Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Ópusztaszer

Szabadtéri Néprajzi Múzeum További képek

Forrás: www.opusztaszer.hu

A XVIII. században indult meg a török időkben elnéptelenedett, és legeltetéssel hasznosított puszták betelepülése. Előbb ideiglenesen lakott szállások, majd tanyák épültek a város környéki pusztákon. Az 1900-as évek legelején már igen jelentős a tanyai lakosság aránya, példaként említhetjük Hódmezővásárhelyt, ahol a népességnek csaknem 40 százaléka számított ekkor tanyán élőnek.
A mezővárosi-tanyai megoszlás indokolta, hogy e kétfajta életvitel, paraszti kultúra változatait mutassa be az ópusztaszeri Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, kiegé­szítve a köz- és a közösségi élet tipikus helyszíneivel.
 
Pusztaszer-árpádhalmi tanyai iskola
Elsőként, mindjárt a múzeumfalu főutcájának kez­detén a közeli Pusztaszer árpádhalmi tanyai iskolájá­ban ülhet század eleji padba a vendég. A száz évvel ezelőtti népiskolai törvény előírásai szerint kialakított tanteremben osztatlan tanítás folyt. Együtt tanultak kicsik és nagyok, sőt, a kor szoká­sa szerint felnőtteknek is tartottak benne előadáso­kat, egészségvédelemről, a gazdálkodás kérdéseiről. Minthogy templomépítésre kevés tanyaközpont ál­dozhatott, e tanyai iskolák a vallási élet színterei­ként is szolgáltak. Mellőlük elmaradhatatlan volt a kereszt és a harang, amelyek a tanyai gazdák adományaiból állíttattak. Aki kíváncsi, milyen lehetett az egykori nebulók élete, részt vehet a „Volt egyszer egy oskola" elnevezésű tanórán, ame­lyet felnőtt és gyerek csoportoknak egyaránt ajánlunk.

Szegedi tanya
Az iskolával szemközti tanyai porta eredetije egykor a szegedi határban állt. A XIX. század kö­zepére jellemző szoba - konyha - szoba - kamra osztású ház homokon gazdálkodó család két generációjának adott otthont. A mintaként kiválasztott mórahalmi tanya lakóépületének pontos mása épült meg Ópusztaszeren, ügyelve arra, hogy még az építőanyagok kora is megegyezzen a rekonstruált épület korával. A tanya és belső berendezése az 1900-as évek elején tipikus családmodell - korosodó szülőkkel együtt élő családos fiuk - otthonául szolgált. A lóistállóban a szénatartó fölé priccset eszkábáltak, ahol kisparaszti gazdaságban a legényfiú éjszakázott. Az istállóval egy födél alá épült kocsiszínben a mezei munka eszközeit tartották. Az 1910-20-as évektől itt állt a féderes „nagyatádi kocsi" is, ami a homoki parasztok piacozó és ünneplő kocsija volt. A tanyához kb. 15 holdas állattartó, nö­vénytermesztő, önellátó, de piacra is termelő gazdaság tartozott, szőlőt és konyhakertet ennek az életvitelnek a szem­léltetésére telepítettek a tanyához.
A Szeged-környéki híres fűszernövény, a paprika szárítására használatos góré - ahol a füzérek eső­től védve szikkadhattak - Domaszékről került a tanya udvarára.

Széldarálók
A szegedi tanya mellett áll a mártélyi és a mindszenti ha­tárból áttelepített két széldaráló, a szomszédos erdőből kilátszik a nádtetős juhhodály.

Szentesi tanya
A következő tanyát, amely a XIX. század végéről való, Szentes-Magyartésről telepítették az emlékparkba. Kint, az udvar közepén gémeskút ágaskodik vályú­val. A házzal szemben a hármas rendeltetésű ól áll, disznó, tyúk és liba nevelkedett benne. A vályogfalú kerekól jellegzetes melléképülete a szentesi tanyának. A gabonatermesztő-állattartó (külterjes) gazdaság lakóépületébe lépve a vendég rög­tön látja, hogy református család hajlékában van. A nádtető alatt egy födél alá kerül a szoba, a konyha, a kamra, az istálló s még a kocsiszín is. Deszkaoldalú ereszet épült a bejárati ajtó elé, ami napközben mindig nyitva állt, hiszen a pitvarnak mondott konyhában sem ablak, sem üveges ajtó nem volt. A tűzhely itt már rakott, nem füstöli tele a konyhát. Lekvár- és szappanfőzés­re, disznóvágáskor és nagymosáskor vízmelegítésre a rézüstöt használták. A szoba is tele célszerű bútorok­kal, földje tapasztott-mázolt.

