Segíthetünk?  06-1-239-1224, 06-20-20-48008

Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Ópusztaszer

A XVIII. században indult meg a török időkben elnéptelenedett, és legeltetéssel hasznosított puszták betelepülése. Előbb ideiglenes

en lakott szállások, majd tanyák épültek a város környéki pusztákon. Az 1900-as évek legelején már igen jelentős a tanyai lakosság aránya, példaként említhetjük Hódmezővásárhelyt, ahol a népességnek csaknem 40 százaléka számított ekkor tanyán élőnek.
A mezővárosi-tanyai megoszlás indokolta, hogy e kétfajta életvitel, paraszti kultúra változatait mutassa be az ópusztaszeri Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, kiegé­szítve a köz- és a közösségi élet tipikus helyszíneivel.
 
Tanyai iskola
Elsőként, mindjárt a múzeumfalu főutcájának kez­detén a közeli Pusztaszer árpádhalmi tanyai iskolájá­ban ülhet század eleji padba a vendég. A száz évvel ezelőtti népiskolai törvény előírásai szerint kialakított tanteremben osztatlan tanítás folyt. Együtt tanultak kicsik és nagyok, sőt, a kor szoká­sa szerint felnőtteknek is tartottak benne előadáso­kat, egészségvédelemről, a gazdálkodás kérdéseiről. Minthogy templomépítésre kevés tanyaközpont ál­dozhatott, e tanyai iskolák a vallási élet színterei­ként is szolgáltak. Mellőlük elmaradhatatlan volt a kereszt és a harang, amelyek a tanyai gazdák adományaiból állíttattak. Aki kíváncsi, milyen lehetett az egykori nebulók élete, részt vehet a „Volt egyszer egy oskola\" elnevezésű tanórán, ame­lyet felnőtt és gyerek csoportoknak egyaránt ajánlunk.

Szegedi tanya
Az iskolával szemközti tanyai porta eredetije egykor a szegedi határban állt. A XIX. század kö­zepére jellemző szoba - konyha - szoba - kamra osztású ház homokon gazdálkodó család két generációjának adott otthont. A mintaként kiválasztott mórahalmi tanya lakóépületének pontos mása épült meg Ópusztaszeren, ügyelve arra, hogy még az építőanyagok kora is megegyezzen a rekonstruált épület korával. A tanya és belső berendezése az 1900-as évek elején tipikus családmodell - korosodó szülőkkel együtt élő családos fiuk - otthonául szolgált. A lóistállóban a szénatartó fölé priccset eszkábáltak, ahol kisparaszti gazdaságban a legényfiú éjszakázott. Az istállóval egy födél alá épült kocsiszínben a mezei munka eszközeit tartották. Az 1910-20-as évektől itt állt a féderes „nagyatádi kocsi\" is, ami a homoki parasztok piacozó és ünneplő kocsija volt. A tanyához kb. 15 holdas állattartó, nö­vénytermesztő, önellátó, de piacra is termelő gazdaság tartozott, szőlőt és konyhakertet ennek az életvitelnek a szem­léltetésére telepítettek a tanyához.
A Szeged-környéki híres fűszernövény, a paprika szárítására használatos góré - ahol a füzérek eső­től védve szikkadhattak - Domaszékről került a tanya udvarára.

Széldarálók
A szegedi tanya mellett áll a mártélyi és a mindszenti ha­tárból áttelepített két széldaráló, a szomszédos erdőből kilátszik a nádtetős juhhodály.

Szentesi tanya
A következő tanyát, amely a XIX. század végéről való, Szentes-Magyartésről telepítették az emlékparkba. Kint, az udvar közepén gémeskút ágaskodik vályú­val. A házzal szemben a hármas rendeltetésű ól áll, disznó, tyúk és liba nevelkedett benne. A vályogfalú kerekól jellegzetes melléképülete a szentesi tanyának. A gabonatermesztő-állattartó (külterjes) gazdaság lakóépületébe lépve a vendég rög­tön látja, hogy református család hajlékában van. A nádtető alatt egy födél alá kerül a szoba, a konyha, a kamra, az istálló s még a kocsiszín is. Deszkaoldalú ereszet épült a bejárati ajtó elé, ami napközben mindig nyitva állt, hiszen a pitvarnak mondott konyhában sem ablak, sem üveges ajtó nem volt. A tűzhely itt már rakott, nem füstöli tele a konyhát. Lekvár- és szappanfőzés­re, disznóvágáskor és nagymosáskor vízmelegítésre a rézüstöt használták. A szoba is tele célszerű bútorok­kal, földje tapasztott-mázolt.
 
