Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan

Hatvany Lajos Múzeum További képek

Forrás: http://www.hatvanymuzeum.net
Az 1969-ben létrejött intézmény Doktay Gyula építészmérnök, Szántó Lóránt tanár, Németi Gábor helytörténész és Révász József gyűjtésére alapult. Ők már a kezdetektől fontosnak tartották a Hatvanban és környékén a 19. század óta előkerült régészeti leletek begyűjtését és a régészeti feltárásokba való bekapcsolódást.

A múzeum a ’70-es években lehetőséget biztosított a rendszer ellenzékének számító „megtűrt” képzőművészek, a hazai avantgárd bemutatkozására is. Ebben az időszakban vette fel az intézmény Hatvany Lajos nevét, miután a híres mecénás özvegye jóvoltából számos alkotással gyarapodott a gyűjtemény. Ide került továbbá Lesznai Anna és Gergely Tibor hagyatéka is.

Ezen kívül megtalálható itt Moholy-Nagy László négy műve. Számos kortárs képzőművészeti alkotást is őriznek a gyűjteményben, többek között Korniss Dezső, Kondor Béla, Lakner László, Deim Pál, Keserü Ilona vagy Maurer Dóra műveit. A múzeum egyik büszkesége Oscar Kokoschka 10 darabból álló litográfiasorozata.

A néprajzi gyűjtemény jellemzően Hatvan környéki tárgyi anyagot tartalmaz, de feliratos falvédők tekintetében például a Kárpát-medence egyik legteljesebb kollekciójával rendelkezik, és érvényes ez a gyékény- és egyéb rostos anyagú népi fonott termékekre is. Értékes továbbá a térség viseletét bemutató gyűjtemény, és különösen gazdag a vallásos és történeti tárgyú olajnyomatokból készült válogatás. Mindezek mellett különféle kézműves-mesterségek is bemutatkoznak a tárlaton. A régészeti gyűjtemény kiemelkedő értékei a hatvani kultúra tárgyi emlékeihez kötődnek.

A múzeum 1996-ban foglalta el végleges helyét a Grassalkovich Antal építtette Sörfőző-házban. Az intézmény szerves része a kézműves sörfőzde, melynek alapjául egy, a 18. században az épületben működött üzem szolgált.

A múzeum 2014-ben teljesen újjászületett, interaktív élményeket nyújtó modernizációja fontos mérföldkő a város kulturális öntudatának visszaszerzésében.

 

