Nagyboldogasszony templom, Csongrád

A Károlyi címer is jelzi a templom kapuja felett, hogy az 1769-ben felszentelt klasszicizáló barokk stílusban épült templom főkegyura, a Károl

yi család volt. Szószéke, keresztelőkútja és tornya később épült. Főoltára 1791-re lett kész. A torony tűzfigyelő erkélyét 1871-ben alakították ki. 1886-ban új toronysisakkal gazdagodott.
A Rieger-féle orgonát 1910-ben szerelték fel. A szentély belső felében áll a fekete márványból készült főoltár és a fehérmárvány tabernákulum.
Tary Lajos festette 1917-ben a Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárképet, amely Tiziano Assuntájának másolata. A szentély jobb- és baloldali falán Szent István és Szent László szobra és képe található.
A főhajó szentély felőli jobb oldalán van az aranyozott barokk szószék, a négy evangélistával. A mellékoltárok Szent Anna és Nepomuki Szent János tiszteletére emeltettek.
1885-ből való a lourds-i Mária-oltár. Az oldalkápolnák bejárata melletti oltárok, a fájdalmas Anya és Kereszt oltárképeit Pirosa István festette. A középsõ mennyezetfreskó Szent Istvánt ábrázolja, aki Máriának felajánlja az országot. A többi freskóval együtt Lohr Ferenc és Tary Lajos alkotása. Közvetlenül a főbejárat mellett áll a Kármel-hegyi boldogasszony kápolnája, melynek oltárképe a tisztítótűzben szenvedőket ábrázolja, falán pedig Szent Rita domborművét helyezték el.
A templomtól jobbra áll az 1802-ben felállított szoborcsoport a halott fiát tartó Máriával, Szent Jánossal és Mária Magdolnával.