Olvasókör
A szomszédos épület a Hódmezővásárhely hatá­rából áttelepített, egykor az 1890-ben alakult Pusztafeketehalmi Olvasóegylet székháza. A tanyai olvasóköröket azzal a céllal hozták létre, hogy a várostól távol lakóknak művelődési, szórakozási lehetőséget teremtsenek. A 150-200 személyt befogadó terem alkalmas volt műkedvelő előadások, bálak, társas vacsorák meg­rendezésére. A nagyterem mellett volt az ivó, ahol az iccés italt mért a vendégeknek. Később ezt a falat elbontották és az italmérés a jelenleg is látható kony­hából történt. A ház végén található a gondnok szerény szoba-konyhás lakása, aki az ingyen szállásért takarította, gondozta az épületet. A vendégek szolgálatában állt az udvaron látható kemence-katlan és a kuglipálya is.

Csongrádi halász háza
Az olvasókör előtt található az egykori halászok világát bemutató csongrádi porta. A vízenjárók ma már védett, csongrádi Belsővárosában, a Gyík utca 16. szám alatt ma is áll az a mintaépület, mely nem ütött el számottevően a földműves családok házaitól. A boltíves pitar, a szabadtűz, a kemence, a szoba, a halászszerszámokat is tároló kamra érzé­kelteti: a halászat nem számított bőséges kenyérkere­setnek. A halász családja rákényszerült, hogy a ház körül veteményest gondozzon, szőlőt műveljen, nyáron el­járjon aratni, csépelni, a férfiember kubikusnak áll­jon. A halat jobbára azért fogták, hogy a piacon eladják - legfeljebb az apróhalat főzték, sütötték meg.
 
Iparos műhelyek
Az utca túloldalán egy Hódmezővásárhely határában, a XIX. század végén épült kovácsműhelybe nézhet be a láto­gató. Az önellátó parasztgazdaságoknak kovácsra, bog­nárra, szíjgyártóra a tanyavilágban is szüksége volt. Műhelyeik a forgalmasabb utakhoz települtek, s velük együtt gyakran más iparos, kézműves is dolgozott. (Mivel itt az iparos műhelyek be­mutatása volt a cél, e telken a lakóházat és mellék­épületeit elhagyták a tervezők.)

A műhelyek mögött álló kocsiszínben a környéken használt szekereket, kocsikat, kordékat tekintheti meg a látogató.  (Talán nem mindenki tudja, hogy az ökör vontatta négykerekű a szekér, s mindent, amit ló húzott, ko­csinak neveztek!) A dorozsmai és a szegedi kocsigyártók a század­forduló táján alakították ki a festett kocsiknak azt a fajtáját, melyet rugóval (féderrel) láttak el. Elől-hátul bőrüléses, így személyszállításra, a hátsó ülést ki­emelve teherhordásra is alkalmas volt. Ezt széles körben „nagyatádi kocsi\"-nak nevezték, és a módos gazdáknak díszesebb kivitel járt. A gyűjtemény különleges darabja a szege­di Hodács Andor kocsigyárában 1939-ben készült „szandlaufer\" és a budapesti Kölber-féle kocsigyárnak egy 1928-ban készített hintója, mely 1950 előtt a csongrádi polgármester „szolgálati járműve\" volt.