Tárlatvezetés
alb 6588
 
 
A Múzeumpedagógia címszó alatti programokhoz, illetve a kiállítások megtekintéséhez igény szerint tárlatvezetést biztosítunk. A részletekről kérjük, érdeklődjön munkatársainknál! (info@hatvanymuzeum.net)
Online bejelentkezés múzeumpedagóiai órára, tárlatvezetésre
Lesznai Anna életmű
alb 6622Egyedülálló az országban az egyik legnagyobb magyar költőnőnek, egyben a magyaros szecesszió egyik legkiemelkedőbb képzőművészének, Lesznai Annának emléket állító, „Morzsái az eltörött világkalácsnak” című állandó kiállítás. Hatvanon kívül csak a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum őriz Lesznai-műveket. Hatvan városa ajándékba kapta Lesznai Anna hagyatékát: a nagylelkű adományozás története regénybe illő, ennek részleteit is megtudhatja, amennyiben ellátogat a múzeumba. A kiállítás a Lesznai-életművet és életutat sokféle formában mutatja be és eleveníti fel: a hatvani műalkotások kiállításán túl minden teremben digitális képkeretekben archív fotók, illetve más közgyűjteményekben őrzött Lesznai-munkák láthatóak, míg az első teremből nyíló „moziban” a Magyar Televízió által 1965-ben rögzített portréfilm tekinthető meg, amelyben Lesznai Anna elragadóan vall életéről.
Virtuális XX. századi Fő tér
alb 9194A helytörténeti kiállítás egyik eleme egy virtuális installáció, melynek alapja egy három projektorral vetített panorámakép. Az egyedileg rajzolt háttér Hatvan város három nevezetes épületét (kastély, városháza, templom) ábrázolja az 1900-as évek eleji állapotban, és azt a kort idéző hangulatban. A látogatók örömére a vetített képbe egy kis játékot is belecsempésztünk: az előtérben galambok csipegetnek a földről, majd mikor valaki belép a térbe, akkor jól hallható szárnycsapások közepette szétrebbennek. A galambok kis idő múlva visszatérnek, és újra szét lehet kergetni őket. Az interaktív szenzor külön érzékeli a bal és a jobb oldali madarakat, így jó móka a virtuális galambok hajkurászása.
Értéktár
alb 6560A múzeum egyik büszkesége a város területén fellelhető nemzeti értékeket tartalmazó gyűjtemény, a helyi értéktár, egyben ipartörténeti kiállítás. A hungarikumok ügyének felkarolásával, az értékeinkkel való törődésen keresztül hozzájáruljunk önbecsülésünk és elismertségünk növeléséhez. Kiváló minőségű termékeink, kultúránk, szellemi nagyjaink, csodálatos természeti adottságaink, épített örökségünk valóban nemzeti büszkeségünk része. A helyi értékek folyamatosan bővülő listáját helytörténészek, muzeológusok, könyvtárosok, pedagógusok, szakemberek, lokálpatrióták állították össze.
A Hatvani Értéktár részeként jegyzett Cukorgyár történetét és a cukorgyártáshoz kapcsolódó eszközöket is bemutatjuk a látogatóknak. A helyi kisipart két kisiparos mester, Romzsa János mézeskalácsos és Ocsovai József asztalos munkáin keresztül mutatja be a kiállítás, a városi piac forgatagának élményével. A népviselet változását a hagyományos hatvani falusi és a városi öltözék szembeállításával érzékelteti a tárlat.
Sörfőzés története Hatvanban
alb 9310Sok emlék nem maradt a városi „sernevelés” múltjáról, de az biztos, hogy már 1713-ban foglalkoztak itt is sörkészítéssel. Erről több ténybeli adat is árulkodik.
Valószínű, hogy már jóval megelőzően ismerték ezt a honfoglaló őseink által is kedvelt italt. A már említett XVIII. századi adat szerint Hatvanban a mindenkori földbirtokosoknak jól jövedelmező bevételi forrást jelentett a sörfőzés.
