Mátra bemutatása

A Mátra, mint az Északi-középhegység része, származása szerint Európa legnagyobb fiatal vulkáni övezetéhez tartozik.

A Tarna és a Zagyva völgyétől körbefogva terül el, és bár nem a legnagyobb kiterjedésű hegységünk, itt emelkedik hazánk két legmagasabb csúcsa az 1014 méteres Kékes és a 965 méter magas Galya-tető. A Mátra forrásokban, patakokban gazdag, mintegy 360 forrást ismerünk. Vízhozamuk változó, nagyban függ a csapadék mennyiségétől.Az 1920-as évektől a szerveződő turistamozgalomnak köszönhetően számos forrás kiépítésre került. A legmagasabban, 960 m tengerszint feletti magasságban fakad Kékestető közelében a Disznó-kút. A Mátra legbővizűbb forrása a Kékes északi oldalában található Nagy-forrás.A hegység nyugati és keleti határának tekinthető két folyó a Zagyva és a Tarna számos mátrai vízfolyás vizét szállítja a Tiszába. A Mátrából ered a Zagyvának 62, a Tarnának 46 mellékága. Ezek képezik a terület kisvízfolyásait.

A kisvízfolyások többségére a nagy esés jellemző. Az egyik leglátványosabb és legérdekesebb a mintegy 8 méter magasról lezúduló Ilona-völgyi vízesés. Különösen csapadékos időben igen szép látványt nyújt, a patakmeder vadregényes sziklatömbjeire lehulló vízsugár. A tavaszi hóolvadás és a nyári záporok alkalmával nagy mennyiségű hordalékot szállítanak, száraz időben egy részük kiszárad.

Mátrai táj legfiatalabb színfoltjai az ivóvíztározók, amelyek a térség vízellátását biztosítják. A mátrai üdülőterületek, és a Mátra környéki települések növekvő vízigénye szükségessé tette a felszíni völgyzárógátas tárolók létesítését. A Nagy-völgy csúcsánál a Csór-réti-víztározó a Központi-Mátrát, a Parádsasvár fölötti Köszörű-völgyi-víztározó az Északi-Mátrát, a Hasznosi-víztározó pedig a Nyugati-Mátrát látja el ivóvízzel.
A Mátra üdülőhelyei főleg a hegység központi részén, a Galya-tető és a Kékes tömbje köré csoportosulva találhatók. A Mátra nyugati, keleti és északi részén mérsékeltebb a turizmus.

Mátrafüred Gyöngyöshöz tartozó, 350 m magasságban fekvő üdülőhely mai nevét az 1920-as években kapta. Itt végződik a Mátravasút egyik szárnya; fő látványosságai az 1767-ben épült fogadalmi templom, a Bene-ház, a Palócmúzeum és a Kozmáry-kilátó. A településrész 2005-ben, népszavazáson Gyöngyöstől való függetlenedési szándékát fejezte ki.

Sástó Magyarország egyik legmagasabban fekvő tava körül a 60-as évektől kiépült kemping és üdülőtelep. Jellegzetessége az olajfúró toronyból átalakított 50 m magas kilátó.

Mátraházánál, a 650-700 méteren elterülő turisztikai központnál ágazik el a 24-es főút Kékestető felé. Több nagy szálló és a tüdőszanatórium tartozik hozzá, legismertebb épülete az 1930-ban átadott „Pagoda”. Mátraházának Mátrafüreddel szemben nincs állandó lakója.
Kékestető hazánk legmagasabb csúcsa, itt is kialakult egy üdülőközpont, melynek jelképe a tévétorony és a hotelként működő andezittorony. Meredek északi és lankásabb nyugati sípályája és sífutó útjai miatt – megfelelő hóviszonyok esetén – télen különösen nagy népszerűségnek örvend.
Galyatető az ország második legmagasabb hegycsúcsa szintén a második világháború előtt vált nyári és téli üdülőhellyé. Egykori Nagyszállója ma is hotelként működik. A közeli Piszkés-tetőn csillagvizsgáló üzemel.

Mátraszentimre az ország legmagasabban (780-810 m) fekvő községe, idetartozik Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Bagolyirtás és Fallóskút. Nevezetességeik a tájház, a Három falu temploma és a fallóskúti búcsújáróhely, Szentkút. Parád a hegység északi részén, a Parádi-Tarna völgyében található falu a Keleti-Mátrához legközelebb eső turistaközpont. Nevezetessége a kocsimúzeum és a parádfürdői gyógyvíz, amelyet palackoznak is. A közeli Parádsasvár kastélyáról híres.