Makói porta
A Dél-Alföld megint más tájékára jutottunk a szomszédos portán. Itt a makói hagymatermesztők polgárosodásának tipikus jelei fedezhe­tők fel, hiszen a hagymatermesztés Makón és környékén az elszegényedett, zsellérsorba süllyedt családoknak a felemelkedés esélyét adta meg a XIX. század végén. A ház mintájául a Diós-família makói otthonát választották a telepítők, amely az Aradra vivő főúton található. A többszöri tulajdonosváltás itt fokozatos korszerűsítést, át­építést eredményezett, így lett cseréptetős, hajópad­lós, konyhája cementlapokkal burkolt, udvara téglá­val kirakott. Nincs már szabadtűzhely, a helyiségek pingáltak, az utcai ablakokat spaletta takarja, de a leg­szembetűnőbb változás, hogy a bútorok fényezettek.
Az ágyakat a falhoz, egymás mellé állítják, és a plüssta­karós cimbalom is a polgári jómód jele. Ami megmarad a régi házból, az a szülők festett bútorain, cseréptárgyain kívül csak a boglyakemen­ce, ami fölött télen szárad a dughagyma. A nemzedékek átalakuló szokásait szemléltető lakóházat a gazdasá­gi udvar melléképületei és a hombár, kotárka, tyúkól, gyökérmosó, gémeskút, füstölő, árnyékszék és disz­nóól egészítik ki.

Napsugaras ház
A Dél-Alföld népi építészetének híres ele­me, a napsugaras oromdísz ékessége a szeged-al­sóvárosi paprikatermelő család házának. Szorgalmas törpebirtokosok, 2-3 hold paprikaterméséből élő kis­parasztok világa született újjá a szegedi, Pásztor utca 63. számú ház emlékparkbeli párjával. Ere­detije a várost romba döntő nagyárvíz után, a Szegedi Királyi Biztosság típusterve alapján készült. A kiállítás a XIX.-XX. század fordulójának építészeti és lakáskultúráját, illetve a paprika ­termesztésének és feldolgozásnak a munkaeszközeit mutatja be. Ereszalja (téglaoszlopos gangja) a fölfűzött paprikacsövek szikkasztására szolgált.

Szatócsbolt és pékműhely
A készruhán és a lábbelin kívül alighanem min­dent árultak a falusi szatócsok. Az utcavégi, sarki épület eredetije a ma Szegedhez tartozó Tápén állt. A két világháború közti évtizedek jellegzetes köz­szükségleti cikkeit kínálta benne általában a kereskedő-tulajdonos felesége. A tápéi Fodor Dávid - pék­mester lévén - 1939-ben saját műhelyéből bővítette az árukínálatot. Az emlékparkbeli szatócs bolt természetesen mű­ködik és a pékségben is lehet kapni friss péksütemé­nyeket.

Községháza
Átellenben a tömörkényi községháza (1896) eklektikus épülete zárja a mezővárosokra jellemző ut­casort. A XIX-XX. századi közigazgatás do­kumentumait bemutató válogatás adja a skanzenbéli községháza kiállítását. A községi bíró és az adóhivatal szobáját a XX. század első felének jelleg­zetes hivatali bútorzatával rendezték be. Az épület másik szárnyában községi postahivatal és pos­tatörténeti kiállítás látható, amely bemutatja a postaforgalom és a távközlés fejlődését. A községháza melléképületében eredeti borbély­műhelyt és „hölgyfodrászatot\" talál a vendég, mellette működik a skanzen fazekas műhelye. Az épület végében álló nádtetős színben áll a „vörös postakocsi\". A tűzoltószertár is itt kapott helyet - képet adva az önkéntes falusi tűzoltó­egyletek tevékenységéről, technikai fölszereltségéről.

Szentesi malom
A Szentes melletti, dónáti tanyaföldről átköltözte­tett szélmalom vitorlái ma már nem zúgnak. Eredeti helyén a négyszintes malom 1867-től őrölt. Földszintje a „lisztespad\", efölött van a „kőpad\" két őrlőpárral, majd a „sebeskerékpad\" és legfölül a „nagykerékpad\". Ipari műemlék az 1950-es évek óta.

Mezőgazdasági gépgyűjtemény
A kiserdő felé haladva az út a mezőgazdasági gépgyűjteményhez vezet. Legféltettebb darabja az 1893-ban készült gőzmobil, amellyel - párba állítva - az uradalmak hatalmas földtábláit szántották. (A gőzmobilra szerelt csörlő drótkötéllel vontatta az ekét a föld egyik végétől a másikig.) Emellett a gépgyűjtemény a paraszti gazdaság jellegzetes eszközállományát mu­tatja be.

