Vértesi Natúrpark, Csákvár

Vértesi Natúrpark További képek

Forrás: www.itthon.hu
Vértesi Natúrpark - egy cseppnyi Magyarország!

Előzmények

2005. október 27-én vehették át Magyarország első hivatalosan kihirdetett natúrparkjának települései és a Pro Vértes Közalapítvány a Vértesi Natúrpark cím adományozó okiratát dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztertől. A Vértes térségének települési önkormányzatai – a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány kezdeményezésére – a társadalmi összefogásban ismerték fel a hosszú távon fenntartható, természeti és kulturális értékeken alapuló fejlesztés lehetőségét. Az ezzel összhangban álló első szándéknyilatkozatot 1993-ban írták alá, melynek alapján Magyarország legnagyobb helyi védettségű természetvédelmi területét hozták létre a Vértesi Tájvédelmi Körzet kiegészítéseként, Észak-Vértesi Természetvédelmi Terület néven. Ez lett később az egész Vértesre és Zámolyi-medencére kiterjedő, valamennyi önkormányzatot és nagyobb földtulajdonost, kezelőt egyesítő együttműködés alapja, a Vértesi Natúrpark csírája. A 18 éves múltra visszatekintő összehangolt önkormányzati és civil tevékenység, azóta is példaértékűen működik. Ezen területek természetvédelmi kezelését már a kezdetektől a Pro Vértes Közalapítvány látja el, és egyúttal biztosítja a felmerülő közigazgatási feladatokhoz szükséges szakmai hátteret is.

Természetföldrajzi, természeti és táji jellemzői
A Vértesi Natúrpark a Dunántúli-középhegységben található, magában foglalja szinte az egész Vértest és a Zámolyi-medence nagy részét. Északról a Vértes északi fele, északkeletről a Tatai–árok, keletről a Vértesalja, délről a Zámolyi-medence déli határa, délnyugatról és nyugatról a Vértesalja és a Móri árok határolja. Területének 69%-a valamilyen természetvédelmi védettség alatt áll. Lába előtt a Kisalföld és az Alföld találkozik, szervesen hozzátartozva, tájképi szépségét növelve, élővilágát gazdagítva. Dél, délkelet felé meredek sziklaletörésekkel ereszkedik a Mezőföld lösz borította síkságába. E sík alföldi jellegű tájon a gazdag lejtősztyep és lösz, valamint az egykori jégkorszaki tó helyén kialakult, váltakozó vízjárású pusztai élőhelyek váltogatják egymást. Északnyugat felől már a Kisalföld homoktakarója kúszik fel az enyhén emelkedő hegyoldalakon. Mindezek eredményeként a Vértesben a szubmediterrán és atlanti-mediterrán hatásokat tükröző középhegységi dolomitflórát, faunát a két alföldi táj (Kisalföld, Mezőföld) növény és állatvilága teszi még változatosabbá.
A Vértes hegység ebből az alföldi tájból emelkedik ki, mint egy sziget. A mély völgyekkel, éles gerincekkel tagolt déli Vértesben változatos, szubmediterrán növényekben különösen gazdag erdős-sztyep vegetáció díszlik. A domborzati és talajviszonyoktól függően nyílt dolomit sziklagyepek, sziklafüves lejtősztyepek, karsztbokorerdők, mészkedvelő tölgyesek váltják egymást.

