből ma is nemes savakban gazdag bort termelnek a gazdák.

Látnivalók Celldömölk

Vulkán Gyógy- és Élményfürdõ

Celldömölk

Kivételesen gyönyörû környezetben, az ötmillió éves vulkanikus hegy, a Ság lábánál fekszik a celldömölki Vulkán Gyógy- és Élményfürdõ, ahol mintegy 1.600 m2 vízfelület áll az érkezõk rendelkezésére.

Dénes Hegybirtok

Celldömölk

A vulkanikus eredetű Somlói Borvidék régi-új arca a Ság-hegy bazalttömbje, ismerje meg Ön is hazánk legkisebb borvidékének eldugott kincseit és látogasson el hozzánk egy borkóstolóval egybekötött birt...

Szűz Mária Római Katolikus Kegytemplom

Celldömölk

A Csodatévő Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt templom Celldömölk központjában található közvetlen szomszédságban a Bencés Apátsági épülettel, a Kálvária épületével és a Szentháromság szobor...

Ság-hegyi Tájvédelmi Körzet

Celldömölk

A Ság-hegy az ország legkisebb tájvédelmi körzete.

Mozdonyskanzen

Celldömölk

A celldömölki vasútállomáson az érdeklődők három, teljesen felújított gőzmozdonyt tekinthetnek meg.

Tárház

Celldömölk

A bencés templom kincsestárában, az igényesen kialakított Tárházban állandó kiállítás várja az idelátogatókat, bemutatván az ősi kegyhely fennmaradt, több száz éves kincseit.

Bencés Kolostor

Celldömölk

1760-ban kezdték építeni, s eredetileg négyszög alaprajzúnak tervezték a Bencés Kolostor épületét.

Szent Miklós Templom (Alsósági Római Katolikus Templom)

Celldömölk

A XVIII. századi templomot kétszer is átépítették. Az egyik késő barokk mellékoltár Anton Ertl műve 1825-ből. A Szent Miklós tiszteletére szentelt templom főoltárképet 1961-ben festette Radnóti Kovács...

További látnivalók