Az első ismert sörfőző ház a „serház” cukorgyár helyén állt, amely Szepes szerint 20x5 öl volt, tehát tekintélyes méretű épület volt. Ismeretesek a Doktay Gyula jóvoltából a Hatvanas út sarkán 1964-ben lebontott serház adatai is: ez földszintes, hét ablakos, magas, tágas épület volt. Lebontásakor szobrász és kőfaragó műhelyként szolgált. Ebben Lippe Mór főzte a sört. 100-150 literes rézüstökben komlóból és csiráztatott, pirított árpából. sorozo5A mai Hatvanas út sokáig Sörház köz volt. Ezzel a sörházzal kapcsolatban 1872-ből is van egy adat, ami arra utal, hogy ezen a helyen ebben az időben még egy fából készült serház „faserház”' állt. Azt, hogy Hatvanban hány embert foglalkoztatott azt nem tudjuk, de tudjuk, hogy az 1920-as években többen is foglalkoztak sörkereskedéssel. 1921-ben Deák István volt a Kőbányai Sörfőző Rt. főraktárosa, de következő évben már a Hatvani Szőlőtelep és Kereskedelmi Rt. a Fővárosi Serfőző Rt. kizárólagos képviseletét szerezte meg. Baranyai Károly 1926-ban sörnagykereskedést nyitott a Mészáros Lázár utcában, mint a Dreher és Hagemacher Sörgyár főelárusítója.
Hatvan város története
alb 6561A helytörténeti kiállítás a múzeum épületének két földszinti helyiségében kapott helyet. A tárlat felidézi a település történelmének fordulópontjait, a műtárgyak mellett képek, tablók és diavetítés is szemlélteti Hatvant a római korban, az Árpád-korban, a török-korban, virágzását a Grassalkovichok idején, a kiegyezés utáni nagyívű gazdasági fejlődést és annak társadalmi vonatkozásait, a Hatvany-Deutsch család ipar- és kultúrapártoló tevékenységét és annak hatásait, valamint a 20. századi ipari fejlődést.
A "hatvani kultúra"
alb 6593E kiállítás a hatvani kultúra legjellegzetesebb régészeti leleteit kívánja bemutatni, emléket állítva annak a több mint 4000 évvel ezelőtti népcsoportnak, mely nevét Hatvan városa után kapta. Egyúttal a város lakóinak régi vágyát teljesítjük azzal, hogy a Hatvanban talált gazdag régészeti leletanyag színe-javát, ha csak időszakosan is visszahozzuk a kultúra névadó városába. Először láthatja itt a nagyközönség a kultúra névadó lelőhelyén, a hatvani Strázsahegyen előkerült páratlan régészeti leleteket (bronztárgyakat, kő-és csonteszközöket), de megcsodálhatók az egri és a szolnoki múzeumban őrzött, hatvani kultúrához kötődő leletegyüttesek is. A kiállítás különlegessége egy sírrekonstrukció, ahol egy Hatvanban talált bronzkori sír bemutatásával szeretnénk közelebb hozni a mai emberhez őseink temetkezési szokásait és hitvilágát. A kiállítás négy intézmény ( a Hatvany Lajos Múzeum, az egri Dobó István Vármúzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum) közös munkájával jött létre, ezt mutatja a bemutatott műtárgyak sokszínűsége.
Hatvan városa a bronzkortól kezdve meghatározó szerepet töltött be a térség történelmében.Már a XIX. században, a hatvan-miskolci vasútvonal építésekor elhordtak egy Zagyva melletti halmot a töltés építéséhez, amelyből bronzkori leletek kerültek a miskolci múzeumba. 1876-ban a Budapesten ülésező nemzetközi őstörténelmi és embertani kongresszus résztvevői látogattak Hatvanba, ahol bronzkori sírokat tártak fel az egykori Kálvária dombon Sperlágh József gyógyszerész és amatőr régész segítségével.1934-35-ben Tompa Ferenc bronzkori lakótelepet tárt fel a hatvani Strázsahegyen. Itteni ásatásai tették lehetővé egy bronzkorban élt népcsoport műveltségének elkülönített leírását. Ennek eredményeként nevezték el ezt a népcsoportot a hatvani kultúra népének. Az 1945 utáni leletmentő ásatások bizonyították, hogy a hatvani kultúra népe nemcsak a Strázsahegyen lakott, hanem városunk szinte egész területét benépesítették.A múzeum alapító tagjai, Révász József, Doktay Gyula, Szántó Lóránt és Németi Gábor gyűjteményük kezelése mellett már a kezdetektől fontosnak tartották a Hatvanban és környékén előkerült régészeti leletek begyűjtését és a régészeti feltárásokba való bekapcsolódást.
Az ő áldozatos gyűjtő-és feltáró munkájuk alapozta meg a Hatvany Lajos Múzeum gazdag régészeti gyűjteményét.

