Fót-Központi Református Templom, Fót

Története messzi homályba nyúlik vissza, ezért eredetéről keveset tudunk teljes bizonyossággal kijelenteni. I Madarász Lajos lelkipásztor így ír a templom eredetéről: "...Látom, amint Idvezítőnk után a XII. században a Cselőteiek, Szirákiak, Nyukák és többi ősi családok rég élt elődei a mai Fót területén jártak-keltek. Majd néhányan megállnak valami furcsa romhalmaznál. Egyőjük kérdezi: 

- Vajon minő épület lehet ez itt? Milyen érdekes alakja van! - Botjával kődarabot kísérel megmozdítani helyén. Sikerül. Felveszi. Általa ismeretlen gót betűs írásra csodálkozik. Majd a mellette álló szól: 

- Isten háza volt ez valamikor. Annak romjai. Minden azt bizonyítja! Mindnyájan levették süvegüket. Néhány pillanatig csendben álltak, Mindnyájuk szíve gondolatát mondja a legöregebb: 

- Ha már itt akarunk letelepedni a környéken, tehetnénk-e bölcsebbet, mint ha e köré az ismeretlen múltú templom köré építjük hajlékainkat. 

Hamarosan megépült Fót majorság, majd Fót újfalu és középen az ősi templom helyén, ahol ma együtt vagyunk: az előreformátor Wald Péter követői szép téglalap alakú, fehér falú temploma is, ahol hálás szívvel imádják az ajándékozó, életfenntartó Urat!..."

Tehát a templom elődje a XII.-XIII. század környékén épülhetett, vagy ekkor építették újjá, és a falu központjául szolgált, annak főutcáján helyezkedett el egészen 1825-ig, amikor gr. Károlyi István kastélya felépülése után a környéket teljesen átrendeztette, és a környező házakat lebontatta. A reformáció az 1530-as években kezdett el terjedni, kezdetben a Luther-féle, majd 1537 után a kálvini irányzat. Ezt követően a Szent György tiszteletére szentelt, tágas, szentéllyel, sekrestyével és toronnyal rendelkező templom a lakosság nagy részével együtt református lett. Az egyházközség 1554-ben alakult meg. A templom visszavételére többször is kísérletet tett a katolikus egyház, de az mégis református kézben maradt. 1714-ben és 1725-ben renoválták. 1752-ben Veszprémi Ferenc tervei szerint a struktúráját megváltoztatva embermagasságig lebontották, és újra felépítették, hogy a katolikusoknak ne legyen joguk visszaszerezni, mint ahogy azt az országban több református kézben lévő, katolikus eredetű templommal meg tudták tenni. 1829-ben villám csapott a toronyba, ezért azt lebontották, és csak 1867-re készült el új formájában. A templomot az 1850-es években teljesen átépítették, elveszítve evvel művészettörténeti jelentőségét.

Így jött létre a mai, egységtelen stílusú, főként gót és romantikus elemeket ötvöző templomépület, mely mindmáig a település képének meghatározó, jellegzetes eleme. A parókia és a gyülekezeti ház szomszédságában, kerítéssel elválasztott telken, északnyugat-délkeleti tengelyben húzódik a 39 méter magas toronnyal rendelkező épület. A főhomlokzat előtti harangtorony háromszintes. A földszinten a félköríves záródású, bélletíves kapuzat kisé előreugrik, fölötte romantikus rózsaablak látható. A torony összes többi ablaka vékony, hosszúkás. Az alul négyszögletes torony nyolcszög alakú résszel folytatódik, itt helyezkednek el a harangok. Végezetül a nyolcszög alakú, egyszerű, barna cseréppel fedett, hegyes toronysisak zárja a tornyot; tetején toronygomb és csillag. A torony két oldalán egy-egy csúcsíves ablak van. Az oldalhomlokzatok azonos kiképzésűek, mindkettőnek torony felöli részén egy-egy előreugró szakasza van, ahol a torony alattihoz hasonló kapuzat és rózsaablak van, az oromzat tetején pedig csillag. Az oldalsó homlokzatokon 4-4 csúcsíves ablak, közülük 7 alatt hosszúkás ikerablak engedi be a fényt. A hátsó oldalon a templom falából előreugró karzatfeljáró az 1950-es években készült, mivel az addigi, meredek karzatfeljáró a népviseletes énekkar számára különösen kényelmetlen volt, így id. Bartos Sándor javaslatára azt a templom mögé helyezték. A tetőzet a hátsó homlokzatnál kontyoltan záródik, gerincén csillag látható.