Kulturális és társadalmi jellemzői
A Vértes környéki táj erdeivel, napsütötte tisztásaival, vizes élőhelyeivel, mocsaraival és viszonylag kiegyenlített éghajlatával igen kedvező életlehetőséget biztosított az emberi élet számára is. 1926-ban a Báraczházi-barlangban folytatott kutatások során bizonyították, hogy már 50 ezer évvel ezelőtt élt ember ezen a területen. Sőt a Vértesszőlősön 1965-ben Vértes László megtalálta hazánk legrégebbi, mintegy 350 ezer éves emberi maradványok (Samu, a vértesszőlősi előember) leleteit. A neolitikus forradalom idején a korábbi vadászó-halászó-gyűjtögető népesség az élelemgyűjtögető életformáról áttért az élelemtermelésre. Kialakultak a földművelésnek és az állattenyésztésnek a korai formái is, és létrejöttek az állandó települések. Nagy változást jelentett a rómaiak megjelenése, akik elfoglalták az egész Pannóniát. A feliratos kőemlékek alapján bizonyos, hogy a II. században már virágzó városok voltak a Dunántúlon. A Honfoglalás után a Vértes térségének nagy része a Szabolcstól származó Csák család birtoka lett, ahol felépítették saját várukat, Csákvárt. A várak közül néhány lényegében nem is vár, inkább csak torony volt. Ilyen például Csókakő vára, Gesztes vagy a Gerencsérvár.
A Vértes török kori életéről alig van forrás. Népessége a török hódoltság idején elpusztult vagy elmenekült. A XVIII. században a népesség pótlására nagy létszámban költöztek a Vértes területére telepesek, a magyarokon kívül németek és szlovákok is.
A Vértes területén élők az irtásföldeken folytatott földművelés mellett erdei munkával, házi faiparral, bányászattal, mész-és szénégetéssel foglalkoztak. Az állattartást az erdei legeltetés, a makkoltatás, a sziklás, kopár juhlegelők hasznosítása jellemezte. Ezenkívül a Vértes összes települése szőlőtermő község. Önálló minőségi borvidékeink közé a móri borvidék küzdötte fel magát a századfordulón.

A Vértesi Natúrpark jelene és eredményei
A Pro Vértes Közalapítvány és a két megyét érintő Vértesi Natúrpark 17 önkormányzata mellett a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vértesi Erdő Zrt. is nagy szerepet vállalt a természeti, kultúrtörténeti, történelmi adottságainkra, értékeinkre alapozott térségfejlesztésben. Ennek eredményeként 2000-ben megnyitott Csákváron, a Geszner-házban a Vértes élővilágát bemutató kiállítás. 2005-ben pedig a Geszner-ház lett a Vértesi Natúrpark Látogatóközpontja, mely a térség legismertebb turisztikai érdekességévé nőtte ki magát. A közalapítvány időközben kijelölte a natúrpark területi határvonalait, kihelyezte a natúrparki információs táblákat, kialakította a 150 km hosszú lovastúra útvonalat. 2006-ban beindította és azóta üzemelteti a Vértesi Natúrpark honlapot, ahol minden natúrparki szolgáltató (szálláshely, vendéglátóhely) és program szerepel. 2007 óta működteti a Boglártanya Erdei Iskolát, helyi oktatási szintű rendezvényeket segít, az országos Madarak és Fák Napi vetélkedősorozatot rendezi. Működteti a helyi védett területeket, természetgazdálkodási, kutatási és monitoring tevékenységet végez, valamint a natúrparki településekkel összefogva számos rendezvényt szervez és bonyolít le, közben nagy hangsúlyt fektetve a nyilvánosságra.
A Vértesi Natúrpark igen gazdag turisztikai információs anyaggal rendelkezik. Kiadványai magas színvonalon mutatják be a térség természeti és kulturális értékeit, természetismereti tanösvényeit, állat-és növényvilágát, programjait, ételeit és szokásait.(65 féle leporelló, Vértesi Natúrpark turista térkép, tanösvény füzetek, szórólapok, stb.).

A Vértesi Natúrpark céljai és jövőképe
Magyarország első hivatalos natúrparkjának a létrehozása lehetőséget biztosított ahhoz, hogy a natúrparki települések, a megyei önkormányzatok és a civil szervezetek összefogva valósítsák meg terveiket.
A Vértesi Natúrpark célja a terület természeti és a kultúrtörténeti értékeinek hosszú távú megőrzése és védelme, a természetvédelem és az idegenforgalom koordinációján alapuló együttműködés és összehangolt térségfejlesztés megvalósítása. A Natúrpark a különböző társadalmi szereplők érdekeit szolgálva erősíti a lakosság és természetvédelem közötti kapcsolatrendszert. Az irányított, szervezett turizmussal elősegíthető a természeti- és kultúrtörténeti értékek védelme, s emellett a vidéki életminőség javulását, s ezáltal a lakosság helyben maradását is eredményezi.
Jövőbeli tervek között szerepel egy egységes natúrparki iskolahálózat létrehozása, a települési és natúrparki monográfiák megjelentetése és végül egy natúrparki védjegy kialakítása.