 

Tárlatvezetés

A Múzeumpedagógia címszó alatti programokhoz, illetve a kiállítások megtekintéséhez igény szerint tárlatvezetést biztosítunk. A részletekről kérjük, érdeklődjön munkatársainknál! (info@hatvanymuzeum.net)

Lesznai Anna életmű

alb 6622Egyedülálló az országban az egyik legnagyobb magyar költőnőnek, egyben a magyaros szecesszió egyik legkiemelkedőbb képzőművészének, Lesznai Annának emléket állító, „Morzsái az eltörött világkalácsnak” című állandó kiállítás. Hatvanon kívül csak a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum őriz Lesznai-műveket. Hatvan városa ajándékba kapta Lesznai Anna hagyatékát: a nagylelkű adományozás története regénybe illő, ennek részleteit is megtudhatja, amennyiben ellátogat a múzeumba. A kiállítás a Lesznai-életművet és életutat sokféle formában mutatja be és eleveníti fel: a hatvani műalkotások kiállításán túl minden teremben digitális képkeretekben archív fotók, illetve más közgyűjteményekben őrzött Lesznai-munkák láthatóak, míg az első teremből nyíló „moziban” a Magyar Televízió által 1965-ben rögzített portréfilm tekinthető meg, amelyben Lesznai Anna elragadóan vall életéről.

Virtuális XX. századi Fő tér

A helytörténeti kiállítás egyik eleme egy virtuális installáció, melynek alapja egy három projektorral vetített panorámakép. Az egyedileg rajzolt háttér Hatvan város három nevezetes épületét (kastély, városháza, templom) ábrázolja az 1900-as évek eleji állapotban, és azt a kort idéző hangulatban. A látogatók örömére a vetített képbe egy kis játékot is belecsempésztünk: az előtérben galambok csipegetnek a földről, majd mikor valaki belép a térbe, akkor jól hallható szárnycsapások közepette szétrebbennek. A galambok kis idő múlva visszatérnek, és újra szét lehet kergetni őket. Az interaktív szenzor külön érzékeli a bal és a jobb oldali madarakat, így jó móka a virtuális galambok hajkurászása.

Értéktár

A múzeum egyik büszkesége a város területén fellelhető nemzeti értékeket tartalmazó gyűjtemény, a helyi értéktár, egyben ipartörténeti kiállítás. A hungarikumok ügyének felkarolásával, az értékeinkkel való törődésen keresztül hozzájáruljunk önbecsülésünk és elismertségünk növeléséhez. Kiváló minőségű termékeink, kultúránk, szellemi nagyjaink, csodálatos természeti adottságaink, épített örökségünk valóban nemzeti büszkeségünk része. A helyi értékek folyamatosan bővülő listáját helytörténészek, muzeológusok, könyvtárosok, pedagógusok, szakemberek, lokálpatrióták állították össze.

A Hatvani Értéktár részeként jegyzett Cukorgyár történetét és a cukorgyártáshoz kapcsolódó eszközöket is bemutatjuk a látogatóknak. A helyi kisipart két kisiparos mester, Romzsa János mézeskalácsos és Ocsovai József asztalos munkáin keresztül mutatja be a kiállítás, a városi piac forgatagának élményével. A népviselet változását a hagyományos hatvani falusi és a városi öltözék szembeállításával érzékelteti a tárlat.

Sörfőzés története Hatvanban

Sok emlék nem maradt a városi „sernevelés” múltjáról, de az biztos, hogy már 1713-ban foglalkoztak itt is sörkészítéssel. Erről több ténybeli adat is árulkodik.

Valószínű, hogy már jóval megelőzően ismerték ezt a honfoglaló őseink által is kedvelt italt. A már említett XVIII. századi adat szerint Hatvanban a mindenkori földbirtokosoknak jól jövedelmező bevételi forrást jelentett a sörfőzés.

