Gyulai Vár
A vár története<br>
A gyulai vár, a megépítésétől a töröknek való feladásig, döntően a királyi udvarhoz köthető, vagy rokoni címen, vagy pedig úgy, hogy maga a király vagy a király családi tagja az uradalom birtokosa. Mindezt azért érdemes hangsúlyozni, mert legközelebb Buda és Vajdahunyad az a két vár. amely egyértelműen ilyen királyi pozíciókkal rendelkezik. A gyulai vár talán még az utóbbinál is kiemeltebb, mivel külföldi uralkodói körökkel is kapcsolatba hozható.<br>
A várépület első konkrét említése 1445-ből való, bár a vár építését Maróti János már 1405-ben megkezdte. Élete állandó harcokban telt el a török ellen, így a gyulai munkák vezetője és befejezője fia, Maróti László lehetett. 1476-ban a vár és az óriási uradalom a koronára szállt vissza. 1482-ben Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozza a területet, aki - egyéb építkezések mellett - a mai Corvin-bástya (ún. Rondella) építésével hagyta kézjegyét a váron. A vár hadászati szempontból a mohácsi vész után lép elő igazán. Szapolyai János híveinek sikerül megszerezniük a várat, majd rövid ideig erdélyi érdekeltségű főurak kezében volt, de 1552-ben ismét királyi birtoklásba került egy csere következtében. A török eközben elkezdte a környék pusztítását, majd a vártól nem messze palánkokat épített, ezzel megakadályozva a várőrzők számára az élelemellátást. 1566 nyarán II: Szulejmán unokaöccse, Pertaf basa végül ostrom alá vette a várat. Kilenc hét ostrom után aláírták a vár feladásának szerződését, így a város török kézre került. A viszonylagos béke beálltával a város élete lassú fejlődésnek indult, majd 1695-ben a keresztény hadak visszafoglalták a területet. Ezt követően a várban az uradalom kiszolgáló egységei kaptak helyet.<br>
A vár felújítása az 1960-as évek elején indult meg. 1964-től a falakon belül működik a Várszínház, és a régi állandó kiállítást is ekkor nyitották meg. Hosszas felújítás után 2005-ben elkészült az új reneszánsz vármúzeum, ahol 24 kiállító teremben járhatják végig a vendégek a hat évszázad történetét.<br>
Műemlék
Gyula