A Vértesi Natúrpark főbb turisztikai célpontjai:
Évről-évre egyre nagyobb igény mutatkozik a „zöld turizmus” iránt. Napraforgós falusi szálláshelyeinken (Dohányos-ház Pusztai Fogadó, Fogadó az Öreg présház), panzióinkban (Malomerdő Panzió, Hétkúti Wellness Hotel) ismerkedhetnek meg az idelátogatók a vidéki lakosok vendégszeretetével. A helyi gasztronómiai szokások bemutatása mellett, speciális ételekkel, különleges borokkal és pálinkákkal várják a kulináris élvezetek kedvelőit. A natúrparki települések életében központi szerepet kap a falusi életmód gyakorlása, a helyi portékák készítése. Egyre népszerűbbek a helyben termelt és előállított termékek (zámolyi kenyér, csákberényi sajtok, mézek, szörpök, Csíkvarsai csípős Csodafalat szürkemarha szalámi, mangalica sonka és szalonna, kézműves termékek, stb.)
Az aktív pihenésre vágyók is megtalálják a szabadidő eltöltésének legjobb módjait. A Vértes erdeit bebarangolhatjuk lóháton, kerékpárral vagy tanösvényeinken gyalogosan. A legnépszerűbb programok közé azonban a pusztabuszos kirándulásainkat sorolhatjuk, ahol Pusztai Állatparkunkban az ősi háziállatokat és a pusztai élővilágot egyaránt megfigyelheti az idelátogató.
A Boglártanya Erdei Iskolánkban természetismereti és erdei iskolás foglalkozások, gyalogtúrák és kerékpáros kirándulások, madárgyűrűzés, fazekas foglalkozások és vadászati bemutatók színesítik az óvodások és iskolások mindennapjait. Kulturális programjaink (Hosszú téli esték a Geszner-házban előadássorozat, Zenés Nyári Esték a Geszner-házban koncertsorozat), hagyományőrző (Mihály-napi Lovas-és Pásztortalálkozó, Fazekas Nap Csókakői Várjátékok, Csákberényi Rétes fesztivál, Csákberényi Betyárnapok) és nemzetiségi rendezvényeink (Sváb bálok, Vértessomlói Tojásgurítás, Pünkösdi Májfa állítás) pedig felpezsdítik a natúrpark kulturális életét és erősítik a települések közötti összefogást.

Helyi termékek

  • Bokodi csipke,
  • a Móri és a Csákberényi borok, valamint az Orondpusztai sajtok (Csákberény),
  • Csákvári fazekas termékek,
  • Szári Méhes Mézes szörp,
  • Zámolyi Házi világos és barna sör,
  • Csíkvarsai Csípős Csodafalat szürkemarha és bivaly szalámi és kolbász,
  • Tájjellegű ételek: csákvári mustáros-tejfölös szelet tésztával, szürkemarha pörkölt, tarkedli, borleves, zebrakuglóf, kecskepörkölt, csókakői kolbászos leves, paprikás csirkeleves (Mór), töki pompos (Zámoly), kvircedli (Mór).

Főbb programok

  • Burgonyafesztivál (Bokod),
  • Csákberényi bornapok, betyárnapok,
  • Gánti Lovasnap,
  • Hagyományos Mihály-napi Lovas-és Pásztortalálkozó (Csákvár),
  • Csókakői Várjátékok,
  • Móri Bornapok,
  • Szent György Heti Vigasságok (Mór),
  • Várgesztesi Lovagi Játékok,
  • Tojásgurító Verseny (Vértessomló).

