Szent István Székesegyház, Székesfehérvár

Szent István Székesegyház További képek

Forrás: http://www.itthon.hu
A székesfehérvári Szent István-székesegyház (gyakran Szent István-bazilika) a Székesfehérvári egyházmegye főtemploma, a belváros egyik legjelentősebb műemléke, Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa.

A rendkívül gazdag, erőteljes barokk, néhol gótikus és klasszicista elemeket viselő bazilika előde az a templom volt, melyet Géza nagyfejedelem alapított a 970-es években, és amit IV. Béla király építtetett át bazilikává.

A templom ma is látható formája 1743 és 1771 között készült el. Újjáépítését a Fehérvárott 1777-ben püspökséget alapító Mária Terézia királynő is támogatta. A templom 1938 óta XI. Piusz pápa privilégiuma által bazilika ranggal bír.

Északi tornyában toronyóra-múzeum található, melyben a templom több száz éves óraszerkezetei tekinthetők meg.

 

A bazilika területe ősi templomos hely. A Székesfehérvárt alapító Géza nagyfejedelem (ur. 972-997) a mai székesegyház helyén építtette fel fejedelmi házát és templomát. A négykaréjos, centrális, bizánci stílusú, Szent Péternek és Szent Pálnak szentelt egyház, mint Magyarország első temploma 997-már biztosan állt, hiszen oda temetkezett a fejedelem. Fiát, I. Istvánt valószínűleg e falak között koronázták királlyá.
A bazilika előtt látható Géza templomának alaprajza
Nem Géza temploma lett Fehérvár főtemploma. A város plébániatemplomává vált, mivel Szent István e városban alapította meg magánegyházát, a Nagyboldogasszony-templomot. Ez a bazilika volt a középkori Magyar Királyság koronázótemploma, és ez a bazilika tette a várost az ország politikai, világi és adminisztrációs központjává is.
IV. Béla király Géza templomának helyén alapította az 1200-as években Szent Péter és Pál apostolok bazilikáját, őt a szokástól eltérően nem István bazilikájában, hanem saját templomában koronázták meg. A Géza-kori templomot valószínűleg lebontották.
A városi plébániatemplomot megkülönböztetett tisztelettel övezték: a Fehérvárott megkoronázott király itt kezdte meg működését az első királyi rendelkezések meghozatalával. A már akkor is katedrálisi ranggal bíró templom román-kori bővítéséről keveset tudunk, a gótika a tornyokon látható ablaktöredékekben hagyta vissza nyomát.
A katedrálist a török hódoltság alatt dzsámiként használták, mint ahogyan muzulmán imaházzá lett a szomszédságban álló, a város egyetlen, épségben megmaradt gótikus emléke, a Szent Anna-kápolna is.
A hódoltság utáni időben a bazilika a jezsuiták kezelésében volt. Az ő buzdításukra fogott a városi tanács 1702-ben, a hívek támogatásával a templom átépítéséhez. Azonban egyelőre csak a két torony és a közöttük lévő, Szent István, Szent Imre és Szent László szobraival díszített homlokzat készült el, a régi szentély helyén, részben a régi falak beépítésével illetve a szentély anyagának felhasználásával, részben a várfalak köveiből, amelyek lerombolását I. Lipót király ebben az évben rendelte el. A templom építését a mostoha kereseti viszonyok késleltették. 1740. december 20-án a két új torony is, különösen az északi, egy rettenetes éjjeli vihar következtében jelentősen megrongálódott, a félig rom állapotban lévő templom teteje pedig egészen lesodródott. A részben ledőlt északi tornyot 1742-ben, a kevésbé megviselt délit pedig 1745-ben helyreállíttatta a város. Így még szembeszökőbb volt az ellentét a díszes front és a roskadozó templom között, anyagiak híján azonban még kb. 12 évig ebben folytak a plébániai istentiszteletek. Végre Buffler jezsuita atyának 1758. március 24-25-én mondott megrázó beszédeivel sikerült a híveket meggyőzni. Az egész város összefogott, és 10 év alatt (1758-68) a szanaszét heverő romokból, a várfalak, a Nagyboldogasszony-bazilika, a régi kolostorok és templomok köveiből megépítették az új plébániatemplomot. A tornyokat Paul Hatzinger építette újjá. A bazilika barokk stílusban történő átépítését Martin Grabner vezette. Mária Terézia királynő is támogatta a munkálatokat.
Szent István, Szent László és Szent Imre szobrai a bazilika homlokzatán
Amikor 1777-ben Mária Terézia megalapította a székesfehérvári püspökséget, a templom székesegyházi rangra emelkedett. A királynő a Raguzából visszahozott Szent István-fejereklye őrzését bízta a templomra.
A tornyokat a 19. század elején magasabbra emelték (az északit 1807-ben, a délit 1815-ben), 1866-ban pedig Limbek János apát és székesegyházi őrkanonok és Farkas Imre püspök hagyatékából, s a káptalan áldozatkészségből a templom belsejét renoválták (a szentély szintjét felemelték, az ablakokat és a padlózatot megújították, a freskókat, az oltárok képeit és az aranyozásokat áttisztították, a falakat stukkó-márvánnyal borították, Szent István kápolnájába (a keresztelő kápolna) új oltárt állítottak). A templom külsejét többször is restaurálták.
Rekonstrukció, 2016. május
Az 1935 és 1938 között végzett restaurálások a középkori részleteket is bemutatták.
A székesegyház 1938-ban XI. Piusz pápától basilica minor rangot kapott.
A második világháborúban súlyos károk érték a katedrálist, freskói is megsérültek. Az ötvenes években kezdődött meg újjáépítése.
1983-ban leszakadt a déli torony párkánya. Ekkor elkészítették a mindenre kiterjedő fejújítás költségbecslését, kellő anyagiak hiányában csak állagvédelmi munkákra kerülhetett sor, de felújították a főhomlokzat szobrait, és megjavították a toronyórát, valamint kicserélték a toronysisakok rézlemezes fedését.
2014 júniusában szakaszosan leomlott az épület homlokzata.[1] Az omlást a tetőszerkezet rogyása okozta. Az épület megmentése érdekében az egyházmegye saját forrásból, valamint a város és a kormány támogatásával 2015-ben megkezdte a teljes körű felújítási munkálatokat.
Ha a tetőszerkezet hibáját nem veszik észre, a bazilika mennyezete valószínűleg összeomli

