Busójárás - Mohács (2009), Mohács

Forrás: www.itthon.hu

A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.

A busójárás eredetére két magyarázat is van - kezdjük a mendemondásabbal! Eszerint amikor a kegyetlen törökök elűzték a városka lakóit, azok a Duna másik oldalán, a Mohácsiszigeten húzták meg magukat. Telt-múlt az idő, ám egyszer csak megjelent egy öregember, aki azt jósolta, hogy a mohácsiak szenvedései hamarosan véget érnek, mert a törökök el fognak menekülni. Az elűzött lakosok ezen annyira fellelkesedtek, hogy nem sokkal később, egy kegyetlen, viharos éjszakán, miután félelmetes maszkokat öltöttek, átkeltek a Dunán, és kereplőkkel, fafegyverekkel nagy zajt csapva elűzték a félholdas megszállókat. Egy valószínűbb és el is fogadható magyarázat szerint valójában nem törökűző, hanem télijesztő szokásról van szó, melyet Mohács sokác származású lakosai hoztak magukkal még a Balkánról.
Noha még ma is ugyanúgy a farsang utolsó csütörtökjétől húshagyókeddig tart a busójárás, mint régen (vagyis a farsang utolsó hat napján van), az eseménysor sokat változott: számos elem fokozatosan eltűnt, ami viszont megmaradt, látványosabb lett. Az első három nap régen is a gyerekeké volt, akik rongyos ruhába öltözve, csúfolódva járták végig az utcákat. A felnőttek vasárnap kapcsolódtak be a mulatságba - az e napi történések azok, amelyeket a laikusok "busójárásnak" ismernek, és amelyekről a híradó is beszámol - hogy aztán a kedd éjfélig tartó mulatozásokon elbúcsúztassák a telet, és köszöntsék a hamarosan eljövő tavaszt.
Ma a farsangvasárnapra sokkal komolyabb figyelem koncentrálódik, mint régebben. E nap eseménysora a Dunán való átkeléssel kezdődik: a busók egy része csónakkal jön át a Mohácsi-szigetről, hogy aztán a sokácok zenéjéről elnevezett Kóló téren találkozzon a többiekkel.
Milyen öltözet teszi a busót busóvá? Kifordított rövid bunda és szalmával kitömött gatya az alap, utóbbira jön egy cifra női harisnya, a lábakra pedig egy bocskor. Kell egy marhakolomp is, ezt az övre kötik általában. A legfontosabb azonban a maszk, a fűzfából faragott, állatvérrel festett, birkabőr csuklyás álarc. Sokan közlekedési eszközt is hoznak magukkal: vannak lovas, szekeres, ördögkerekes busók is. Amikor mindenki összegyűlt, a busók átvonulnak a főtérre, ahol szabad farsangolás kezdődik több tízezer turista részvételével - a következő órákban a város fontosabb utcáin mind végigvonulnak óriási zajt csapva, felnőtteket-gyerekeket finoman vagy kevésbé finoman ijesztgetve. Csak késő délután, szürkületkor térnek vissza a főtérre, ahol egy hatalmas máglya körül táncolva-énekelve dévajkodnak az emberekkel. Ezzel a máglyagyújtással csak a vasárnapi program ér véget, a busójárás és a farsang nem.
Kedden, miután a turisták már mind hazamentek, folytatódik a muri: a mohácsiak egy újabb hatalmas tűzzel és a telet jelképező koporsó elégetésével búcsúznak el a hideg évszaktól.
Nézzük meg ezt a látványos felvonulást helyben, töltsünk el hosszabb időt a maszkos rémisztgetők között, hogy árnyaltabb, összetettebb kép alakulhasson ki bennünk erről a színes népszokásról! Élőben az igazi!

Világörökség

Elérhetőségek

Cím: Mohács,
Tel.:00 36 69/505-523
E-mail: hegedusemese@mohacs.hu
Forrás: www.itthon.hu
Frissítve: 2012-06-27 15:55:28

Látnivalók a környéken

Mohácsi Kossuth Teátrum Szabadtéri Színpada (SLAMI)

Mohács

Duna-Dráva Nemzeti Park

Mohács

A Duna jobb partján ártéri erdők, gemenci kisvasút, Nyéki-Holt-Dunaág, Mohács. A Dráva bal partján Barcsi Borókás, Dráva-szentesi üde rétek, Babócsa, Holtágak, ártéri erdők, morotvatavak. A két folyó...