Tudja-e, hogy

  • Hogy Csákvár 1917. június 17-augusztus 20-ig miniszterelnököt adott az országnak Esterházy Móric személyében?
  • Hogy a Háry János című daljátékot 1929. június 16-án a Magyar Rádió- fennállása óta és a BBC először vidékről (Csákvárról) egyenes adásban közvetített?
  • Hogy a Vértesben található a keleti gyertyán egyetlen érintetlen állapotú társulása?
  • Hogy csak a Csíkvarsai-réten (Csákváron) fordul elő egy endimikus, ritka hazai egyenesszárnyú, a magyar tarsza?
  • Hogy a Vértes leghíresebb ízeltlábúja, az öves százlábú csak itt található meg Magyarországon? (Scolopendra cingulata)?
  • Hogy Vérteskozmáról 1745-ből ismerjük a burgonya magyarországi előfordulásának egyik legkorábbi említését?
  • Hogy Zámoly szülöttje Csoóri Sándor kétszeres Kossuth díjas magyar költő, prózaíró?
  • Hogy Csákvár szülöttje volt Tersztyánszky Ödön vitéz, kard- és tőrvívó, honvéd ezredes; kétszeres olimpiai bajnok, olimpiai ezüst- és bronz-, illetve Európa-bajnoki ezüstérmes, tizenháromszoros magyar bajnok?
  • Csákvár szülöttje volt Libényi János szabósegéd, aki merényletet kísérelt meg Ferenc József császár ellen?
  • Hogy Magyarországon csak a Vértesben és a Bakonyban él egy atlanti-mediterrán tájakon elterjedt örökzöld félcserje, a babérboroszlán?
  • Hogy Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című költeménye a Vértesben játszódik?
Előzmények
2005. október 27-én vehették át Magyarország első hivatalosan kihirdetett natúrparkjának települései és a Pro Vértes Közalapítvány a Vértesi Natúrpark cím adományozó okiratát dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztertől. A Vértes térségének települési önkormányzatai – a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány kezdeményezésére – a társadalmi összefogásban ismerték fel a hosszú távon fenntartható, természeti és kulturális értékeken alapuló fejlesztés lehetőségét. Az ezzel összhangban álló első szándéknyilatkozatot 1993-ban írták alá, melynek alapján Magyarország legnagyobb helyi védettségű természetvédelmi területét hozták létre a Vértesi Tájvédelmi Körzet kiegészítéseként, Észak-Vértesi Természetvédelmi Terület néven. Ez lett később az egész Vértesre és Zámolyi-medencére kiterjedő, valamennyi önkormányzatot és nagyobb földtulajdonost, kezelőt egyesítő együttműködés alapja, a Vértesi Natúrpark csírája. A 18 éves múltra visszatekintő összehangolt önkormányzati és civil tevékenység, azóta is példaértékűen működik. Ezen területek természetvédelmi kezelését már a kezdetektől a Pro Vértes Közalapítvány látja el, és egyúttal biztosítja a felmerülő közigazgatási feladatokhoz szükséges szakmai hátteret is.
Természetföldrajzi, természeti és táji jellemzői
A Vértesi Natúrpark a Dunántúli-középhegységben található, magában foglalja szinte az egész Vértest és a Zámolyi-medence nagy részét. Északról a Vértes északi fele, északkeletről a Tatai–árok, keletről a Vértesalja, délről a Zámolyi-medence déli határa, délnyugatról és nyugatról a Vértesalja és a Móri árok határolja. Területének 69%-a valamilyen természetvédelmi védettség alatt áll. Lába előtt a Kisalföld és az Alföld találkozik, szervesen hozzátartozva, tájképi szépségét növelve, élővilágát gazdagítva. Dél, délkelet felé meredek sziklaletörésekkel ereszkedik a Mezőföld lösz borította síkságába. E sík alföldi jellegű tájon a gazdag lejtősztyep és lösz, valamint az egykori jégkorszaki tó helyén kialakult, váltakozó vízjárású pusztai élőhelyek váltogatják egymást. Északnyugat felől már a Kisalföld homoktakarója kúszik fel az enyhén emelkedő hegyoldalakon. Mindezek eredményeként a Vértesben a szubmediterrán és atlanti-mediterrán hatásokat tükröző középhegységi dolomitflórát, faunát a két alföldi táj (Kisalföld, Mezőföld) növény és állatvilága teszi még változatosabbá.
A Vértes hegység ebből az alföldi tájból emelkedik ki, mint egy sziget. A mély völgyekkel, éles gerincekkel tagolt déli Vértesben változatos, szubmediterrán növényekben különösen gazdag erdős-sztyep vegetáció díszlik. A domborzati és talajviszonyoktól függően nyílt dolomit sziklagyepek, sziklafüves lejtősztyepek, karsztbokorerdők, mészkedvelő tölgyesek váltják egymást.
Kulturális és társadalmi jellemzői