Belső tere teremtemplom jellegű, sík, vakolt mennyezetű, falai fehér színűek. Hossza 32, szélessége 8,5 méter, ülőhelyeinek száma 600. A centrális elrendezésű padok körülveszik a tér felénél felállított úrasztalát és a szószéket. A szószék mellvédje íves kiképzésű, hangvetőjén finom, csipkeszerű díszítés jelenik meg. A bejárat felöli oldalon és vele szemben karzat húzódik. A toronnyal átellenes oldalon lévő orgonakarzat 1954-ben lett kibővítve. Padlózatának fém tartószerkezetét Béres János készítette adományként. Említésre méltó még az úrasztal fölötti vascsillár, melyen bibliai idézeteket olvashatunk.

A toronyban három harang függ. A nagyharang 600 kg súlyú, 1923-ban öntötte Szlezák László Budapesten, egyik oldalán a következő felirat: "A nagy háborúban elesett hős fiainak emlékére öntötte közadakozásból a református anyaszentegyház...". A másik oldalon címer látható, alatta felirat: "Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod" (Mt. 4,9-10). A 300 kg-os harang 1947-ben készült Szlezák Ráfaelnél Rákospalotán. Felirata: "A második nagy háború idején elvitt ősi harangunk elárvult helyére, hitvallástételünk megújítása napjának emlékére öntette a fóti református egyháztagok áldozatkészsége. Egyedül Istené a dicsőség! 1947. október 31. A másik oldalon felirat: "Légy hív mindhalálig" (Jel. 2,10). A kisharang 100 kilós, magas hangú, 1923-ban készült Szlezák László műhelyében. Egyik oldalon az öntés körülményeit olvashatjuk, a másikon egy kehely van, alatta a következő felirat: "Boldogok akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják" (Mt, 5.8).

1819-ben két harangja volt a templomnak, melyeket Antoni Zechenter, budai mester öntött 200 és 150 font súlyokban (84 és 112 kg).

Vasárnaponként 9 órakor a nagyharang szól öt percen keresztül, majd 3/4 10-től negyed órán keresztül a három harang együtt.

A gyülekezet jelentős szerepet tölt be a község életében, többek közt református óvodát is működtet az egyház. A központi gyülekezethez kb. 1800-an tartoznak. Vasárnapi istentiszteletet délelőtt 10 órakor tartanak. A presbitérium 24+6 tagú. Lelkészei 1665-től: Papi János (1665-81), Váczi János (1681-92), Maróti János (1692-1704), Harsányi János (1711-16), Tornyallyai Mihály (1716-18) Papi János (1718-20), Vásárhelyi Mihály  (1720-25), Szegedi András (1725-35), Kecskeméti Mihály (1735-37), Tótfalusi Sámuel (1737-46), Simonyi András, Veszprémi Bereck Ferenc (1748-64), Nagy János (1764-68), Igaz János (1769-70), Bátorkeszi Ferenc (1771-75), Bertha Sándor (1776-87), Peterdi József (1788-1824), Tóbi Botos István (1825-47), Nyikos Pál (1848-55), Sípos Pál (1856-92), Molnár Albert (1892-1911), Balogh Ferenc (1913-42), I Madarász Lajos (1942-76), Végh Tamás (1976-95). 1995 óta lelkipásztora Zila Péter, beosztott lelkipásztor Katona Zsuzsanna. Idetartozott sokáig Kisalag reformátussága is, ahol 2002-ben szerveződött önálló gyülekezet.