A bazilika területe ősi templomos hely. A Székesfehérvárt alapító Géza nagyfejedelem (ur. 972-997) a mai székesegyház helyén építtette fel fejedelmi házát és templomát. A négykaréjos, centrális, bizánci stílusú, Szent Péternek és Szent Pálnak szentelt egyház, mint Magyarország első temploma 997-már biztosan állt, hiszen oda temetkezett a fejedelem. Fiát, I. Istvánt valószínűleg e falak között koronázták királlyá.

Nem Géza temploma lett Fehérvár főtemploma. A város plébániatemplomává vált, mivel Szent István e városban alapította meg magánegyházát, a Nagyboldogasszony-templomot. Ez a bazilika volt a középkori Magyar Királyság koronázótemploma, és ez a bazilika tette a várost az ország politikai, világi és adminisztrációs központjává is.

IV. Béla király Géza templomának helyén alapította az 1200-as években Szent Péter és Pál apostolok bazilikáját, őt a szokástól eltérően nem István bazilikájában, hanem saját templomában koronázták meg. A Géza-kori templomot valószínűleg lebontották.

A városi plébániatemplomot megkülönböztetett tisztelettel övezték: a Fehérvárott megkoronázott király itt kezdte meg működését az első királyi rendelkezések meghozatalával. A már akkor is katedrálisi ranggal bíró templom román-kori bővítéséről keveset tudunk, a gótika a tornyokon látható ablaktöredékekben hagyta vissza nyomát.

A katedrálist a török hódoltság alatt dzsámiként használták, mint ahogyan muzulmán imaházzá lett a szomszédságban álló, a város egyetlen, épségben megmaradt gótikus emléke, a Szent Anna-kápolna is.

A hódoltság utáni időben a bazilika a jezsuiták kezelésében volt. Az ő buzdításukra fogott a városi tanács 1702-ben, a hívek támogatásával a templom átépítéséhez. Azonban egyelőre csak a két torony és a közöttük lévő, Szent István, Szent Imre és Szent László szobraival díszített homlokzat készült el, a régi szentély helyén, részben a régi falak beépítésével illetve a szentély anyagának felhasználásával, részben a várfalak köveiből, amelyek lerombolását I. Lipót király ebben az évben rendelte el. A templom építését a mostoha kereseti viszonyok késleltették. 1740. december 20-án a két új torony is, különösen az északi, egy rettenetes éjjeli vihar következtében jelentősen megrongálódott, a félig rom állapotban lévő templom teteje pedig egészen lesodródott. A részben ledőlt északi tornyot 1742-ben, a kevésbé megviselt délit pedig 1745-ben helyreállíttatta a város. Így még szembeszökőbb volt az ellentét a díszes front és a roskadozó templom között, anyagiak híján azonban még kb. 12 évig ebben folytak a plébániai istentiszteletek. Végre Buffler jezsuita atyának 1758. március 24-25-én mondott megrázó beszédeivel sikerült a híveket meggyőzni. Az egész város összefogott, és 10 év alatt (1758-68) a szanaszét heverő romokból, a várfalak, a Nagyboldogasszony-bazilika, a régi kolostorok és templomok köveiből megépítették az új plébániatemplomot. A tornyokat Paul Hatzinger építette újjá. A bazilika barokk stílusban történő átépítését Martin Grabner vezette. Mária Terézia királynő is támogatta a munkálatokat.