A Vértes környéki táj erdeivel, napsütötte tisztásaival, vizes élőhelyeivel, mocsaraival és viszonylag kiegyenlített éghajlatával igen kedvező életlehetőséget biztosított az emberi élet számára is. 1926-ban a Báraczházi-barlangban folytatott kutatások során bizonyították, hogy már 50 ezer évvel ezelőtt élt ember ezen a területen. Sőt a Vértesszőlősön 1965-ben Vértes László megtalálta hazánk legrégebbi, mintegy 350 ezer éves emberi maradványok (Samu, a vértesszőlősi előember) leleteit. A neolitikus forradalom idején a korábbi vadászó-halászó-gyűjtögető népesség az élelemgyűjtögető életformáról áttért az élelemtermelésre. Kialakultak a földművelésnek és az állattenyésztésnek a korai formái is, és létrejöttek az állandó települések. Nagy változást jelentett a rómaiak megjelenése, akik elfoglalták az egész Pannóniát. A feliratos kőemlékek alapján bizonyos, hogy a II. században már virágzó városok voltak a Dunántúlon. A Honfoglalás után a Vértes térségének nagy része a Szabolcstól származó Csák család birtoka lett, ahol felépítették saját várukat, Csákvárt. A várak közül néhány lényegében nem is vár, inkább csak torony volt. Ilyen például Csókakő vára, Gesztes vagy a Gerencsérvár.
A Vértes török kori életéről alig van forrás. Népessége a török hódoltság idején elpusztult vagy elmenekült. A XVIII. században a népesség pótlására nagy létszámban költöztek a Vértes területére telepesek, a magyarokon kívül németek és szlovákok is.
A Vértes területén élők az irtásföldeken folytatott földművelés mellett erdei munkával, házi faiparral, bányászattal, mész-és szénégetéssel foglalkoztak. Az állattartást az erdei legeltetés, a makkoltatás, a sziklás, kopár juhlegelők hasznosítása jellemezte. Ezenkívül a Vértes összes települése szőlőtermő község. Önálló minőségi borvidékeink közé a móri borvidék küzdötte fel magát a századfordulón.
A Vértesi Natúrpark jelene és eredményei
A Pro Vértes Közalapítvány és a két megyét érintő Vértesi Natúrpark 17 önkormányzata mellett a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vértesi Erdő Zrt. is nagy szerepet vállalt a természeti, kultúrtörténeti, történelmi adottságainkra, értékeinkre alapozott térségfejlesztésben. Ennek eredményeként 2000-ben megnyitott Csákváron, a Geszner-házban a Vértes élővilágát bemutató kiállítás. 2005-ben pedig a Geszner-ház lett a Vértesi Natúrpark Látogatóközpontja, mely a térség legismertebb turisztikai érdekességévé nőtte ki magát. A közalapítvány időközben kijelölte a natúrpark területi határvonalait, kihelyezte a natúrparki információs táblákat, kialakította a 150 km hosszú lovastúra útvonalat. 2006-ban beindította és azóta üzemelteti a Vértesi Natúrpark honlapot, ahol minden natúrparki szolgáltató (szálláshely, vendéglátóhely) és program szerepel. 2007 óta működteti a Boglártanya Erdei Iskolát, helyi oktatási szintű rendezvényeket segít, az országos Madarak és Fák Napi vetélkedősorozatot rendezi. Működteti a helyi védett területeket, természetgazdálkodási, kutatási és monitoring tevékenységet végez, valamint a natúrparki településekkel összefogva számos rendezvényt szervez és bonyolít le, közben nagy hangsúlyt fektetve a nyilvánosságra.
A Vértesi Natúrpark igen gazdag turisztikai információs anyaggal rendelkezik. Kiadványai magas színvonalon mutatják be a térség természeti és kulturális értékeit, természetismereti tanösvényeit, állat-és növényvilágát, programjait, ételeit és szokásait.(65 féle leporelló, Vértesi Natúrpark turista térkép, tanösvény füzetek, szórólapok, stb.).
A Vértesi Natúrpark céljai és jövőképe
Magyarország első hivatalos natúrparkjának a létrehozása lehetőséget biztosított ahhoz, hogy a natúrparki települések, a megyei önkormányzatok és a civil szervezetek összefogva valósítsák meg terveiket.
A Vértesi Natúrpark célja a terület természeti és a kultúrtörténeti értékeinek hosszú távú megőrzése és védelme, a természetvédelem és az idegenforgalom koordinációján alapuló együttműködés és összehangolt térségfejlesztés megvalósítása. A Natúrpark a különböző társadalmi szereplők érdekeit szolgálva erősíti a lakosság és természetvédelem közötti kapcsolatrendszert. Az irányított, szervezett turizmussal elősegíthető a természeti- és kultúrtörténeti értékek védelme, s emellett a vidéki életminőség javulását, s ezáltal a lakosság helyben maradását is eredményezi.
