Várkilátó és Vármúzeum, Gyula

Múzeum Múzeum


Forrás: www.gyula.hu
2005. május 20-án került átadásra a gyulai várban lévő kiállítás, ahol 24 kiállítóteremben kalandozhatunk a múlt emlékei között.

A földszinten: várbörtön, éléstár, sütőház, kovácsműhely, az emeleten: várúrnői lakosztály, váruri-és varnagyi szobák fogatják a látogatókat. A vár története: megépítésétől a töröknek való feladásáig állandóan a királyi udvarhoz köthető, vagy rokoni címen, vagy maga a király, vagy a királyi család tagja, vagy az uralkodó legszűkebb környezetéhez tartozó főúr az uradalom birtokosa. A várépület első konkrét említése 1445-ből való. 1476-ban a vár és az
óriási uradalom a koronára szállt, melyet 1482-bem Mátyás király fiának Corvin Jánosnak adományozott.

Változatos programokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk látogatóinkat több mint 600 m2-nyi kiállító-területen. Érdekes és hiteles utazást kínálunk a középkori vár történelmébe, reneszánsz mindennapjaiba.

A történelmi utazás során megismerheti:
- a vár urának, a vár úrnőjének fogadó- és hálószobáit, a magyar várnagy és a török bég hivatali szobáját,
- a középkori várbörtönt,
- az 1500-as években használt fegyvereket, bútorokat, használati tárgyakat,
- az éléstárat, a sütőházat, a kovács- és a fazekasműhelyt.





Belépőjegy:
- felnőtt 1.200 Ft,
- nyugdíjas, diák, katona: 500 Ft
- csoportos tárlatvezetés: 3.500,- Ft
- kosztümös tárlatvezetés: belépő+500,- Ft

Szolgáltatások:
Várborozó és lovagterem (Magyarország történeti borvidékének legnemesebb borai, az ínyecmesterség remekei, kortyolgató borkostoló, zenés középkori vacsorák, rendezvények lebonyolítása), kápolna  (keresztelők,esküvők megtartása)

 

 



További szállások

Látnivalók a környéken

Gyulai Vár

Gyulai Vár

  • Gyula

A vár története<br> A gyulai vár, a megépítésétől a töröknek való feladásig, döntően a királyi udvarhoz köthető, vagy rokoni címen, vagy pedig úgy, hogy maga a király vagy a király családi tagja az uradalom birtokosa. Mindezt azért érdemes hangsúlyozni, mert legközelebb Buda és Vajdahunyad az a két vár. amely egyértelműen ilyen királyi pozíciókkal rendelkezik. A gyulai vár talán még az utóbbinál is kiemeltebb, mivel külföldi uralkodói körökkel is kapcsolatba hozható.<br> A várépület első konkrét említése 1445-ből való, bár a vár építését Maróti János már 1405-ben megkezdte. Élete állandó harcokban telt el a török ellen, így a gyulai munkák vezetője és befejezője fia, Maróti László lehetett. 1476-ban a vár és az óriási uradalom a koronára szállt vissza. 1482-ben Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozza a területet, aki - egyéb építkezések mellett - a mai Corvin-bástya (ún. Rondella) építésével hagyta kézjegyét a váron. A vár hadászati szempontból a mohácsi vész után lép elő igazán. Szapolyai János híveinek sikerül megszerezniük a várat, majd rövid ideig erdélyi érdekeltségű főurak kezében volt, de 1552-ben ismét királyi birtoklásba került egy csere következtében. A török eközben elkezdte a környék pusztítását, majd a vártól nem messze palánkokat épített, ezzel megakadályozva a várőrzők számára az élelemellátást. 1566 nyarán II: Szulejmán unokaöccse, Pertaf basa végül ostrom alá vette a várat. Kilenc hét ostrom után aláírták a vár feladásának szerződését, így a város török kézre került. A viszonylagos béke beálltával a város élete lassú fejlődésnek indult, majd 1695-ben a keresztény hadak visszafoglalták a területet. Ezt követően a várban az uradalom kiszolgáló egységei kaptak helyet.<br> A vár felújítása az 1960-as évek elején indult meg. 1964-től a falakon belül működik a Várszínház, és a régi állandó kiállítást is ekkor nyitották meg. Hosszas felújítás után 2005-ben elkészült az új reneszánsz vármúzeum, ahol 24 kiállító teremben járhatják végig a vendégek a hat évszázad történetét.<br>

További látnivalók

Programok a környéken

További programok

Bejelentkezés