Amikor 1777-ben Mária Terézia megalapította a székesfehérvári püspökséget, a templom székesegyházi rangra emelkedett. A királynő a Raguzából visszahozott Szent István-fejereklye őrzését bízta a templomra.

A tornyokat a 19. század elején magasabbra emelték (az északit 1807-ben, a délit 1815-ben), 1866-ban pedig Limbek János apát és székesegyházi őrkanonok és Farkas Imre püspök hagyatékából, s a káptalan áldozatkészségből a templom belsejét renoválták (a szentély szintjét felemelték, az ablakokat és a padlózatot megújították, a freskókat, az oltárok képeit és az aranyozásokat áttisztították, a falakat stukkó-márvánnyal borították, Szent István kápolnájába (a keresztelő kápolna) új oltárt állítottak). A templom külsejét többször is restaurálták.

Az 1935 és 1938 között végzett restaurálások a középkori részleteket is bemutatták. A székesegyház 1938-ban XI. Piusz pápától basilica minor rangot kapott.

A második világháborúban súlyos károk érték a katedrálist, freskói is megsérültek. Az ötvenes években kezdődött meg újjáépítése. 1983-ban leszakadt a déli torony párkánya. Ekkor elkészítették a mindenre kiterjedő fejújítás költségbecslését, kellő anyagiak hiányában csak állagvédelmi munkákra kerülhetett sor, de felújították a főhomlokzat szobrait, és megjavították a toronyórát, valamint kicserélték a toronysisakok rézlemezes fedését.

2014 júniusában szakaszosan leomlott az épület homlokzata. Az omlást a tetőszerkezet rogyása okozta. Az épület megmentése érdekében az egyházmegye saját forrásból, valamint a város és a kormány támogatásával 2015-ben megkezdte a teljes körű felújítási munkálatokat. Ha a tetőszerkezet hibáját nem veszik észre, a bazilika mennyezete valószínűleg összeomlik


Templom Templom

Nyitvatartás

( 01.01. - 12.31. )
A templom nyitva tart árpilistól 15-től október 15-ig minden nap (hétfő kivételével) reggel 9-től délután 17 óráig.
Hivatali idő a plébánián: hétfő-péntek 9:00-12:00
Miserend:
hétfő: 7:00; 18:00 (az esti szentmisét Spányi Antal tartja, előtte gyóntat)
kedd: 18:00
szerda: 18:00
csütörtök: 18:00
péntek: 18:00
szombat: 7:00 ; 18:00
vasárnap: 7:30 ; 9:00 ; 10:00

Elérhetőségek

Cím: Székesfehérvár, Arany János utca 9.
Térkép
Tel.:+3622315114
Forrás: http://www.itthon.hu
Frissítve: 2021-03-12 12:12:09

Látnivalók a környéken

Szent István Király Múzeum - Rendház

Szent István Király Múzeum - Rendház

  • Székesfehérvár

A múzeumnak helyet adó épület az 1740-es években épült jezsuita, pálos, majd ciszterci rendház.

Szent István Székesegyház

Szent István Székesegyház

  • Székesfehérvár

A székesfehérvári Szent István-székesegyház (gyakran Szent István-bazilika) a Székesfehérvári egyházmegye főtemploma, a belváros egyik legjelentősebb műemléke, Magyarország egyik legnagyobb katedrális...

Koronás Park

Koronás Park

  • Székesfehérvár

A tematikus park játékos utazásra hív az egykori koronázóváros középkori emlékei közé a történelmi belvárostól mintegy 10 percre, egy több mint 1,8 hektáros fás, ligetes területen a romantikus Rózsali...

Fekete Sas Patikamúzeum

Fekete Sas Patikamúzeum

  • Székesfehérvár

Egyemeletes barokk épület a XVIII. századból. A patika a ház földszinti részét foglalja el.