Vasútállomás
A keskeny nyomtávú gazdasági vasút egy jellegzetes, század eleji állomása előtt álló szerelvény a gépgyűjtemény részének is tekinthető, de úgy is felfogható, mint amin - egyelőre gon­dolatban - elindulunk fölfedezni az alföldi táj erdeit, természeti értékeit.

Erdészház
Továbbhaladva a tornácos erdészház hívogatja a vendéget. A Bács-Kiskun megyei, pirtói erdőkerület imrehegyi erdészházában természetvé¬delmi kiállítás tablói mutatják be a – Homoki Nagy István „vadvízországi” filmjeiben megörökített – Fehér-tó megóvásának történetét. Külön termet ka¬pott a homoki erdők élővilágának a bemutatója, egy másikban a Tisza hullámterei mutatkoznak be. Az erdészház mögött, a szabadtéri erdei tanterem¬ben gyakran telepednek le diákcsoportok, de alkal¬mas ez a hely – a közelben levő főzőhelyekkel – kisebb rendezvényekre is. A tanterem mellől induló erdei tanösvény táblái természeti ismeretekkel gyarapítják a sétára vállalkozókat.

Bővebben »
Forrás: www.opusztaszer.hu
Frissítve: 2010. szeptember 01.
E-mail cím: info@opusztaszer.hu
Telefonszám: 62/275-133
Lépjen kapcsolatba a szervezővel / szolgáltatóval
Hibajelentés / üzenetét elküldtük a szolgáltatónak.
Szerkesztési igényét elküldtük, hamarosan jelentkezünk.
A weboldal tartalmát a következő email cím kezelheti: info@opusztaszer.hu Belépés a szerkesztő felülethez »

Amennyiben Ön az adatok szolgáltatója de még nincs jogosultsága a belépéshez, kérem küdje el az alábbi kérelmet a megfelelő indoklással.

Szálláshelyek és akciók a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közelében, Ópusztaszer városában »

Aqua Hotel Kistelek Kistelek 3 csillagos hotel 8.9 km távolságra Már 7 175 Ft/fő/éj-től
Hotel Orchidea Balástya 2 csillagos hotel 9.3 km távolságra Már 5 000 Ft/fő/éj-től
Levendula Hotel superior Algyő 3 csillagos superior hotel 20.4 km távolságra Már 9 750 Ft/fő/éj-től
Szitakötő Vendégház Szentes vendégház 22 km távolságra Már 5 000 Ft/fő/éj-től
Tisza Corner Hotel Szeged panzió 24.4 km távolságra Már 6 800 Ft/fő/éj-től
Látnivalók a környéken (30 km)
Árpád-emlékmű Ópusztaszer 0 km távolságra
Erdők temploma Ópusztaszer 0.1 km távolságra
Nemzeti Történeti Emlékpark Ópusztaszer 0.1 km távolságra
Ópusztaszer Nemzeti Történelmi Emlékpark Ópusztaszer 0.1 km távolságra
Lovasbemutató Ópusztaszer 0.1 km távolságra
látnivalók Ópusztaszer és környékén »
programok Ópusztaszer és környékén (30 km)
Szent István-nap Ópusztaszer 0.3 km távolságra 2017-08-20 - 2017-08-20
Szobori búcsú Ópusztaszer 0.3 km távolságra 2017-09-03 - 2017-09-03
Borszűrő Szent Mihály, Szüret, Iparosok Napja Ópusztaszer 0.3 km távolságra 2017-09-30 - 2017-09-30
Ópusztaszer és környékén aktuális programjai »

Széles választék

700+ szálláshely, 1000+ program és 7000+ látnivaló közül választhat, melyek folyamatosan frissülnek.
A szállodák, panziók, egyéb szálláshelyek legjobb ajánlatait, akcióit találja meg nálunk. Nincs foglalási díj!
Fröccsöntés
Green events rendezvényszervezés
Árgarancia és adatvédelem

Ügyfélszolgálat

Kollégáink megválaszolják kérdéseit, segítséget nyújtanak a foglalásban.
E-mail: info@utazzitthon.hu
Tel.: 06-20-20-48008
Nyitvatartás: H-P: 8.00-18.00, SZ:10.00-16.00
Kapcsolat és ÁSZF
Munkatársak
Kapcsolat és ÁSZF

Közösségi kapcsolat

Hírlevél
iratkozzon fel hírlevelünkre!