Jövőbeli tervek között szerepel egy egységes natúrparki iskolahálózat létrehozása, a települési és natúrparki monográfiák megjelentetése és végül egy natúrparki védjegy kialakítása.
A Vértesi Natúrpark főbb turisztikai célpontjai:
Évről-évre egyre nagyobb igény mutatkozik a „zöld turizmus” iránt. Napraforgós falusi szálláshelyeinken (Dohányos-ház Pusztai Fogadó, Fogadó az Öreg présház), panzióinkban (Malomerdő Panzió, Hétkúti Wellness Hotel) ismerkedhetnek meg az idelátogatók a vidéki lakosok vendégszeretetével. A helyi gasztronómiai szokások bemutatása mellett, speciális ételekkel, különleges borokkal és pálinkákkal várják a kulináris élvezetek kedvelőit. A natúrparki települések életében központi szerepet kap a falusi életmód gyakorlása, a helyi portékák készítése. Egyre népszerűbbek a helyben termelt és előállított termékek (zámolyi kenyér, csákberényi sajtok, mézek, szörpök, Csíkvarsai csípős Csodafalat szürkemarha szalámi, mangalica sonka és szalonna, kézműves termékek, stb.)
Az aktív pihenésre vágyók is megtalálják a szabadidő eltöltésének legjobb módjait. A Vértes erdeit bebarangolhatjuk lóháton, kerékpárral vagy tanösvényeinken gyalogosan. A legnépszerűbb programok közé azonban a pusztabuszos kirándulásainkat sorolhatjuk, ahol Pusztai Állatparkunkban az ősi háziállatokat és a pusztai élővilágot egyaránt megfigyelheti az idelátogató.
A Boglártanya Erdei Iskolánkban természetismereti és erdei iskolás foglalkozások, gyalogtúrák és kerékpáros kirándulások, madárgyűrűzés, fazekas foglalkozások és vadászati bemutatók színesítik az óvodások és iskolások mindennapjait. Kulturális programjaink (Hosszú téli esték a Geszner-házban előadássorozat, Zenés Nyári Esték a Geszner-házban koncertsorozat), hagyományőrző (Mihály-napi Lovas-és Pásztortalálkozó, Fazekas Nap Csókakői Várjátékok, Csákberényi Rétes fesztivál, Csákberényi Betyárnapok) és nemzetiségi rendezvényeink (Sváb bálok, Vértessomlói Tojásgurítás, Pünkösdi Májfa állítás) pedig felpezsdítik a natúrpark kulturális életét és erősítik a települések közötti összefogást.
Helyi termékek
Bokodi csipke,
a Móri és a Csákberényi borok, valamint az Orondpusztai sajtok (Csákberény),
Csákvári fazekas termékek,
Szári Méhes Mézes szörp,
Zámolyi Házi világos és barna sör,
Csíkvarsai Csípős Csodafalat szürkemarha és bivaly szalámi és kolbász,
Tájjellegű ételek: csákvári mustáros-tejfölös szelet tésztával, szürkemarha pörkölt, tarkedli, borleves, zebrakuglóf, kecskepörkölt, csókakői kolbászos leves, paprikás csirkeleves (Mór), töki pompos (Zámoly), kvircedli (Mór).
Főbb programok
Burgonyafesztivál (Bokod),
Csákberényi bornapok, betyárnapok,
Gánti Lovasnap,
Hagyományos Mihály-napi Lovas-és Pásztortalálkozó (Csákvár),
Csókakői Várjátékok,
Móri Bornapok,
Szent György Heti Vigasságok (Mór),
Várgesztesi Lovagi Játékok,
Tojásgurító Verseny (Vértessomló).
Tudja-e, hogy
Hogy Csákvár 1917. június 17-augusztus 20-ig miniszterelnököt adott az országnak Esterházy Móric személyében?
Hogy a Háry János című daljátékot 1929. június 16-án a Magyar Rádió- fennállása óta és a BBC először vidékről (Csákvárról) egyenes adásban közvetített?
Hogy a Vértesben található a keleti gyertyán egyetlen érintetlen állapotú társulása?
Hogy csak a Csíkvarsai-réten (Csákváron) fordul elő egy endimikus, ritka hazai egyenesszárnyú, a magyar tarsza?
Hogy a Vértes leghíresebb ízeltlábúja, az öves százlábú csak itt található meg Magyarországon? (Scolopendra cingulata)?
Hogy Vérteskozmáról 1745-ből ismerjük a burgonya magyarországi előfordulásának egyik legkorábbi említését?
Hogy Zámoly szülöttje Csoóri Sándor kétszeres Kossuth díjas magyar költő, prózaíró?
Hogy Csákvár szülöttje volt Tersztyánszky Ödön vitéz, kard- és tőrvívó, honvéd ezredes; kétszeres olimpiai bajnok, olimpiai ezüst- és bronz-, illetve Európa-bajnoki ezüstérmes, tizenháromszoros magyar bajnok?
Csákvár szülöttje volt Libényi János szabósegéd, aki merényletet kísérelt meg Ferenc József császár ellen?
Hogy Magyarországon csak a Vértesben és a Bakonyban él egy atlanti-mediterrán tájakon elterjedt örökzöld félcserje, a babérboroszlán?
Hogy Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című költeménye a Vértesben játszódik?


