Apaj bemutatása

A török hódoltság idején elpusztult és csak a 19. század során népesült be újra. Akkori neve Apajpuszta volt. 1945 után uradalmi központ jellege megszűnt, közigazgatásilag Dömsödhöz tartozott. 1985-ben vált önálló községgé vált, köszönhetően A Kiskunsági Állami Gazdaság fejlődésének. Híres ló- és szarvasmarha-tenyésztéséről és jelentős a közelben élő túzokok állománya is.

Európai hírű rendezvénye minden évben a július utolsó hetében megrendezett Kiskunsági Pásztor- és Lovasnapok, mely több ezer látogatót vonz! A rendezvény megismerteti az idelátogatót a pusztai élet szépségeivel, az őshonos állatfajtákkal és a csikós hagyományokkal. A mai Apajpuszta a Kiskunsági Nemzeti Park része, Felső Kiskunsági Puszta néven, amely az ország második legnagyobb kiterjedésű szikes pusztája. A Ráckevei-Duna a településtől 8 kilométerre folyik.

Megközelítés: A Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában, Budapesttől 50, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől 60 km távolságban fekszik, az 51-es út közelében.