Alsószentiván bemutatása
A falu első hiteles írásos említése 1323-ból származik.
1. Lakosságtelepítő tényezők:
A természeti adottságok már az őskor óta nagyon kedvezőek az emberek letelepedéséhez: kellemes éghajlat (nem túl meleg, de nem is túl hideg nedves kontinentális éghajlat). A csapadék mennyisége általában elegendő a földművelés számára (azonban előfordulnak aszályos időszakok is). Termékeny mezőségi talajok (szintén a földművelés alapja). Tiszta levegő és tiszta ivóvíz (sok forrás). A jelentős mennyiségű erdő: építőanyagot, tüzelőt, vadon termő növényeket és vadászható állatokat biztosított az itt letelepedőknek.
2. Őskori leletek: a községben két területen maradtak őskori nyomok:
A Csányi-tó akkor még több mint 1 négyzetkilométeres víztükre partján a mai Béke utcai kertek végén 1957-ben egy kőbaltát találtak. A Tóház keleti homokdombjain, ahonnan mára már teljesen elhordták a homokot, s a dombok helyét ma csak a lábunk alatt besüppedő homok jelzi a Tóház felé vezető úton.
3. Ókori emlékek: 4 nép nyomait találták meg:
Egy ismeretlen nép épített itt labirintusokat, barlangokat, amelyet községünkben a Bújólik néven ismerünk. Levéltári feljegyzések alapján tudjuk, hogy őseink a tatárok elől ide menekültek s csak IV. Béla személyes megjelenésére voltak hajlandóak a járatok mélyéről előmerészkedni. Oraviszkok: pásztorkodó harcos életmódjukat a rómaiak történeteiből ismerjük. Temetkezési nyomaikat a mai napig is láthatjuk. A temetkezési halmaik közül (ahová főként vezéreiket temették) a 19. század végén múzeumi szakemberek 41 darabot feltártak. Kelták: temetkezési helyük a mai Béke utca és Honvéd utca kereszteződésében mintegy 100 méter átmérőjű körben található. Itt kerültek elő az ő nyomaikat igazoló leletek: halotti urnák, ételes edények, fémfegyverek maradványai. A rómaiak jelenlétét is számos emlék őrzi. A leghíresebb lelet Bátó és társa síremléke. Mellette szobrok és római pénzek sokasága került elő. Helytörténészek szerint a római korban a település közepén ment keresztül a dunaföldvári átkelőt védő hídfőállás, a limes második védővonala. Feltételezhetően itt lehetett a rómaiak tábora, amelyről ellátták a dunaföldvári limes védelmét, őrszolgálatát. A táborhely a földből előkerülő leletek tanulsága szerint hozzávetőlegesen 1 km2 kiterjedésű területen terült el.
4. Középkori névemlékek
Alsószentiván helység nevének kialakulása: A falu neve a 14. századtól kezdve fordul elő Szentiván alakban a középkori oklevelekben. Az elnevezés két településrészre is vonatkozott: az északi rész lett eredetileg Felsőszentiván, majd ezt később Középszentivánnak hívták, hogy az Aba melletti Felsőszentivántól meg lehessen különböztetni. A falu déli részét pedig Alsószentivánként említették. A 18. században Közép- és Alsószentiván egybeolvadt, s innentől kezdve lett a neve hivatalosan is Alsószentiván. Az elnevezés Keresztelő Szent János-ra utal, őt nevezték a honfoglalás előtt itt élő szláv népek Szent Ivánnak. Alsószentiván határában feküdt az egykori Zedreg nevű besenyő település. Nevét a környéken szép számmal előforduló szederbokrokról kapta. Az Árpád-kor-ban templomáról volt nevezetes. Zedreg a török időkben teljesen elpusztult. Bár azóta sem épült újra, egy szempontból mégis jelentős a falu lakói számára: ma ennek helyén található a temető.
5. Mozaikok a falu újkori történetéből
Gyakori lakosságváltozás: A törökök, majd az osztrákok elleni harcokban a település többször elnéptelenedett. Emiatt cserélődött ki a népessége is: a honfoglalás előtt a falut szlávok lakták. Az Árpád-korban besenyők éltek itt. A török időkben szerb telepesek építették újra Alsószentivánt. A 18. századtól pedig magyar parasztok telepítették be a községet.
Perek a szentiváni birtokokért: Az értékes termőföldekért a források tanúsága szerint több család is vetélkedett. A periratokból ismerjük az egykori birtokos családokat: a Farkas, Paksy, Lendvay család is szerette volna megszerezni magának az itteni földeket. Később a Szluha család birtoka lett a település és környéke.
Az iskolák megépülése: 1860-tól katolikus iskolája volt a településnek, amely a vajtai plébános felügyelete alatt állt. Mivel az egyház egyre nehezebben viselte az iskola költségeit, 1879-ben új iskolát létesítettek a község fenntartása alatt. Az állami iskola 1909-ben épült fel Koller Pál kezdeményezésére, ez a mai iskola épülete, amely 2009-ben lesz 100 éves.
6. A legújabb kor eseményei:
Az első világháborúban (1914-1918) Alsószentivánról 107 fő teljesített katonai szolgálatot, közülük 28-an soha nem tértek vissza a családjukhoz… A két világháború között a község lakosságának 80%-a a mezőgazdaságban dolgozott: a legtöbb család a saját kisbirtokos és törpebirtokos gazdaságát művelte a pusztákon, illetve többen pedig a Szluha család nagybirtokán végeztek napszámos vagy cselédmunkát. A második világháborúban (1939-1945) a település támaszpontként szolgált a szovjet csapatok számára a németek elleni harcokban. A harcok miatt 1945 tavaszán még egy időre ki is kellett üríteni a falut. A szovjet megszállás időszakában (1945-1990) történt fontosabb események: A háború után itt is megtörtént a földosztás, kb. 200 család jutott birtokhoz. A volt Szluha kastélyban 1946-ban rendezték be a „Világ Királynője” kápolnát. 1950-ben itt helyezték el a Fatimai Szűzanya szobrának másolatát. Májustól októberig azóta is minden évben búcsújárók keresik fel a kegyhelyet. Az 1956-os forradalom leverése után itt is egyesítették a földbirtokokat, létrejött az Arany János termelőszövetkezet. 1978-1990 között Alsószentivánt összevonták a szomszédos Alap községgel. Ez a település visszafejlődését, az iskolai felső tagozat megszűnését, a tanyák kihalását és a lakosság elvándorlását eredményezte.
1990 utáni események: Elszakadt a település Alaptól, ezzel ismét önállóvá vált Alsószentiván. Megtörtént az iskolába a felső tagozat visszatelepítése is. Az intézmény 1999 óta összevontan működik az óvodával, IV. Béla Általános Iskola és Óvoda néven és az épületben helyet kapó Községi Könyvtárral együtt a falu máig egyetlen kulturális központját jelenti. A fejlesztések közül megvalósult a gáz- a telefon- és a vízhálózat kiépítése, de szennyvízhálózat még hátravan. A jövőbeni tervek között szerepel az iskola kibővítése új tantermekkel, tornateremmel és öltözőkkel, szennyvízprogram megvalósítása, az úthálózat fejlesztése, és a külterületi villanyhálózat korszerűsítése is.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Alsószentiván
Frissítve: 2017-06-16 11:06:19
Kedvenc akciók
- Jó1 Értékelés alapján4.4 / 5
- Jó5 Értékelés alapján4.1 / 5
- Jó1 Értékelés alapján3.9 / 5
- Jó8 Értékelés alapján4.2 / 5