Bencés Főapátság (1996), Pannonhalma

Az egykori Pannónia provincia adta annak a hegynek a nevét (mons Pannonia), amelyen a Szent Márton nevét viselő monostor épült, s amely hamarosan "Szent Hegy" (Mons Sacer) lett. A bencés apátságot Géza fejedelem alapította 996-ban. Fia Szent István a második évezred kezdetén látta el birtokokkal és kiváltságokkal Az itáliai és csehországi szerzetesek kezdték meg a közösségi életet, a közös imádságot, a bencésekre jellemző lelkipásztori és kulturális munkát. A monostor tagjai minden nap imádkoznak Magyarország sértetlenségéért.

Egy évezred lenyomata a Kisalföldből kiemelkedő, 282 m magyas hegy tetején álló és a tájegységet uraló Főapátság történelmi épületegyüttese is: bemutatja hazánk 1000 éves történetének különböző építészeti stílusait.

A pannonhalmi Bencés Főapátság tehát mind építészeti struktúrájában, mind eszmevilágában az évezredes, folyamatos használat alatt fejlődött, a még ma is aktív keresztény monostorok egyik egyedülálló példája, melynek szerzetesközössége tágabb környezetében, azaz egész Közép-Európában hozzájárult a kultúra fejlesztéséhez és a kereszténység terjedéséhez.

996-ban Géza fejedelem meghívására a nyugati szerzetesség megalapítója, Szent Benedek követői érkeztek ide cseh s német földről, valamint Itáliából és alapították meg a monostort, melyet röviddel később Szent István látott el birtokokkal és privilégiumokkal. Az általa 1002-ben kiállított kiváltságlevélben nem csak az adományokat rögzítették, hanem a király szándékát is, mely a bencéseket arra szólítja fel, hogy naponta imádkozzanak "pro stabilitate regni nostri", azaz az ország fennmaradásáért, sértetlenségéért - a szerzetesek mind a mai napig eleget tesznek első királyunk óhajának.

A tatárok ostromát ugyan sikerült visszaverni, a török hódoltság idején azonban többször kellett a szerzetesközösségnek hosszabb-rövidebb időre elmenekülnie. A romos monostorban Pálfy Mátyás főapát (1638-1646) kezdett új életet tíz szerzetessel. A következő "csapás" a felvilágosodás korában érte Pannonhalmát: II. József király 1786-ban beszüntette az összes bencés kolostor működését. 1802-ben viszont - ismét uralkodói parancsra - újjászervezték a rendeket, azzal a feltétellel, hogy részt vállalnak az oktatásban. Ily módon intézményesítették azt, amit a szerzetesek mindig is feladatuknak tekintettek és évszázadok óta gyakoroltak is.

A pannonhalmi Főapátság hazánkban jelenleg a bencés hagyományokat követő, klasszikus monostorelrendezés egyetlen épen maradt példája. A templom déli oldalára épült a kerengő, mely körül a monostor élete zajlott. Ezt a két épületrészt köti össze a templom déli főkapuja, a különleges szépségű "Porta speciosa". Az, hogy a templom "szép kapuja" nem a külső térbe, hanem a kerengő felé nyílik, azt bizonyítja, hogy a templomot elsősorban a szerzetesek és nem a zarándokok számára építették. A kerengő melletti keleti épülteszárnyban lehetett a káptalanterem, a déli oldalon volt a refectorium (ebédlőterem), emellett pedig a melegedőszoba (mivel a középkori monostorokban nem fűtötték a lakószobákat). A nyugati szárnyban műhelyek és írószobák (scriptorium) voltak, a hálóhelyiségek pedig az emeleten helyezkedtek el.

Az apátsági templomban román, korai gót, késői gót és reneszánsz elemek egyaránt felfedezhetők. A XI. századi, első épület egy tűzvészben elpusztult és a XII. századi épület jelentős méretű maradványai is csak a mai templom falaiban találhatók meg. A ma látható bazilika kialakulásának legjelentősebb korszaka a XIII. század-ban Uros apát (1207-1243) kormányzásának ideje. Hatalomra kerülésének első éveiben kezdődhettek az építkezések, a befejezés a felszentelésrol szóló oklevél alapján 1224-re tehető.

A monostor életében a következő jelentős építési időszak Mátyás király nevéhez fűződik: a XV. század végén épült többek között a mai kerengő, a Szent Benedek-kápolna és valamennyi szentély késői gót boltozata. A reneszánsz épületplasztika a Szűz Mária-kápolnán és a templom északi kapuján figyelhető meg. A török hódoltság után a XVIII. században Sajghó Benedek főapát (1722-1768) építtette fel a monostor ma is álló barokk épületeit - a kolostor jelenlegi kiszolgáló és lakóhelyiségeinek nagy részét, melyek közül művészettörténeti szempontból az új ebédlőterem érdemli a legnagyobb figyelmet. A XIX. század első évtizedeiben épült a klasszicista torony és a könyvtár épülete, a XX. században pedig a gimnázium és a diákotthon olaszos jellegű épülettömbje.

