Megszűnt! Vár, Gyula

További képek

Forrás: www.gyula.hu

A gyulai uradalmat Károly Róbert király alapította. 1387-ben Zsigmond király az uradalmat Losonczy László erdélyi vajdának adja. A vár helyén valószínűleg már ő is épített valamilyen erősséget.
Az uradalmat 1403-ban Maróti János, macsói bán kapja meg, a vár kiépítését olasz mesterekkel ő kezdi el. 1435 után fia, László folytatja az építkezést. Maróti László halála után a gyulai uradalom a várral együtt visszaszáll a koronára.
1476-tól Mátyás király birtoka, ő teszi a várat - így Gyulát - Békés megye székhelyévé. 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak adja, aki feleségével, Frangepán Beatrixszel gyakran lakott Gyulán. Corvin János halála után, 1504-ben felesége és leánya lett az örökös.
Frangepán Beatrix 1509-ben feleségül ment Brandenburgi Györgyhöz, aki felesége halála után a birtokot és a várat is örökölte. A királlyal rokonságban lévő Brandenburgi Györgytől-, a kettős királyság alatt. a Zápolya János pártján álló - Czibak Imre seregei elfoglalták. A várat körülzárták, és így a kiéhezett várőrség kénytelen volt azt feladni. Az 1529-es ostrom után Czibak 1534-ig bírta a várat. Utána Patóczy család tulajdona lesz.
A vár Patóczy Ferenc özvegyétől 1552-ben Ferdinánd kezére került. A törökök már 1553-ban kísérletet tettek a vár elfoglalására. 1553-54-ben Aldin Ferenc építőmester dolgozik a várban.
Gyula elfoglalására újabb sikertelen török kísérlet 1556-ban volt. Bornemissza Benedek várkapitány 1559-ben folytatja a vár korszerűsítését. 1560-tól Kerecsényi László tölti be a főkapitányi tisztet, aki a szigetvári várátépítését is végezte.
Itt Gyulán is építi, bővíti, erősíti a várat. Paulo Mirandola 1561-62-ben tervezi és vezeti az építési munkát. János Zsigmond megpróbálta egyezség útján megszerezni a várat, de Kerecsényi elzárkózott a tárgyalásoktól. Pertáf basa 40.000 emberrel vette ostroma alá a várat és 1566-ban elfoglalta. A törökök jelentős átépítést a váron nem végeztek. Gyula a török uralom alól 1694-ben szabadult fel, a kiéheztetett törökök ostrom nélkül adják meg magukat. 1699-ben itt tartja az újjászerveződő Békés vármegye az első közgyűlését. Amikor az aradi vár felépül, Gyula stratégiai jelentősége megszűnik.
A Rákóczi-szabadságharc alatt, 1705-ben, Károlyi Sándor tábornok serege nem tudja elfoglalni. A rác és német katonaságot a szatmári béke után vonják ki a várból. 1723-ban Harruckern János György veszi birtokba és néhány helyiséget helyrehozat megyei közgyűlések, pénztár és levéltár részére, továbbá cselédlakásokat, börtönt, sör- és pálinkafőzdét alakít ki benne.
A szentandrási felkelők 1735-ben sikertelenül megostromolják. Almásy Dénes a cselédséget kiköltözteti belőle és kijavíttatja 1905-ben. A gyulai vár a Fehér-Körös ágai által körülvett szigetszerű enyhe magaslaton épült, és a szabályos alaprajzú, belsőtornyos várak típusához tartozik.
A 15. században épül fel a közel téglalap alaprajzú belsővár körítő fala, a délkeleti falszakasz középrészén a négyzet alaprajzú kaputorony és a nyugati sarokban lévő, "lakórész".

Látnivalók a környéken

Almásy-kastély Látogatóközpont

Gyula

A török hódoltság után a Békés vármegye nagyobb részét magában foglaló gyulai uradalmat Harruckern János György kapta meg III. Károly király adományaként.

Gyulai Vár

Gyula

A vár története
A gyulai vár, a megépítésétől a töröknek való feladásig, döntően a királyi udvarhoz köthető, vagy rokoni címen, vagy pedig úgy, hogy maga a király vagy a király családi tagja az u...

Gyulai Várfürdő és Aquapalota

Gyula

Legújabb nagyberuházása révén 2013. végén új, fedett élménykomplexummal, az AquaPalotával gazdagodott a Gyulai Várfürdő, így egész évben kiszolgálhatja a családokat, a fiatalokat és azokat, akik elsős...

Gyulai Pálinka Kóstolóház

Gyula

Idilli, békés környezet, családias hangulatú, manufakturális pálinkafőzde, mellette Báró Harruckern János korát hűen tükröző Pálinkakóstoló Ház. Vendégeink igényük szerint többféle kóstoló programból...