Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, Budapest

A Művészetek Palotájának „szívében” helyet foglaló, gótikus katedrálisokat idéző Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem akusztikai minőségét Russell Johnson neve garantálja, aki a felkéréskor már több mint ötven éve folytatott ilyen jellegű kutatásokat, számos (kiváló akusztikai tulajdonságokkal rendelkező) operaház és hangversenyterem létrehozásában vett részt. Budapesti tevékenységét is az építésszel, a kivitelezővel és vezető magyar muzsikusokkal történt, nagyon finomra hangolt kooperáció jellemezte.

Az akusztikus visszafogottan nyilatkozta a Wall Street Journalnak: „….nem lennék meglepve, ha a magyar zenészek két-három év múlva úgy nyilatkoznának, hogy ez a világ legjobb hangversenyterme”. Valóban: szinte átadásának pillanatában neves muzsikusok már a legjobb öt között tartják számon. „Fantasztikus, felfoghatatlanul jó ez a hangversenyterem, kiváló az akusztikája. Egész délután próbálgattam, élveztem az adottságait, gratulálok hozzá!” – lelkendezett Thomas Hampson. „Zenekari tagságom negyed százada alatt bátran állíthatom, hogy játszottam a földkerekség valamennyi híres, jó akusztikájú hangversenytermében. Ez a legjobbak között is előkelő helyet foglal el” – nyilatkozta a Szentpétervári Filharmonikus Zenekar koncertmestere.

A pódium mélysége – a produkciókhoz igazodóan – háromféle lehet. Az előszínpadon kialakított süllyedők zenekari árok létesítését is lehetővé teszik. A fej fölé függesztett, negyven tonnás hangvető (a canopy), az oldalfalban mozgatható 58 darab, egyenként négy és nyolc tonnás zengőkamra-ajtó, a különleges fal- és padlóburkolatok mind a koncertek igényeinek legjobban megfelelő, változtatható akusztika környezet megteremtését szolgálják. Jovánovics György plasztikái nemcsak díszítik a nézőteret, hanem a kifogástalan hangzásminőséghez is hozzájárulnak.

A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem nézőterének teljes befogadóképessége 1525 fő, kamarakoncertek esetén 130 pódiumülés is kialakítható (a 3. emeleti oldalkarzatokon – diákok részére – 136 állóhely áll rendelkezésre).

A csúcstechnológiájú audiovizuális rendszer különleges fényhatások elérésére, hangfelvételekre és filmvetítésekre alkalmas. A teremhez kapcsolódó stúdiókban CD- és DVD-kiadványok számára professzionális felvételek is készíthetők.

2006 tavaszán szólalt meg először az „orgonák orgonája”. A páratlan tulajdonságokkal rendelkező, 92 regiszteres, 5 manuálos szimfonikus hangszer legnagyobb elemeit a világon egyedülálló módon már a koncertterem építési stádiumában felállították. A különböző alkatrészeket két cég készítette két helyszínen: az Orgelbau-Mühleisen Németországban és a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra itthon. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem megnyitásakor már a helyén álló, látványában a környezetével lenyűgöző összhangot mutató 92 óriási méretű homlokzati ónsíp mögött ezután még hónapokon át folyt a munka, a hangszer intonálása, a beépített klímaberendezés beállítása.

Színház