Abod bemutatása

Abod minden bizonnyal a 13. században már létező település. Egy 1300-ban keletkezett oklevél említi először, Vyobud (Újabod) néven. A nevezett birtok Torna vármegye ispánjának fia, Dénes adja el az Apc (Opuz) nembéli Dethmar fia Domokosnak. Abod nevét sokan a török eredetű apa jelentésű apa, aba főnévvel hozzák összefüggésbe. Szerintük az Abod név nem más mint az Aba, Ab személynév kicsinyítő-becéző képzős származéka. Az Aba név egyébként ősi magyar nemzetséget takar. Az Aba nemzetség Szent István korában a legtekintélyesebb és leggazdagabb család volt AbaújSárosBorsodHeves vármegyében.

16. század közepén már a Bebek család birtokában találjuk. A család birtokainak központja Szendrő illetve a szendrői vár. Miután 1566-ban Bebek Györgytől -a vár megostromlásával - elvette jószágait a király, és Szendrő kincstári birtok lett, Abod a szendrői vár tartozékaként - a környező településekkel együtt -annak sorsában osztozott.
Abodot a török 1576-ban kirabolta és elpusztította. Ám ez nem jelent teljes pusztulást, mivel az 1577-es adójegyzéken már a török adófizetők sorában találjuk (Turcis subjecti).
1690-ben kerül először a gróf Csáky család tulajdonába a község. Az ő tulajdonukba marad a falu a 19. század közepéig. Az 1690-es évek végi betelepülés során szláv (ruszin) közösség települt meg a faluban. Ez a tény nem zárta ki egy második, sőt harmadik betelepülési hullámot.

Podharszky Lajos abodi körjegyző 1864május 5-én ezt írja: „ … tótok a' múlt században circa Annum 1711. Szepes Sáros 's Felső Abaúj megyéből itten telepedni kezdtek”. A ruszinok igazán nagy betelepülési hulláma 1730 körül érte el a megyét. A második betelepülési hullám a 18. század közepéig elhúzódott. A Rákóczi-szabadságharc, és a megyén végigsöpört pestisjárvány is nagy károkat okozott.

A nagy pestisjárványról Borsovai Lengyel Gyula, a szendrőládi református lelkész, így ír 'Az ember sohasem tudhatja' című novellájában: „ …Felvett egy ágat, és visszafordult a templom felé. Ott megtámaszkodott a falnál és a kezében lévő üszkös faággal felírta az árván maradt templom falára: 'A familiák mind elhagytak. Abod helység pusztán marad az Úrnak 1710. esztendejében. A holtaknak legyen csendes nyugodalmuk'. Aztán bement a házba, vállára vetette a tarisznyát, füttyentett a fehér szőrű kutyának, s lehajtott fejjel elindult az Imolyás felé. … Az Imolyás tisztásán megállott. Ott terült el alatta a kihalt falu.”

A falu kivette részét a világháborúkból, az iparosodásból. A faluközösséget azonban semmivel nem tudták rákényszeríteni, hogy termelőszövetkezetet alakítson. A 'legkeményebb' kommunizmus idején is egyéni gazdálkodást folytattak a lakosok.

Meg kell említeni a község volt szénbányáját, a Czekeházy-kastélyt és majort (melyek ma már nem állnak), a Királykúti gazdaságot, illetve a falu pincesorát.
Az idősebbek beszélik a faluban, hogy a 19. század végén még járható volt az az alagútrendszer, amely összekötötte a települést a szendrői várral, illetve az edelényi földvárral.

Látnivalók Abod

Görög Katolikus Templom

Görög Katolikus Templom

  • Abod

1711-ben a Rákóczi-szabadságharc és egy kolera-járvány által kipusztult faluba betelepített ruszinok fatemplomot emeltek. Ezt váltotta fel a korabeli típus-terv alapján 1810-ben emelt latin-kereszt al...

További látnivalók


Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Abod

Frissítve: 2017-06-15 09:15:42

Kedvenc akciók

Párizs Garden Apartments Debrecen

Húsvét

25 450 Ft/fő/éj-től

Párizs Garden Apartments

apartman
  • 1 Értékelés alapján4.4 / 5
Alfa Hotel és Wellness Centrum Miskolc-Tapolca

Kedvezményes Nyári vakáció

23 513 Ft/fő/éj-től

Alfa Hotel és Wellness Centrum

  • 5 Értékelés alapján4.1 / 5
Bonvital Wellness & Gastro Hotel Hévíz

Húsvét a Bonvitalban

28 299 Ft/fő/éj-től

Bonvital Wellness & Gastro Hotel

  • 1 Értékelés alapján3.9 / 5
Hotel Napfény Zalakaros Zalakaros

Előfoglalási kedvezményes félp...

16 958 Ft/fő/éj-től

Hotel Napfény Zalakaros

  • 8 Értékelés alapján4.2 / 5

Abod szállások

További szállások

Bejelentkezés