Karcagi Református Templom, Karcag

Évszázadokon keresztül a Nagykunság központja. Eredeti lakói a kunok, akik IV. Béla uralkodása idején (1235) jöttek be és telepedtek le ezen a vidéken. Beilleszkedésüket elősegítette a IV. Kun László által 1279-ben kiadott adománylevél, amit kun törvénynek is neveznek. Ez előírta a kunok megkeresztelkedését, a keresztény életmódot, a katonaállítási kötelezettséget. Beilleszkedésük hosszú folyamat eredménye volt. Karcag mindig népes település volt. Neve legelőször 1407-ben egy Karcag János nevű kun főember nevében szerepel. Németh Gyula kutatásai szerint a szó - Karcag - pusztai rókát jelent.

A reformáció (XVI. sz.) előtti időkből alig tudunk valamit. A reformáció gyorsan elterjedt a kunságban.

A város az első tatárdúlást 1566-ban szenvedte el. (a tatárok a törökök szövetségesei voltak ebben az időben) A 15 éves háború (1591-1606) idején a mezőkeresztesi csatavesztés (1596 okt. 26-28) következtében Karcag is elpusztult. Csak 1618-20 körül kezdett újjáépülni.

A templom valamikor a XVI.sz-ban, vagy előtte épülhetett , de csak arról van adatunk, hogy 1633-ban a már meglévő templomhoz tornyot építettek.

A török hódoltság sok szenvedést hozott erre a vidékre is, mivel az ún. "hódoltsági sávba" esett. Lakói kétfelé adóztak.

1683 nyarán Murad Girai krími tatár serege itt vonult át Bécs ellen, majd a sikertelen ostrom után itt vonult hazafelé. Ez a két tatárjárás teljesen felégette a Nagykunságot. A legszörnyűbb pusztítás azonban 1697-ben következett be, amikor a tatár "kb. 800 embert és sok marhát elvitt". 1699.ben csak 70 család élt itt.

1702-ben I. Lipót császár (1657-1705) figyelmen kívül hagyva Kun László és mások országos törvényének tiltását, eladta a Jászkunságot a Német Lovagrendnek 500 ezer rénes (rajnai) forintért, a néppel együtt (1702). Nagy jogtalanság volt ez, mert évszázadok óta féltett kiváltságuktól, szabadságuktól fosztották meg a jászokat, kis- és nagykunokat. A másik esemény 1786-ban Bácskába történő kitelepülés, amikor 334 család, mintegy 1000 ember költözött Ómoravicára legtöbbjük református vallású volt.

Éppen 260 évvel ezelőtt 1745-ben került sor a Redemptióra, Megváltakozásra, mely a Német Lovagrendtől önmaguk visszavásárlását jelentette a kunok és a jászok számára. (A kunok letelepedésük óta szabad nemesekként éltek, ezért volt fontos ez számukra). Mária Terézia királynő 1745. május 6-án kelt oklevelével visszahelyezte kiváltságaikba a Jászkunokat.

A XVIII.sz nagy eredménye volt a templomépítés! A sok háborús vihart kiállt templom és torony szűknek bizonyult, de renoválását a Lovagrend magyar főintézője nem engedélyezte. A karcagiak kitalálták, hogy ők kegyúri joggal rendelkeznek és az építéshez nem is kötelesek engedélyt kérni. Hozzákezdtek hát egy nagy templom építésének a megtervezéséhez. 1738-ban már 100 ezer tégla készen volt. 1743-ban a régi torony mellé lerakták az új templom fundamentumát és elkezdték az építést. Már az utolsó simításoknál tartottak, amikor a helytartótanács felfüggesztette az építkezést. Ekkor Varró István jegyző és Sütő András főbíró Bécsbe ment 112 mocsári teknősbékával (mely akkoriban ínyencségnek számított az asztaloknál), s ezekkel valamint pénzzel vesztegetve az ügyintézőket elérték, hogy csak 500 aranyra bírságolják a karcagiakat, végül a kunok főbírájának közbenjárásával ezt is 200-ra mérsékelték.