Az első ismert sörfőző ház a „serház” cukorgyár helyén állt, amely Szepes szerint 20x5 öl volt, tehát tekintélyes méretű épület volt. Ismeretesek a Doktay Gyula jóvoltából a Hatvanas út sarkán 1964-ben lebontott serház adatai is: ez földszintes, hét ablakos, magas, tágas épület volt. Lebontásakor szobrász és kőfaragó műhelyként szolgált. Ebben Lippe Mór főzte a sört. 100-150 literes rézüstökben komlóból és csiráztatott, pirított árpából. sorozo5A mai Hatvanas út sokáig Sörház köz volt. Ezzel a sörházzal kapcsolatban 1872-ből is van egy adat, ami arra utal, hogy ezen a helyen ebben az időben még egy fából készült serház „faserház”' állt. Azt, hogy Hatvanban hány embert foglalkoztatott azt nem tudjuk, de tudjuk, hogy az 1920-as években többen is foglalkoztak sörkereskedéssel. 1921-ben Deák István volt a Kőbányai Sörfőző Rt. főraktárosa, de következő évben már a Hatvani Szőlőtelep és Kereskedelmi Rt. a Fővárosi Serfőző Rt. kizárólagos képviseletét szerezte meg. Baranyai Károly 1926-ban sörnagykereskedést nyitott a Mészáros Lázár utcában, mint a Dreher és Hagemacher Sörgyár főelárusítója.

Hatvan város története

alb 6561A helytörténeti kiállítás a múzeum épületének két földszinti helyiségében kapott helyet. A tárlat felidézi a település történelmének fordulópontjait, a műtárgyak mellett képek, tablók és diavetítés is szemlélteti Hatvant a római korban, az Árpád-korban, a török-korban, virágzását a Grassalkovichok idején, a kiegyezés utáni nagyívű gazdasági fejlődést és annak társadalmi vonatkozásait, a Hatvany-Deutsch család ipar- és kultúrapártoló tevékenységét és annak hatásait, valamint a 20. századi ipari fejlődést.

A "hatvani kultúra"

alb 6593E kiállítás a hatvani kultúra legjellegzetesebb régészeti leleteit kívánja bemutatni, emléket állítva annak a több mint 4000 évvel ezelőtti népcsoportnak, mely nevét Hatvan városa után kapta. Egyúttal a város lakóinak régi vágyát teljesítjük azzal, hogy a Hatvanban talált gazdag régészeti leletanyag színe-javát, ha csak időszakosan is visszahozzuk a kultúra névadó városába. Először láthatja itt a nagyközönség a kultúra névadó lelőhelyén, a hatvani Strázsahegyen előkerült páratlan régészeti leleteket (bronztárgyakat, kő-és csonteszközöket), de megcsodálhatók az egri és a szolnoki múzeumban őrzött, hatvani kultúrához kötődő leletegyüttesek is. A kiállítás különlegessége egy sírrekonstrukció, ahol egy Hatvanban talált bronzkori sír bemutatásával szeretnénk közelebb hozni a mai emberhez őseink temetkezési szokásait és hitvilágát. A kiállítás négy intézmény ( a Hatvany Lajos Múzeum, az egri Dobó István Vármúzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum) közös munkájával jött létre, ezt mutatja a bemutatott műtárgyak sokszínűsége.

Hatvan városa a bronzkortól kezdve meghatározó szerepet töltött be a térség történelmében.Már a XIX. században, a hatvan-miskolci vasútvonal építésekor elhordtak egy Zagyva melletti halmot a töltés építéséhez, amelyből bronzkori leletek kerültek a miskolci múzeumba. 1876-ban a Budapesten ülésező nemzetközi őstörténelmi és embertani kongresszus résztvevői látogattak Hatvanba, ahol bronzkori sírokat tártak fel az egykori Kálvária dombon Sperlágh József gyógyszerész és amatőr régész segítségével.1934-35-ben Tompa Ferenc bronzkori lakótelepet tárt fel a hatvani Strázsahegyen. Itteni ásatásai tették lehetővé egy bronzkorban élt népcsoport műveltségének elkülönített leírását. Ennek eredményeként nevezték el ezt a népcsoportot a hatvani kultúra népének. Az 1945 utáni leletmentő ásatások bizonyították, hogy a hatvani kultúra népe nemcsak a Strázsahegyen lakott, hanem városunk szinte egész területét benépesítették.A múzeum alapító tagjai, Révász József, Doktay Gyula, Szántó Lóránt és Németi Gábor gyűjteményük kezelése mellett már a kezdetektől fontosnak tartották a Hatvanban és környékén előkerült régészeti leletek begyűjtését és a régészeti feltárásokba való bekapcsolódást.