Rác-templom

Rác-templom

  • Székesfehérvár

A Rác-templom egyszerű barokk homlokzatát egyetlen szép sisakú torony díszíti. A torony alatt egyenes záródású, kőkeretes kapu van, 1772-es évszámmal.

Csitáry-víz

Csitáry-víz

  • Székesfehérvár

A Rózsaligetben található, Fehérvár egyik legkedveltebb alkotása, a savanyú íze és magas ásványanyag tartalma miatt nagy népszerűségnek örvendő vizet adó Csitáry kút.

Bánya tó

Bánya tó

  • Székesfehérvár

A Székesfehérvár Bányatavát más néven az öngyilkosok tavának is nevezik. A Bányató 1917-ben váratlanul jött létre, mikor is a magas sziklafalak között működő kőbányát egyetlen éjszaka alatt elárasztot...

Sóstó természetvédelmi terület

Sóstó természetvédelmi terület

  • Székesfehérvár

Sóstó és környéke kedvelt üdülő-pihenő terület. Módszeres fejlesztése a XIX. században kezdődött.1900-as éves első felében a gyógyhatású tó mellett élénk üdülőkultúra kezdett kifejlődni. Többféle túra...

További látnivalók

Programok a környéken

Cseles Kelepce szabadulós játék

Cseles Kelepce szabadulós játék

  • Székesfehérvár
  • 2025.Jan.31-ig

Egyszerű az egész. Vagyunk mi és vagytok Ti... Ti, A csapat. Mi kitaláltuk, Nektek meg kell oldani és ha ügyesek vagytok, akkor a szabadulás élményével gazdagodni. Lehettek barátok, haverok, szerelmespárok, családtagok, munkatársak vagy bármilyen ismerősök. Gondolkozzatok és már szabadulhattok is!

Cseles Kelepce szabadulószoba

Cseles Kelepce szabadulószoba

  • Székesfehérvár
  • 2025.Dec.31-ig

Egyszerű az egész. Vagyunk mi és vagytok Ti... Ti, A csapat. Mi kitaláltuk, Nektek meg kell oldani és ha ügyesek vagytok, akkor a szabadulás élményével gazdagodni. Lehettek barátok, haverok, szerelmespárok, családtagok, munkatársak vagy bármilyen ismerősök. Gondolkozzatok és már szabadulhattok is!

Mikve

Mikve

  • Székesfehérvár
  • 2030.Nov.20-án 19:00 óra

Mikve

Mikve

  • Székesfehérvár
  • 2030.Nov.15-án 19:00 óra

Mikve

Mikve

  • Székesfehérvár
  • 2030.Nov.07-án 19:00 óra

Mikve

Mikve

  • Székesfehérvár
  • 2030.Nov.08-án 19:00 óra

Trianon

Trianon

  • Székesfehérvár
  • 2030.Sep.18-án 19:00 óra

További programok

Kedvenc akciók

Ambient Hotel & Aroma SPA Komló-Sikonda

Legjobb ár félpanzióval

15 323 Ft/fő/éj-től

Ambient Hotel & Aroma SPA

  • Kiváló60 Értékelés alapján4.7 / 5
Hotel Kapitány Wellness Sümeg

Kedvezményes Sümegi wellness n...

22 410 Ft/fő/éj-től

Hotel Kapitány Wellness

  • Kiváló76 Értékelés alapján4.5 / 5
Fogadó a Táncoló Kecskékhez Galyatető

Napi árak

15 000 Ft/fő/éj-től

Fogadó a Táncoló Kecskékhez

panzió
  • 14 Értékelés alapján4.4 / 5
Aquarell Hotel Cegléd

Pünkösd az Aquarell****-ben

24 400 Ft/fő/éj-től

Aquarell Hotel

  • 83 Értékelés alapján4.3 / 5

Szállások Székesfehérvár

alapcsomag Székesfehérvár

Pe-Ki Lux Apartman Székesfehér...

apartman

alapcsomag

11 000 Ft/fő/éj-től
  • még nincs értékelésÚj!
Szobaárak Székesfehérvár

Veronica apartman Székesfehérv...

apartman

Szobaárak

7 000 Ft/fő/éj-től
  • még nincs értékelésÚj!
Kedvezményes szobaár Székesfehérvár
  • Kiváló2 Értékelés alapján4.9 / 5
Szobaárak Székesfehérvár

Hotel Vadászkürt

hotel

Szobaárak

9 500 Ft/fő/éj-től
  • Kiváló2 Értékelés alapján5 / 5

További szállások

Bejelentkezés