Hódmezővásárhelyi tanyai olvasókör
A szomszédos épület a Hódmezővásárhely hatá­rából áttelepített, egykor az 1890-ben alakult Pusztafeketehalmi Olvasóegylet székháza. A tanyai olvasóköröket azzal a céllal hozták létre, hogy a várostól távol lakóknak művelődési, szórakozási lehetőséget teremtsenek. A 150-200 személyt befogadó terem alkalmas volt műkedvelő előadások, bálak, társas vacsorák meg­rendezésére. A nagyterem mellett volt az ivó, ahol az iccés italt mért a vendégeknek. Később ezt a falat elbontották és az italmérés a jelenleg is látható kony­hából történt. A ház végén található a gondnok szerény szoba-konyhás lakása, aki az ingyen szállásért takarította, gondozta az épületet. A vendégek szolgálatában állt az udvaron látható kemence-katlan és a kuglipálya is.

Csongrádi halász háza
Az olvasókör előtt található az egykori halászok világát bemutató csongrádi porta. A vízenjárók ma már védett, csongrádi Belsővárosában, a Gyík utca 16. szám alatt ma is áll az a mintaépület, mely nem ütött el számottevően a földműves családok házaitól. A boltíves pitar, a szabadtűz, a kemence, a szoba, a halászszerszámokat is tároló kamra érzé­kelteti: a halászat nem számított bőséges kenyérkere­setnek. A halász családja rákényszerült, hogy a ház körül veteményest gondozzon, szőlőt műveljen, nyáron el­járjon aratni, csépelni, a férfiember kubikusnak áll­jon. A halat jobbára azért fogták, hogy a piacon eladják - legfeljebb az apróhalat főzték, sütötték meg.
 
Iparos műhelyek
Az utca túloldalán egy Hódmezővásárhely határában, a XIX. század végén épült kovácsműhelybe nézhet be a láto­gató. Az önellátó parasztgazdaságoknak kovácsra, bog­nárra, szíjgyártóra a tanyavilágban is szüksége volt. Műhelyeik a forgalmasabb utakhoz települtek, s velük együtt gyakran más iparos, kézműves is dolgozott. (Mivel itt az iparos műhelyek be­mutatása volt a cél, e telken a lakóházat és mellék­épületeit elhagyták a tervezők.)

Makói parasztház
A Dél-Alföld megint más tájékára jutottunk a szomszédos portán. Itt a makói hagymatermesztők polgárosodásának tipikus jelei fedezhe­tők fel, hiszen a hagymatermesztés Makón és környékén az elszegényedett, zsellérsorba süllyedt családoknak a felemelkedés esélyét adta meg a XIX. század végén. A ház mintájául a Diós-família makói otthonát választották a telepítők, amely az Aradra vivő főúton található. A többszöri tulajdonosváltás itt fokozatos korszerűsítést, át­építést eredményezett, így lett cseréptetős, hajópad­lós, konyhája cementlapokkal burkolt, udvara téglá­val kirakott. Nincs már szabadtűzhely, a helyiségek pingáltak, az utcai ablakokat spaletta takarja, de a leg­szembetűnőbb változás, hogy a bútorok fényezettek.
Az ágyakat a falhoz, egymás mellé állítják, és a plüssta­karós cimbalom is a polgári jómód jele. Ami megmarad a régi házból, az a szülők festett bútorain, cseréptárgyain kívül csak a boglyakemen­ce, ami fölött télen szárad a dughagyma. A nemzedékek átalakuló szokásait szemléltető lakóházat a gazdasá­gi udvar melléképületei és a hombár, kotárka, tyúkól, gyökérmosó, gémeskút, füstölő, árnyékszék és disz­nóól egészítik ki.

Szeged- alsóvárosi porta
A Dél-Alföld népi építészetének híres ele­me, a napsugaras oromdísz ékessége a szeged-al­sóvárosi paprikatermelő család házának. Szorgalmas törpebirtokosok, 2-3 hold paprikaterméséből élő kis­parasztok világa született újjá a szegedi, Pásztor utca 63. számú ház emlékparkbeli párjával. Ere­detije a várost romba döntő nagyárvíz után, a Szegedi Királyi Biztosság típusterve alapján készült. A kiállítás a XIX.-XX. század fordulójának építészeti és lakáskultúráját, illetve a paprika ­termesztésének és feldolgozásnak a munkaeszközeit mutatja be. Ereszalja (téglaoszlopos gangja) a fölfűzött paprikacsövek szikkasztására szolgált.

