Egregyi Múzeum, Hévíz

Forrás: www.itthon.hu

A 2015. októbere óta működő, Egregyen újonnan létesített múzeumban látható állandó tárlat leletei széles időintervallumot ölelnek fel: a kiállítás Krisztus előtt 6 ezertől indul s a középkorral zárul.

Exhibition area_2A tizenhárom vitrin közül az első tárló az újkőkort mutatja be, az első telepesek ugyanis régészetileg dokumentálhatóan ekkor, azaz a Krisztus előtti 6. évezredben jelentek meg Egregyen. Ezt bizonyítják a feltárt kőeszközök, kerámiatöredékek.

Néhány lépést téve a bronz-, a kora- és a középső, valamint késői vaskor leletei – kerámiák, urnák, ékszerek és testpecsétlők – előtt, átlépünk a római korba, amiről öt vitrin tanúskodik.

A Hévízi-tó iszapjából előkerült pénzérmék bizonyítják: a rómaiak nemcsak ipari célokra használták a tavat, hanem gyógyhelyként is, már kétezer évvel ezelőtt. Megismerkedhetünk továbbá a római építészettel, a felhasznált építőanyagokkal, s találunk itt oltárköveket is.

Egy különálló helyiségben római kori villák rekonstruált képeit tekintheti meg az érdeklődő, köztük a múzeum melletti villa rusticáét is. Az ilyen jellegű épületegyütteseket a római korban jellemzően a leszerelt katonák kapták, nemesi adományként. Az egregyi alaprajzon felfedezhetőek egy melegvizes római fürdő tartóoszlopai s későbbről egy Mithrasz-oltár. A vitrinekben pedig mozaikdarabok, üvegablak töredékek, két rézfigura és egy, a maga nemében pártalan, aprócska őzfigura mesél a múltról. Egyes szakértők úgy vélik: egy, a villagazdaságban élő patrícius gyerekének volt a játékszere, amit bronzból öntöttek ki egy minta alapján a késő császárkorban. Mások azt mondják, az őzike egy sírba helyezett totemállat volt.

A népvándorlás koráról övcsatok, díszek és kerámiák tanúskodnak, s a 9. századból ránk maradt egy boszorkány csontváza is. A Hévíz-dombon feltárt népvándorláskori település egyik különleges jelensége egy házba temetett 23-30 év körüli nő, akitől minden bizonnyal félt a falu közössége. A köré rakott tárgyak – például egy „varázsfüvek” tárolására szolgáló tégely s egy füstölő – különös foglalkozására utalhatnak, s arra, hogy boszorkánynak tartotta a közösség. Ezt bizonyítja, hogy, miután a szokatlan pózban – mindkét karját behajlították a vállához, lába kissé terpeszben, békaállásban volt – levő testet elhelyezték a padlón, szétbontották a házát és földdel temették be. A szakértők feltételezik: a nő a vámpírizmus elleni praktikák áldozata lett.

Az egregyi múzeum hétköznap hétfőtől péntekig 10.00-16.00-ig tart nyitva!

Múzeum

Nyitvatartás

( 01.01. - 12.31. )
Hétfőtől-szombatig 10:00-tól 18:00-ig.

Elérhetőségek

Cím: Hévíz, Egregy
Térkép
Tel.:+3683540131
E-mail: heviz@tourinform.hu
Forrás: www.itthon.hu
Frissítve: 2016-09-05 15:30:11

Látnivalók a környéken

Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház

Hévíz

A Hévízi Gyógytó a világ legnagyobb biológiailag is aktív, természetes termáltava.

Hévízi tó

Hévíz

A világon egyedülálló geológiai ritkaság, amelynek vize egész évben fürdésre alkalmas.

Dr. Schulhof Vilmos sétány

Hévíz

Hévíz mediterrán jellegű mikroklímája a tó főbejáratához vezető Schulhof Vilmos sétányon érzékelhető leginkább.

Egregyi szőlővidék

Hévíz

A szőlőkultúra nagy hagyományokra tekint vissza Hévíz egregyi városrészében.

Véderdő, park

Hévíz

A hévízi tavat véderdő veszi körül.

Szentlélek Római Katolikus Templom

Hévíz

Jézus Szíve templom

Hévíz

Hévízbike - Hévíz kerékpár kölcsönző rendszer

Hévíz

A HeBi egy kerékpáros kölcsönző rendszer. A kölcsönző rendszernek 4 fő eleme van. A "kulcs" a vezérlő oszlop a dokkoló és a kerékpár.

További látnivalók

Programok a környéken

Majestic Sounds orgonahangversenyek a hévízi Szentlélek templomban

Hévíz
2024.Oct.23-án Szentlélek templom

Az 1999-ben felszentelt hévízi Szentlélek templomot Bocskay János építészmérnök tervezte. Az impozáns világoskék épület hét tornya a Szentlélek hét ajándékát jelképezi. A belső tér legyező alakú, az oltár körül félkörívben helyezkednek el a padok. A fából faragott főoltár egy galambot, a Szentlélek jelképét ábrázolja, és a mellékoltárok is galamb alakúak.