 


Nyitvatartás

0101-1231

Elérhetőségek

Cím: Csákvár, Kenderesi utca
Térkép
Tel.:+3622354420
E-mail: provertes@provertes.hu
Forrás: www.itthon.hu
Frissítve: 2017-03-21 17:08:10

Látnivalók a környéken

Vértesi Tájvédelmi Körzet

Vértesi Tájvédelmi Körzet

  • Csákvár

Parlagi sas, kerecsen sólyom, kígyószölyv, fehér gólya, fekete gólya, bölömbika, haris, törpe vizicsibe, szalakota, gyurgyalag, vidra, vadmacska, lápi póc, csüngőaraszoló lepke, vértesi csuklyásbagoly...

Botanikai-geológiai Tanösvény

Botanikai-geológiai Tanösvény

  • Csákvár

Emlős, madár és rovarvilág. Védett növények, növénytársulások, karszt- bokorerdő társulás, dolomit sziklagyepek, keleti gyertyán. Szurdok, dolomit jelenségek, tájképi érték, Kölig-völgyi sziklahasadék...

Vértes Múzeum

Vértes Múzeum

  • Csákvár

Csákvár római régészeti emlékei, településtörténete, a csákvári fazekasság történeti céhemlékei, fazekasmunkái láthatók.

Esterházy Kastély

Esterházy Kastély

  • Csákvár

Az épület barokk alapjait 1760-1765 között építették meg, majd klasszicista stílusúra 1823-ban építették át Charles Moreau tervei alapján. A kastélyhoz csatlakozó épületek: kápolna, színház, kocsiszín...

Vértesi Natúrpark

Vértesi Natúrpark

  • Csákvár

Vértesi Natúrpark - egy cseppnyi Magyarország!

Tersztyánszky Ödön Sportközpont

Tersztyánszky Ödön Sportközpont

  • Csákvár

A Sportközpontban konditerem is található.

Galagonya Lovasfarm

Galagonya Lovasfarm

  • Csákvár

Kedves kis lovastanya Csákváron.

További látnivalók

Kedvenc akciók

Bonvital Wellness & Gastro Hotel Hévíz

Húsvét a Bonvitalban

28 411 Ft/fő/éj-től

Bonvital Wellness & Gastro Hotel

  • 1 Értékelés alapján3.9 / 5
Alfa Hotel és Wellness Centrum Miskolc-Tapolca

Kedvezményes Nyári vakáció

23 513 Ft/fő/éj-től

Alfa Hotel és Wellness Centrum

  • 5 Értékelés alapján4.1 / 5
Hotel Napfény Zalakaros Zalakaros

Előfoglalási kedvezményes félp...

16 958 Ft/fő/éj-től

Hotel Napfény Zalakaros

  • 8 Értékelés alapján4.2 / 5
Párizs Garden Apartments Debrecen

Húsvét

25 450 Ft/fő/éj-től

Párizs Garden Apartments

apartman
  • 1 Értékelés alapján4.4 / 5

Bejelentkezés