Szatócsbolt és pékműhely
A készruhán és a lábbelin kívül alighanem min­dent árultak a falusi szatócsok. Az utcavégi, sarki épület eredetije a ma Szegedhez tartozó Tápén állt. A két világháború közti évtizedek jellegzetes köz­szükségleti cikkeit kínálta benne általában a kereskedő-tulajdonos felesége. A tápéi Fodor Dávid - pék­mester lévén - 1939-ben saját műhelyéből bővítette az árukínálatot. Az emlékparkbeli szatócs bolt természetesen mű­ködik és a pékségben is lehet kapni friss péksütemé­nyeket.

Községháza
Átellenben a tömörkényi községháza (1896) eklektikus épülete zárja a mezővárosokra jellemző ut­casort. A XIX-XX. századi közigazgatás do­kumentumait bemutató válogatás adja a skanzenbéli községháza kiállítását. A községi bíró és az adóhivatal szobáját a XX. század első felének jelleg­zetes hivatali bútorzatával rendezték be. Az épület másik szárnyában községi postahivatal és pos­tatörténeti kiállítás látható, amely bemutatja a postaforgalom és a távközlés fejlődését. A községháza melléképületében eredeti borbély­műhelyt és „hölgyfodrászatot" talál a vendég, mellette működik a skanzen fazekas műhelye. Az épület végében álló nádtetős színben áll a „vörös postakocsi". A tűzoltószertár is itt kapott helyet - képet adva az önkéntes falusi tűzoltó­egyletek tevékenységéről, technikai fölszereltségéről.


Szentes- donáti szélmalom
A Szentes melletti, dónáti tanyaföldről átköltözte­tett szélmalom vitorlái ma már nem zúgnak. Eredeti helyén a négyszintes malom 1867-től őrölt. Földszintje a „lisztespad", efölött van a „kőpad" két őrlőpárral, majd a „sebeskerékpad" és legfölül a „nagykerékpad". Ipari műemlék az 1950-es évek óta.

Mezőgazdasági gépgyűjtemény
A XX. század első felének mezőgazdasági technikáját mutatják be a vetőgépek, lovas és gépi vontatású ekék, ekekapák, Ford- és Hoffher-traktor és a Hoffher-Schrantz-Clayton gyártmányú eszközök

Keskeny nyomtávú kisvasút
 magyar Alföld, a nagy Szeged környéki tanyavilág jellegzetes közlekedési alkalmatossága volt az 1926-27-ben kiépített szeged-alsótanyai gazdasági kisvasút. A várostól távol élő, tanyai embereket kötötte össze a piacokkal, iskolákkal, egészségügyi intézményekkel. A személyszállítás mellett teherszállításra is használták. Rendeltetésének megfelelően a kis mozdony vontatta szerelvény személykocsiból, tehervagonból vagy éppen a farönkök szállítására is alkalmas pőre kocsikból állt.A mozdony mellett láthatjuk a jellegzetes vízdarut, amelyből gőznyomással töltötték fel vízzel a mozdony kazánját. A pálya mentén meghatározott távolságban kis őrházak álltak. Itt válthattak jegyet az utazni kívánó tanyai emberek és feladhatták csomagjaikat, piacra szánt terményeiket.Az Emlékparkban látható épületet és szerelvényt a MÁV Rt. Szegedi Igazgatósága adományozta az Emlékparknak és hozzá a vasúti pályát is kiépítette, korhű környezetben

Ányási kápolna A szakrális helyek kialakításánál jól nyomon követhető, hogy az építtető közösségek mindig törekedtek arra, hogy az épületegyüttest minél díszesebbé, teljesebbé tegyék.A kálvária és a kápolna együttese jól szolgálta a közösség szakrális igényeit. Kiemelt ünnepi alkalmak voltak a kereszt, kálvária felállításának évfordulói, a nagyböjt pénteki napjai, de leginkább a nagyhét. Gyakran innen indult a nagyszombati feltámadási körmenet, a kápolna fogadta be a szent sírt. Hasonlóképpen jellemző, hogy az együttest temető mellé telepítették, ezáltal egy fajta szakrális központot létrehozva, általában a település mellett, annak közvetlen közelében.

