Muzsaji Vízimalom, Röjtökmuzsaj

Műemlék jellegű létesítményünk a Muzsaji Vízimalom. Pontos építési éve nem határozható meg, az 1670-80-as évekre lehet tenni. Abban az időben Röjtök és Muzsaj határának csaknem teljes egésze Széchenyi György kezén volt. A malom megépítése jómódú tulajdonos idejében történhetett, mivel mérete és építési módja óriási költséget igényelt. A Muzsaji Malom megépítését az országos malomkutatók is rendhagyónak ítélik meg, mert a malom egyharmad része cölöpökre van építve, mint az olasz Velence épületei.

A cölöpöket tölgyfából készítették, négyszögletesre faragták, amelyek 150-200 cm hosszúak. Ezek a cölöpök sűrűn egymás mellé vannak leverve olyan mélyre, hogy a talajvíz ellepje. Mivel teljesen víz alatt vannak, levegőt nem kapnak, a víztől megkövesedtek. A cölöpökre vannak ráfektetve a faragott kövek és erre jött a helyi téglaégetőben égetett tégla. A malom alapterülete 140 m2, magassága 15 méter. Kétszintes épület tetőtér beépítéssel. Építésekor "két kerékre és két kőre járó" vízimalom volt. Később az őrlést már nem malomkővel, hanem hengerszékkel végezték. A malom többször cserélt gazdát, 1907-ben Bausz Miklós vásárolta meg, aki a sárvári végmalomból jött ide. A tulajdonos korai halála után, egyetlen fia, Bausz Gyula a malmot felfejlesztette, modernizáltatta, a gabonaőrlés mellett vízmeghajtással saját elektromos áram fejlesztésére is berendezkedett. A Muzsaji őrlőmalom nem került államosításra, a gabonaőrlést 1951. június 8-án megszüntették, de a darálás később megindult. A malom körzete Csapod, Ebergőc, Nagylózs és Fertőszentmiklós volt.

A tulajdonos halála után a Muzsaji Vízimalmot a kastély tulajdonos megvásárolta. A malom szépen felújításra került, 2004. évben eredeti állapotában lett helyreállítva. Vendégfogadó és múzeum működik benne. A malommúzeumban a malomtörténet 3 különböző korszakát bemutató kiállítás tekitnhető meg.

Muzsaji Vízimalom

• Röjtökmuzsaj

További látnivalók