Abaújszántó bemutatása

Abaújszántó az ősidők óta lakott, de helyén már a történelem előtti korban is laktak, mint az a "Felső-Győr", "Középső-Győr" és "Középső-Gyertyámos" szőlőhegyeken talált őskori bronzeszközök tanúsítják. A magyarok pedig a honfoglalás óta lakják.

Híres bortermelő hely, melynek első írásos említése 1275-ből származik, Zamthou néven, szőlőjét már ekkor is említették, valószínű azonban, hogy a nagyobb szőlőtelepítést itt a Károly Róbert alatt bevándorolt olaszok végezték.

Több mint 600 éven át város, illetve mezőváros volt, majd a helyi közigazgatás 1871-es rendezésekor, a mezővárosi rang országos megszüntetésekor nagyközséggé alakult, de a mezővárosi címet még egy ideig használta.

A 15. században a Szapolyai-család kapta zálogba. Ebben az időben lett mezőváros, Gönc és Kassa után a vármegye 3. legnépesebb települése. Századokon át a Hernád-menti kereskedelmi út egyik fontos állomása volt.

1590-től a Rákóczi-uradalomhoz tartozott.

1711 után Trautson herceg, majd 1780-tól a Bretzenheim család tulajdona lett.

A 19. század végén Kassa után a megye legnépesebb települése. 1904. januárjában bevezetik a város utcáin a közvilágyítást

1921-ig a Gönci járás, azután 1962-ig az Abaújszántói járás székhelye, de a trianoni békeszerződés utáni évtizedekben a térségbeli vezető szerepet fokozatosan a közeli Encs vette át tőle.

1944-ben az Abaújszántón élő és dolgozó mintegy 200 zsidó család nagy részét deportálták és meggyilkolták.

2004 júniusában kapott újra városi rangot.

Több híres ember neve is megemlíthető Abaújszántóval kapcsolatban; iskolamesterként itt tanított 1567 és 1568 között Ilosvai Selymes Péter, voltak itt birtokai Bakócz Tamásnak, de Károlyi Gáspár élete is több pontot kapcsolódik a városhoz (a bibliafordításban szántói református lelkészek is segítettek neki). Balassi Bálint 1585 júliusában több napot is itt töltött, innen keltezte barátjához, Sövényházi Móricz Balázshoz írott levelét, amelyben támogatását kérte az ellene felhozott vádak tisztázásához. 1906-ban néhány hónapon át Nagy Lajos töltötte be a község szolgabírói tisztét, erről „A lázadó ember” című önéletrajzában említést tesz.

Látnivalók Abaújszántó

Római Katolikus Templom

Abaújszántó

A templom gótikus korban és stílusban épült a XII.-XIII. sz.-ban. Berendezési tárgyai: XV. sz-beli szószék, barokk stílusban. A templomhajó XVIII. sz-i padokkal van berendezve. Ugyanebből az időből és...

Református Templom

Abaújszántó

A templom 1751-ben épült gótikus stílusban, de 1864-ben leégett. Az új épület barokk stílusban újjáépült. A benne lévő szószék és úrasztal, a teljes berendezés ugyan ennek a stílusnak a jegyeit hordoz...

Görög Katolikus templom

Abaújszántó

1792-ben felszentelt, kőből és téglából épült műemlékileg védett, barokk stílusú épület. A környék egyik legszínvonalasabban és legigényesebben elkészített Görög Katolikus Temploma. Ezt különösen a mű...

Evangélikus Templom

Abaújszántó

A környék egyetlen evangélikus temploma. Az eredeti épület a szomszédos Cekeházán állt, onnan hordták át kövenként a hívek Abaújszántóra. A régió legnagyobb boldtívtávú temploma, mely a település főte...

Helytörténeti Gyűjtemény

Abaújszántó

- Irodalomtörténeti kiállítás: Jászay Pál történetíró emlékszobája a XIX. századból, dr. Kalocsay Kálmán, eszperantó nyelvész és humán orvosprofesszor emlékszobája (magyar és eszperantó nyelvű kiállít...