Útkaparóház

1890-ben már vasútvonalak is behálózták az Alföld térségét, de a Duna-Tisza közén kevés, a településeket és a fővárost összekötő út volt. Ennek a hiánynak a pótlására Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter, – aki korábban Baross Gábor munkatársa volt – kezdeményezte 1893-ban állami utak építését. Így született meg három alföldi transzverzális út tervezete, amelyből az első a Baja-Halas-Félegyháza-Csongrád-Szentes-Csaba-Gyula-Erdőhegy útvonalon épült meg 1894-1900 között háromszázegy kilométer hosszban.Az utat vállalkozók, valamint a területileg illetékes Államépítészeti Hivatalok építették. A burkolat rakott kő alapú hengerezett makadám volt. Szélessége városok átkelési szakaszán 5 méter, külterületen 4,5 méter, vastagsága 25 cm volt.A transzverzális utak mentén azok fenntartására azonos távolságokban úgynevezett útkaparóházak is épültek. Ezek jellemzően ikerházak voltak, bennük két útkaparó lakott, általában népes családjával.

Tiszai gátőrház
A Tisza vízszabályozása a XIX. században kezdődött. Az elhúzódó munkálatokat felgyorsította az 1879-es tiszai árvíz által előidézett mérhetetlen pusztítás, így a vízszabályozás munkálatai 1905-re befejeződtek.A védművek, töltések felépültével új feladatok jelentkeztek. A töltések megfigyelése, gondozása a gátőrök feladata lett, ezért a mentett oldalakon gátőrházak sora épült. Az Emlékparkban felépített gátőrtelep a szegedi Móra Ferenc Múzeum iratanyagából előkerült, 1892. évben készült eredeti tervek alapján készült.A gátőrházak körül a falusi parasztgazdaság megszokott épületei (istállók, ólak, terménydarálók, kocsiszín) sorakoztak, kiegészítve az ármentesítő társulat védelmi eszközeit őrző szertárral.A lakóépület konyhájában a gátőrök életmódját bemutató kiállítás látható. A jobb oldali helyiség az ún. tiszti szoba, amit ma a gátőr irodájának neveznénk, árvédekezéskor ez volt a védelmet irányító mérnök főhadiszállása. A bal oldali teremben a Tisza-völgy vízrendezésének történetével ismerkedhet meg a látogató.
A Tisza vízszabályozása a XIX. században kezdődött. Az elhúzódó munkálatokat felgyorsította az 1879-es tiszai árvíz által előidézett mérhetetlen pusztítás, így a vízszabályozás munkálatai 1905-re befejeződtek.A védművek, töltések felépültével új feladatok jelentkeztek. A töltések megfigyelése, gondozása a gátőrök feladata lett, ezért a mentett oldalakon gátőrházak sora épült. Az Emlékparkban felépített gátőrtelep a szegedi Móra Ferenc Múzeum iratanyagából előkerült, 1892. évben készült eredeti tervek alapján készült.A gátőrházak körül a falusi parasztgazdaság megszokott épületei (istállók, ólak, terménydarálók, kocsiszín) sorakoztak, kiegészítve az ármentesítő társulat védelmi eszközeit őrző szertárral.A lakóépület konyhájában a gátőrök életmódját bemutató kiállítás látható. A jobb oldali helyiség az ún. tiszti szoba, amit ma a gátőr irodájának neveznénk, árvédekezéskor ez volt a védelmet irányító mérnök főhadiszállása. A bal oldali teremben a Tisza-völgy vízrendezésének történetével ismerkedhet meg a látogató.TiTisza vízszabályozása a XIX. században kezdődött. Az elhúzódó munkálatokat felgyorsította az 1879-es tiszai árvíz által előidézett mérhetetlen pusztítás, így a vízszabályozás munkálatai 1905-re befejeződtek.A védművek, töltések felépültével új feladatok jelentkeztek. A töltések megfigyelése, gondozása a gátőrök feladata lett, ezért a mentett oldalakon gátőrházak sora épült. Az Emlékparkban felépített gátőrtelep a szegedi Móra Ferenc Múzeum iratanyagából előkerült, 1892. évben készült eredeti tervek alapján készült.A gátőrházak körül a falusi parasztgazdaság megszokott épületei (istállók, ólak, terménydarálók, kocsiszín) sorakoztak, kiegészítve az ármentesítő társulat védelmi eszközeit őrző szertárral.A lakóépület konyhájában a gátőrök életmódját bemutató kiállítás látható. A jobb oldali helyiség az ún. tiszti szoba, amit ma a gátőr irodájának neveznénk, árvédekezéskor ez volt a védelmet irányító mérnök főhadiszállása. A bal oldali teremben a Tisza-völgy vízrendezésének történetével ismerkedhet meg a látogató.sza vízszabályozása a XIX. században kezdődött. Az elhúzódó munkálatokat felgyorsította az 1879-es tiszai árvíz által előidézett mérhetetlen pusztítás, így a vízszabályozás munkálatai 1905-re befejeződtek.A védművek, töltések felépültével új feladatok jelentkeztek. A töltések megfigyelése, gondozása a gátőrök feladata lett, ezért a mentett oldalakon gátőrházak sora épült. Az Emlékparkban felépített gátőrtelep a szegedi Móra Ferenc Múzeum iratanyagából előkerült, 1892. évben készült eredeti tervek alapján készült.A gátőrházak körül a falusi parasztgazdaság megszokott épületei (istállók, ólak, terménydarálók, kocsiszín) sorakoztak, kiegészítve az ármentesítő társulat védelmi eszközeit őrző szertárral.A lakóépület konyhájában a gátőrök életmódját bemutató kiállítás látható. A jobb oldali helyiség az ún. tiszti szoba, amit ma a gátőr irodájának neveznénk, árvédekezéskor ez volt a védelmet irányító mérnök főhadiszállása. A bal oldali teremben a Tisza-völgy vízrendezésének történetével ismerkedhet meg a látogató.


