Sárospataki vár, Sárospatak

További képek

Forrás: http://www.rakoczimuzeum.hu/index.php/hu/

A sárospataki vár vagy más néven Rákóczi-vár, a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása, Sárospatak legjelentősebb műemléke. A magyar nemzeti örökség része. A magyar 500 forintos papírpénz hátoldalán a sárospataki vár látható, amely a hatalmas Rákóczi-birtoknak része volt. (A pénz előoldalán Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja található.)

A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit eredeti alakjukban 1534 és 1542 között Perényi Péter építtette. A mohácsi csata után ugyanis az ő birtokába került a város és a 15. századi Pálóczi-várkastély, mely a város északi végén helyezkedett el. Ez utóbbi a pártharcok során, 1528 után romba dőlt. Perényi a középkori városközpontot bástyásvárfalövvel vétette körül, és e külső vár délkeleti szegletében alakította ki új rezidenciáját, a „belső várat”, rombusz alaprajzú várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal. 1540–1542 között a várudvar keleti oldalán földszintes palotaszárny építésébe fogtak. A félbemaradt munkát Perényi Gábor országbíró fejezte be 1563-ban, s talán ő építtette a tornyot kívülről körülölelő ötszög elővédbástyát, a „párkányt” is.

Az ún. Perényi-szárny

Halála után Patak a Szepesi kamara kezelésébe került 1567-ben. 1573-ban zálogbirtokként a Dobó család kapta, majd 1602-ben Dobó Ferenc halála után az örököseié lett. 1605-ben Bocskai hatalmába került, majd 1608-ban Lorántffy Mihály lányai vették örökségükként birtokukba az uradalmat. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna hozományaként lett Patak Rákóczi-birtok. Férjével, I. Rákóczi Györggyel együtt jelentős építkezésbe kezdett:

1617–18-ban a várkastély keleti szárnyára emeletet húztak, 1628-ban elkészült az új-bástya, s megerősítették a templom északi falát is. 1642-től a kastély déli szárnyára is emeletet építettek, 1647-ben pedig elkészült a Lorántffy-loggia. 1656-ban a Vörös-toronyra ágyúállással új szintet emeltek magas gúlatetővel, sarkain négy őrtornyocskával.

1670-ben Patakon robbant ki a Wesselényi-összeesküvés felkelése, melynek leverése után császári katonaság szállta meg a várat. 1683-ban Thököly kurucai felszabadították a várost, de 1685-ben a császáriak ostrommal ismét elfoglalták. 1694-ben II. Rákóczi Ferenc feleségével ide költözött, majd 1697-ben rövid időre Tokaji Ferenc felkelőinek kezére került az erősség. 1702-ben a császáriak a külső várat felrobbantották és a Vörös-torony egyes részeit megrongálták. 1703-ban foglalták el Patakot Rákóczi kurucai, és ekkor leégett a fényes várkastély. A vezérlő fejedelem 1708-ban ide hívatta össze az országgyűlést. A Rákóczi-szabadságharc leverése után osztrák-német eredetű birtokosok – 1700-tól a Trautsohn, 1808-tól a Bretzenheim, és 1875-től a Windisch-grätz családok tulajdona lett, akik a várkastélyt a 18–19. században erősen átépítették.

Vár és várrom

Nyitvatartás

Március 1-től – november 1-ig: keddtől vasárnapig minden nap 10 órától – 18 óráig
November 2-től – február 28-ig: keddtől vasárnapig minden nap 9 órától – 17 óráig.

Belépőjegy váltása 17:30-ig lehetséges!

Elérhetőségek

Cím: Sárospatak, Szent Erzsébet u. 19.
Térkép
Tel.:+3647311083
E-mail: info@rakoczimuzeum.hu
Forrás: http://www.rakoczimuzeum.hu/index.php/hu/
Frissítve: 2017-07-17 14:34:04

Látnivalók a környéken

Sárospatak - A Művelődés Háza és Könyvtára

Sárospatak

Sárospataki vár

Sárospatak

Református templom

Sárospatak

Az 1538. esztendőt tekintjük a sárospataki reformáció kezdetének, amikor a wittenbergi reformációtól áthatott István presbiter pataki plébános (vélhetően Gálszécsi István) itt tevékenykedett.

Bazilika minor, Vártemplom

Sárospatak

Észak-Magyarország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemploma. 1537-ben épült. Az évszázadok során fokozatosan bővítették. A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére felszentelt Bazilikában őrzik Szent Erzsé...

Református Kollégium Tudományos Gyűjteménye

Sárospatak

A Nagykönyvtár díszterme és a múzeum iskolatörténeti és egyházművészeti kiállítása látogatható meg.

Végardó Fürdő

Sárospatak

A Sárospatakra nagy számban látogató turisták valamint a város lakóinak pihenését, gyógyulását és kikapcsolódását egyaránt szolgálja a 2009-ben megújult Végardó Fürdő.

Tengerszem

Sárospatak

Az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi tengerszem kedvelt látványosság. A Megyer-hegyen már a 15. századtól működő kőbánya volt, melyet 1907-ben szüntettek meg. Az elhagyatott bánya fej...

Iskolakert

Sárospatak

A Református Kollégium bejáratával szemben találjuk ezt a szép 7 Ha-os természetvédelmi területet, melyben többek között az egykori híres diákok és patrónusok szobrai láthatóak.

További látnivalók