A több évszázados borkultúrához, szőlőműveléshez számtalan esemény kapcsolódik: a Tokaj-hegyaljai borvidék majd minden településén zajlanak szüreti napok, bálok, vigasságok, borászati tanácskozások, szakmai összejövetelek és a laikusok számára is érdekes kiállítások. Különleges ötlet a "Pünkösdi Bortúra Tokajban", melynek keretében a résztvevők térkép alapján keresnek fel tíz magánpincét, ahol persze borral kínálják őket. A leglátványosabb szüreti fesztivál a Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok, ezen együtt vonul fel minden hegyaljai település.
Érdekes és látványos szórakozás a Kaláris népművészeti kiállítás Szerencsen, a Nemzetközi Cigánytánc Fesztivál, a Kelet-Magyarországi Néptánc Antológia Sátoraljaújhelyen vagy a Zempléni Gyermek Szólótánc Fesztivál Sárospatakon. Borsiban a húszéves múltra visszatekintő Borsi Fesztivál kínál hagyományőrző programokat, de a kistárkányi Tiszai Napok eseményeit is színesíti a folklór. A nemzetiségi rendezvények is sok érdeklődőt vonzanak A legkiemelkedőbbek a füzéri Dalostalálkozó, a sváb és ruszin Nemzetiségi Találkozó Rátkán és Komlóskán.
Mindezeken túl jól érezhetjük magunkat a Nyáresték a Várnegyedben koncertjein, a Szent Erzsébet Napokon, a Zsákomban a bábom előadásain vagy a Dixieland és Blues Fesztiválon Sárospatakon, a Szerencsi Várjátékok rendezvényein, valamint a sárospataki és sátoraljaújhelyi családi napokon. Sok településen szerveznek Falunapokat, rendeznek hangversenyeket, családoknak szóló szabadidős programokat.
A Zempléni-hegység az Alföld északi peremén húzódó 220 km hosszúságú Északi-középhegység legkeletibb tagja, s egyben a régebbi elnevezésű Eperjes-Tokaji-hegylánc 52 kilométernyi déli szakaszaként a Kárpátok Magyarországon átnyúló része. A Hernád völgye, a Szerencs-patak, az országhatár, a Ronyva, a Bodrog-völgy és a Tisza által határolt hegység több kis tájra tagolódik.
Az ide látogató turista szinte napokig gyalogolhat anélkül, hogy a mai iparosodott társadalom bármi jelét is tapasztalnia kellene. Olyan vidék ez, ahol a déli melegkedvelő flóra és a Kárpátok magashegyi növényei randevúznak egymással, ahol még ma is viszonylagos zavartalanságban élhet az országosan is kiemelkedő vadállomány, ahol visszatelepültnek mondható a hiúz és a farkas és ahol világelső muflon- és gímtrófeák jellemzik az állomány minőségét. A terület természeti értékeinek, gazdag növény- és állatvilágának védelmében hozták létre a Zempléni Tájvédelmi Körzetet.









