Múzeum Múzeum

Elérhetőségek

Cím: Ópusztaszer, Ópusztaszer, Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Szoborkert tanya 68, Magyarország
Térkép
Tel.:62/275-133
E-mail: info@opusztaszer.hu
Forrás: www.opusztaszer.hu
Frissítve: 2020-04-15 10:47:12

Látnivalók a környéken

Nemzeti Történeti Emlékpark

Nemzeti Történeti Emlékpark

  • Ópusztaszer

A Nemzeti Történeti Emlékparkban számos látnivaló, program várja az ide érkező emlékezni, művelődni, ünnepelni, pihenni, kirándulni vágyókat.

Csillagösvény Élménypark

Csillagösvény Élménypark

  • Ópusztaszer

Megnyílt Magyarország első tematikus sövénylabirintusa Ópusztaszeren. Aktív kikapcsolódást kínálunk minden korosztálynak, amely során mindenki megtalálhatja a neki legjobban tetsző elemeket kínálatun...

Feszty-körkép

Feszty-körkép

  • Ópusztaszer

Árpád-emlékmű

Árpád-emlékmű

  • Ópusztaszer

Római Katolikus Plébániatemplom

Római Katolikus Plébániatemplom

  • Ópusztaszer

A magyarok nagyasszonya tiszteletére szentelt templom, melynek berendezései (padok) egyedi módon vannak elhelyezve.

Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet

Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet

  • Ópusztaszer

Duna-Tiszaközi homokterületek (homokpuszták, homoki erdőtársulások). Alsó-Tiszavölgy hullámtere (holtágak, mocsarak, ártéri erdőtársulások), szikespuszták, szikes tavak: Büdösszék Halastórendszerek:...

További látnivalók

Kedvenc akciók

Párizs Garden Apartments Debrecen

Húsvét

25 450 Ft/fő/éj-től

Párizs Garden Apartments

apartman
  • 1 Értékelés alapján4.4 / 5
Alfa Hotel és Wellness Centrum Miskolc-Tapolca

Kedvezményes Nyári vakáció

23 513 Ft/fő/éj-től

Alfa Hotel és Wellness Centrum

  • 5 Értékelés alapján4.1 / 5
Bonvital Wellness & Gastro Hotel Hévíz

Húsvét a Bonvitalban

28 299 Ft/fő/éj-től

Bonvital Wellness & Gastro Hotel

  • 1 Értékelés alapján3.9 / 5
Hotel Napfény Zalakaros Zalakaros

Előfoglalási kedvezményes félp...

16 958 Ft/fő/éj-től

Hotel Napfény Zalakaros

  • 8 Értékelés alapján4.2 / 5

Bejelentkezés