A templom orgonája:

A templomnak hangversenyek tartására is alkalmas orgonája van. Az első orgonát Országh Sándor építette 1887-ben 1 manuállal, pedálsorral és 13 regiszterrel, mely csuszkaládás, mechanikus, meglehetősen nehéz járású hangszer volt. 1974-ben kezdődött meg javítása és kibővítése Kalocsay Ferenc kántor-karnagy, Máté János és Gárdonyi Zoltán tervei szerint, építése 600 000 Ft-ba került. A legtöbb alkatrészt a németországi Veikercheim Laukhut cégtől hozták. Az ehhez szükséges pénzt a gyülekezet adományából, holland gyülekezetek  segítségével (főként a bennecomiak, J. Busher /Joli néni/ közbenjárására) teremtették elő. Viszonozhatatlan anyagi és erkölcsi támogatást nyújtott Kurt Mectersheimer volt leimeni lelkipásztor. Ezen kívül Kalocsay Márta orgonaművész több orgonakoncertet adott, hogy ezek bevételéből is a hangszerépítést támogassa. Az eredeti terv szerint mechanikus, csuszkaládásnak készült volna, de az orgonagyártó cég műszaki vezetője, Szeidl János felelősséggel nem vállalta ezt, mivel a gyár ilyet nem készített korábban, így elektromos rendszerű lett. Az orgonakarzat összes famunkáját, a lambéria, a mellvéd, valamint az orgonaszekrény összes díszítőelemét Kalocsay Ferenc akkori kántor-karnagy készítette a rückpozitív elöl kiálló tőkéivel együtt. A ma is használatos orgona 3 manuálos, 28 regiszteres 2 kombinációval. Sajnos a katolikus templom nagy vonzereje miatt hangversenyek ritkán vannak ebben a templomban.

Híres a gyülekezet énekkara, a Gárdonyi Zoltán énekkar, mely 1898-ban jött létre, és átvészelve a mögöttünk lévő viharos századot, ma is működik. 160 koncertet adott itthon és külföldön (többször Hollandiában, Svédországban, Felvidéken, Erdélyben és Délvidéken).

Fóti-Somlyói Tanösvény

• Fót

A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést k...

Fáy Présház

• Fót

Fót a Hősök terétől 15 percre, Budapesttől 10 km-re található, északkelet irányban, a Cserhát hegység nyúlványai, a Gödöllői dombság és a Pesti síkság által határolt területen. A természeti szépségekb...

Károlyi-kastély

• Fót

1830-tól az épületet többször jelentősen átalakították, bővítették. Az átalakítási és értékteremtő tevékenységnek Károlyi István gróf (1797-1881) volt a fő kezdeményezője és végrehajtója, aki korának...

Károlyi-kastély parkja

• Fót

A kastély parkja számtalan növénytani ritkaságot tartalmaz, megtalálható itt például a lepényfa és a kaukázusi szárnyasdió.

Fóti Somlyó Természetvédelmi Terület

• Fót

A Fóti-Somlyó a Gödöllői-dombvidék peremén található természetvédelmi terület. A hegy piroxénandezit-tufából, édesvízi és miocén mészkőből, valamint löszös és homokos pannon üledékből épült fel.

Németh Kálmán Emlékház

• Fót

Németh Kálmán (1903-1979) szobrászművész gyűjteményét, házát, kertjét, Fót városának ajándékozta.

Öreg Árnyas

• Fót

Ló paradicsom nyugodt környezetben, igény szerinti ellátással. Minden amit szeretnél.

Négypatkó Lovastanya

• Fót

Családias lovardánk Budapesttől kb. 15 percre Fót és Mogyoród között nagyon szép helyen egy forgalomtól elzárt völgyben, a Fóti Somlyó természetvédelmi területe mellett található.

További látnivalók