Az apátság tehát már kizárólag építészeti szempontból is megér egy látogatást, gazdag művészeti és tudományos gyűjteményei pedig tovább emelik értékét. Könyvtára több mint 300.000 kötettel ma a világ legnagyobb bencés gyűjteménye. A Főapátsági Levéltár számos, értékes dokumentumának leghíresebb darabja a legrégibb magyar (és egyben finnugor) írásos nyelvemlék, a tihanyi apátság 1055-ös alapító oklevele. A monostor képtára, metszettára, numizmatikai gyűjteménye, régiségtára és kincstára szintén jelentős. Történelmi információkkal és művészeti benyomásokkal telve a monostor arborétumában kapcsolódhat ki a látogató, ahol közel 400 növényfajt gondoznak. Az apátság jellegzetes apátsági termékeket állít elő és árusít.

A modern főkapun belépve jobbról a főapátság barokk épülete, balról a gimnázium és diákotthon oszlopos bejárata fogad bennünket. A főapátságban több mint 40 szerzetes él, az iskolában tanuló fiúk száma 320 körül mozog. Az udvaron tovább sétálva jutunk a belső udvarba, a neoklasszicista homlokzat már a középkori épületrészt takarja.

A bazilika rangot élvező apátsági templomban román, korai gót, késői gót és reneszánsz részek vannak, ezeket a XIX. századi restaurálás igyekezett egymással összhangba hozni.

Az ezeréves Főapátság egy része a Látogatóközpont szervezésében helyi tárlatvezetővel megtekinthető. Az istentiszteletek ideje alatt a Bazilikában a vezetés szünetel.

Érdemes egy rövid sétát tenni a Milleneumi Emlékműhöz és a Boldogasszony kápolnához.

Szállodai csomagajánlatok Pannonhalmi Főapátság belépőjeggyel:
Hotel Famulus
Hotel Rába
Hotel Klastrom
Fonte Hotel és Étterem
Golden Ball Club Hotel
Fehér Hajó Panzió
Hotel Kálvária

Bencés Főapátság (1996)

• Pannonhalma

A Bencés Főapátság hazánk szent hegyén, a Szent Márton hegyen található

Pannonhalmi Zsinagóga

• Pannonhalma

Pannonhalmi római katolikus templom

• Pannonhalma

alapjai XII. századból valók, 1734-ben és 1880-ban átalakították, végleges formáját és stílusát 1960-ban nyerte el. Templom falában lévő márványtáblán az első világháború 110 hősi halottjának neve olv...

Boldogasszony kápolna

• Pannonhalma

A Boldogasszony kápolna építése 1714-ben kezdődött. Eredetileg az apátság közelében élő nem magyar anyanyelvű lakosság plébániatemploma volt. Belsejében három barokk oltár és egy 18. századi kis orgon...

Szent Márton Bazilika

• Pannonhalma

Pannonhalmi Apátság Arborétuma

• Pannonhalma

Az arborétum területe 28 hektár, mely 1963 óta védett. A parkerdő szabadon látogatható, a főapátsági park a főapátság engedélyével tekinthető meg. A gyűjteményben mintegy 400 növényfajt gondoznak, köz...

HEFTER Galéria és Stúdió

• Pannonhalma

A HEFTER üveggaléria Pannonhalmán, a világörökség részét képező Bencés Főapátság közvetlen közelében található.

Holocaust emlékmű és zsinagóga

• Pannonhalma

A városból és térségéből a második világháború alatt elhurcolt zsidók emlékére állíttatta a Karzat Kulturközpont Alapítvány 2004-ben, mely Chesslay György szobrászművész alkotása. Az emlékmű mögött ál...

További látnivalók

Orgonahangverseny - A Zene Világnapja alkalmából

• Pannonhalma
• 2023.Sep.29-án 19:00 óra óra Pannonhalmi Főapátság Szent Márton-bazilika

A Zene Világnapjához kapcsolódó koncerten immáron több éve a Pannonhalmi Főapátság falai között is megemlékezhetünk e jeles napról.

Szüreti Kézműves és Termelői vásár

• Pannonhalma
• 2023.Oct.15-án 10-16 óráig óra 9090 Pannonhalma Tóthegy 57. családi ház kertje

--Termelői finomságok -- Kézműves alkotások -- Büfé -- 13 órától szüret és must kóstoló -- Cserép edény bemutató , főzés parázson 10-13 óráig

További programok