Grassalkovich-kastély, Hatvan

A hatvani Grassalkovich-kastély a város főterének meghatározó épülete, egyben az egyik legrégibb épület is a városban. Helyrajzi száma: 2713/4, 3; műemlékvédelmi törzsszáma 9341. A kastély műemléki környezete a déli főbejárat és a római katolikus templom, illetve plébánia közötti, parkosított terület.

A hatvani Grassalkovich-kastély rekonstrukciója valamint a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében valósul meg. A beruházás a Grassalkovich-kastély méltó felújítása mellett és egy hiánypótló kiállítótér létrejöttén túl, stratégiai, városfejlesztési célokat is szolgál, amely előnyére válik a hatvani vállalkozásoknak, a hatvaniaknak, és Hatvan városának. A fejlesztés kiemelten szolgálja Hatvan város és térsége, fejlődését, valamint jótékony hatást gyakorol a város gazdaságára, új munkahelyeket teremtve.

A kastély története

A kastély Hatvan város legjelentősebb műemlék épülete, amelyet Grassalkovich (I.) Antal építtetett 1754 és 1757 között, majd 1763-ban kibővíttette. Bár a település uradalmi székhely volt, mégsem szolgált a Grassalkovichok rezidenciájaként, a család leginkább a gödöllői kastélyt használta.

A hatvani kastély a középkori vár maradványainak helyén, feltehetően egyes megmaradt épületrészek felhasználásával épült, főhomlokzata a főtérre néz, és néhány méterrel kiemelkedik a közeli Zagyva folyó árteréből. A kastély középső emeletes részét 1754-ben Oraschek Ignác, a két földszintes oldalszárnyát 1763-ban Jung József építész építette.

Az építtető unokája, Grassalkovich (III.) Antal herceg halála után a hatvani uradalmat báró Sina György és fia, Simon vásárolta meg.  1867-ben megvette a Hatvany-Deutsch család: ők 1890 táján a középső épületrészt lakókastélynak alakították át, majd az 1910-es években neobarokk stílusban felújították. A kastély régi fakerítését pillérek közé rakott újbarokk vaskerítéssel cserélték fel 1913-ben. A kis arborétumnak is beillő kastélyparkot 35 szobor és 13 faragott kőpad és szökőkút díszítette. A Grassalkovichok idején a későbbi kastélykert még leginkább a vadászat céljait szolgáló Fáczányos volt. 1913 környékén a kastély emeleti részét neobarokk stílusban belülről is átépítették.

A II. világháború idején gazdátlanul maradt kastély berendezését széthordták, elpusztították, ősfáit, díszcserjéit kivágták. A németek Gestapo-központot rendeztek be, a kastélyban talált értékes tárgyakat elrabolták. A front után hadikórház, majd középiskola létesült az épületben, s ez átalakításokkal, rombolásokkal járt. Ekkor tették tönkre a gyönyörű parkot az ott lévő szobrokat, medencéket.

1961-ben a kastélyban kórházat hoztak létre, így a földszinti belső tereket átépítették. 1979-ben a Grassalkovich-kastélyt életveszélyessé nyilvánították és lezárták. Később az '90-es években a főépület és a bal oldali melléképület külső homlokzatát is renoválták, majd 2005-ben Európai Uniós támogatással a kastély udvari homlokzatát helyrehozták, de a kastélyt teljes egészében mindezidáig nem újították fel.