Az ő áldozatos gyűjtő-és feltáró munkájuk alapozta meg a Hatvany Lajos Múzeum gazdag régészeti gyűjteményét.


Múzeum Múzeum

Nyitvatartás

hétfő: szünnap keddtől vasárnapig 10:00-18:00

Elérhetőségek

Cím: Hatvan, Kossuth Lajos tér 11.
Térkép
Tel.:+3637540124
E-mail: info@hatvanymuzeum.net
Forrás: http://www.hatvanymuzeum.net
Frissítve: 2017-04-21 16:02:35

Látnivalók a környéken

Grassalkovich-kastély

Grassalkovich-kastély

  • Hatvan

A hatvani Grassalkovich-kastély a város főterének meghatározó épülete, egyben az egyik legrégibb épület is a városban. Helyrajzi száma: 2713/4, 3; műemlékvédelmi törzsszáma 9341. A kastély műemléki kö...

Szent Adalbert-plébániatemplom

Szent Adalbert-plébániatemplom

  • Hatvan

A hatvani Szent Adalbert-plébániatemplomot a város 1596-ban elpusztult, középkori templomának helyén építették fel Grassalkovich I. Antal kegyurasága idején és túlnyomórészt az ő pénzéből. Ma a Kossut...

Hatvany Lajos Múzeum

Hatvany Lajos Múzeum

  • Hatvan

Az 1969-ben létrejött intézmény Doktay Gyula építészmérnök, Szántó Lóránt tanár, Németi Gábor helytörténész és Révász József gyűjtésére alapult. Ők már a kezdetektől fontosnak tartották a Hatvanban és...

Ady Endre Könyvtár, Közösségi Ház és Innovációs Központ

Ady Endre Könyvtár, Közösségi Ház és Innovációs Központ

  • Hatvan

-Várostörténet képes levelezőlapokon -Gódor Kálmán (1911-1991) hatvani festőművész állandó kiállítása Az állandó kiállítások mellett időszaki tárlatokat is rendeznek.

volt Grassalkovich Major

volt Grassalkovich Major

  • Hatvan

Épületei: magtár, iroda, lakás és raktár.

További látnivalók

Programok a környéken

Aranyosi Péter és Badár Sándor

Aranyosi Péter és Badár Sándor

  • Hatvan
  • 2024.Apr.09-án Dumaszínház

Dumaszínház est

Aranyosi Péter és Badár Sándor

Aranyosi Péter és Badár Sándor

  • Hatvan
  • 2024.Apr.09-án Dumaszínház

Dumaszínház est

További programok

Kedvenc akciók

Bonvital Wellness & Gastro Hotel Hévíz

Húsvét a Bonvitalban

39 218 Ft/fő/éj-től

Bonvital Wellness & Gastro Hotel

  • 1 Értékelés alapján3.9 / 5
Onyx Luxury Apartmanház Sárvár

Minimum 2 éjszaka reggelivel

13 200 Ft/fő/éj-től

Onyx Luxury Apartmanház

apartman
  • 3 Értékelés alapján4.4 / 5
Panoráma Hotel Noszvaj Noszvaj

Húsvét

24 383 Ft/fő/éj-től

Panoráma Hotel Noszvaj

hotel
  • 40 Értékelés alapján4.4 / 5
Hotel Járja Hajdúszoboszló

Szoboszlói felfrissülés 2024

12 680 Ft/fő/éj-től

Hotel Járja

  • 5 Értékelés alapján3.8 / 5

Bejelentkezés