Így készülhetett el a templom 1756-ban, melyet azután 1793-97 között teljesen újjáépítettek - 200 éves régi tornyával együtt -, mert szerkezetében gyengének bizonyult.

Az új 2500 ülőhellyel bíró Nagytemplomot, amelyben ma állhatunk, 1797. november 5-én szentelték fel nagy ünnepélyességgel. A szószék formája előrevetítette a 2 évtizeddel később megépített Debreceni Nagytemplom szószékének kialakítását. A torony magassága 42 méter, amelyet 2004-től hajszálpontos toronyóra és harangjelzés díszít. A belső tér 50 m hosszúsággal és 24 m szélességgel bír, amihez 16 méteres belmagasság párosul.

Az orgona megépíttetése fejedelmi ajándék volt 1866-ban, amikor Takács Péter és neje Kerekes Mária 26 ezer forintot adományozott a karcagi Református Egyházközségnek erre a célra. A salzburgi MOSER cég által készített orgona először 17 változatú volt, majd 1906-ban egy javítás során 30 változatúra lett bővítve. A 30 regiszteres orgona 2 manuálos, egy pedálos és pneumatikus.

A toronyban 3 harang hívogatja az élőket és siratja az elhunytakat. A legnagyobb harangunk a 13q36 kg-os "F. Szabó harang", a középső "Csőregh-harang" 6q60 kg-ot nyom.

A XX. század államosításai következtében megszűnt Karcag reformátusságának iskolarendszere, így általános iskolái és Gimnáziuma is kikerült az egyházközség fenntartásából.

A rendszerváltozást követően az Egyházközség az egyik általános iskola épületét természetben kérte vissza és így 1996-ban megindulhatott a Nagykun Református Általános Iskolában a református szellemiségű oktatás. Jelenleg a 10. tanévét kezdő Iskolánkban 243 gyermek tanul.

A református gimnázium sorsa még nem dőlt, de a Presbitérium a természetbeni kártalanítás és a gimnázium újraindítása mellett döntött.

Karcagon a legutóbbi népszámláláskor közel 8000 személy vallotta magát reformátusnak. Jelenleg a gyülekezetben 2 megválasztott és 1 beosztott lelkész végzi a szolgálatokat 3 templomban, a Nagytemplom mellett a Kistemplomban és a 2005. augusztus 21-én felszentelt Kiskulcsosi Templomban. Munkájukat 24 tagú Presbitérium segíti.

Győrffy István Nagykun Múzeum

• Karcag

A karcagi múzeum alapításának történetéről sokan írtak már. Ezek a kutatók - Péter László, Balassa Iván, S. Kovács Ilona, Bereczki Ibolya és mások - azt állapítják meg, hogy a múzeum alapítása Györffy...

Mészáros Vendéglő

• Karcag

A város szélén álló étterem eredeti kun ízeket szolgál fel. Igényes környezet, udvarias kiszolgálás teszi hangulatossá a helyet.

Kiskulcsosi Református templom (Kölcsey utca 1.)

• Karcag

Szélmalom

• Karcag

A város egyik legértékesebb műemléke az 1859-ben épített, népi stílusú Gál - Gál Szabóné - Deákné - féle szélmalom.

Szélmalmi Fogadóház

• Karcag

Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóhelye

Orvos- és Patika-történeti Kiállítás

• Karcag

Itt található a városi kórház névadója, Kátai Gábor munkásságát, karcagi patikák és az egészségügy történetét bemutató kiállítás.

Akácliget Fürdő

• Karcag

Az Akácliget Gyógy- és Strandfürdő télen-nyáron várja a látogatókat.

Kántor Sándor Fazekasház

• Karcag

A karcagi Kántor Sándor Fazekasház Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik nevezetes fazekasközpontjának állít emléket. A kiállítóhely névadója, Kántor Sándor a karcagi fazekasság és a népi iparművészet kiem...

További látnivalók