Lébény-Szent Jakab Templom, Lébény

Bár a történelem viharai nyomokat hagytak az Isten házán az elmúlt több mint 800 év alatt, ennek ellenére ma is épségben, méltóságteljesen emelkedik ki környezetéből.

Magasztosak a faragott kváderkövekből épített falak, s ezt csak fokozza a két kapuzat látványa, melyeknek korabeli díszítőmotívumai szemet gyönyörködtetőek.

A templomot építtető, előkelő, magas méltóságokat viselő család bőkezű adományainak és az építőmesteri tudásnak köszönhetően a templombelső is lenyűgöző. A belépőt óhatatlanul megérinti és elmélyülésre készteti látványa.

A falak nemes egyszerűségével harmonikus egységet alkotnak a díszes faragott oszlopfők, az eredeti keresztboltozatok, valamint a XIX. századi alkotóműhelyből kikerült gyönyörű megmunkálású, fából készült faragott oltárok.

Már egy 1267-es okiratban olvasható, hogy a községben (az I. világháborús emlékmű mellett) Árpád-házi Szent Margit tiszteletére emelt templom állt, melyet a helyi egyházközség használt. A Szent Jakab templom szerzetesi templom volt. Tehát a Szent Margit templom is román kori templom volt, s ugyanolyan kőhasábokból építették mint a kolostortemplomot. Legutolsó felújítására az 1674-ben történt felszentelése előtt került sor. Ez a templom fokozatosan elpusztult. A helyi egyházközség, a jezsuiták feloszlatását követően használaton kívül maradt, Szent Jakab templomot vette át.

Az öreg plébániát, ma zarándokház, a középkori bencés apátság régi épületének egy részének alapjára építették. Az első apát Lénárd volt, akit 1219-ben már említenek. Maga a templom már 1206-ban állt.
Lébényt a bencések 1529-ben hagyták el. Lébény sorsa a pannonhalmi főapátságtól függött. Mivel 1550 után Pannonhalmát több ízben is bevették és elfoglalták a törökök, a volt lébényi apátság tulajdonosai is gyakran változtak. Végül 1638-ban császári megerősítéssel a jezsuita szerzetesek tulajdonában került az apátság. A felújított középkori kolostorba lábadozóikat, öregjeiket és üdülőket helyeztek el. Különösen iskolai szünetekben szeretett itt tartózkodni a győri ház, juniálisaikra meghívták a bencés rend képviselőit is. A törökök 1683-ban felégették az épületet és csak kiűzésük után épült újjá a kolostor barokk stílusban. A jezsuitákat pápai rendelet alapján 1773-ban feloszlatták, birtokaik az államkincstárba kerültek. Később a kolostor megmaradt részét 1838-ban plébániává alakították át, ahol helyet kapott a helyi katolikus egyázközség plébánosa. Az itt működő papokról: Dingraff Gáspár kezdeményezte a templom nagy felújítását, melyre az 1860-as, 70-es években került sor. Itt hunyt el és a helyi katolikus temetőben nyugszik. Szintén itt pihen Kreskay Antal, aki a könyvet írt a lébényi templom történetéről. 1906: Kokas János, 1943: Németh Jenő, 1952: Schmall István, 1978: Zdiarszky László, 1989: Radó Tamás, 1991: Smudla Tamás, 1999: Gőgh Tibor

Az új plébániaépület Maráz Péter tervei alapján 2002-2003-ban épült neo-román stílusban a középkori kolostor gazdasági udvarának a helyére. Építését régészeti kutatás előzte meg, melynek során értékes középkori emlékek kerültek elő. A leletek a mosonmagyaróvári múzeumban tekinthetők meg. Az épületet Reicher János gútai (SK) kovácsmester munkái díszítik (Jó Pásztor, Szűz Mária Gyermekével).

Lébény-Szent Jakab Templom

• Lébény

Lébény főterén áll hazánk egyik legjelentősebb műemléke, a XIII. század elején épült román stílusú Szent Jakab templom, egykori bencés apátsági templom és középkori monostor.

Szent Jakab Templom

• Lébény

A templom a XII. században épült román stílusban. Hazánk egyik legjelentősebb román kori építészeti emléke.

Forrástavak

• Lébény

Nem üzemel tanösvényként. Magánkézbe került.

Lébény

• Lébény

További látnivalók