A mindennapokban az ünnepek jelentették a változást. Jelentős volt a búcsú, ahova messzi földről is eljöttek a rokonok, a parasztok, lakodalmasok. Az ünnepek szertartása évről évre ismétlődött, étrendje visszatérő volt. A családi események ételeit viszont nem a háziasszonyok készítették, hanem hívott „szakácsnők”. Az ügyes szakácsnékat mesze földön ismerték, ezért rangot jelentett, ha ők főztek.
Mivel kedvelt ételnek számított, mindig került az asztalra leves. Leggyakrabban húsból készítették, és aszerint nevezték el, milyen betéttel tálalták. Például: rizskása, lúdgége, rozmaringos.
Göcsej és Hetés térségében gyakori téli elfoglaltság volt a tökmagköpesztés. A szomszédok és jó barátok összejövetelekén számított. Ha a munka elkészült, jöhetett az étkezés: tepertős tört bab tökmagolajos savanyú hagymával.
Az elkészült ételek leggyakoribb alapanyaga a burgonya, kukorica, gomba, kerékrépa, gyümölcs és a hajdina.
A krumplipürét édes tejjel engedték fel, elsősorban vasárnapi ebédhez tálalták. A héjában sült burgonya esti étel volt szalonnával és tejfölös, paprikás hagymával.
Hajdinával töltötték meg a töltött káposztát is. Számos süteményfélét készítettek. A pogácsába itt bab, káposzta is került a már eddig ismertek mellé.
A hájas kráflit hájjal gyúrt tésztából készítik. Többször hajtogatják, majd kiszaggatják. A kis süteményeket lekvárral töltve sütik.
A hőkőn sült perec tésztája alapján egy kalácsféle. Kovászból készítik. A gyúrt cipókat rudakká sodorva összefonják és kör alakúra formázva sütik. Nevét onnan kapta, hogy régen a kemence forró kövére fektetve sütötték.
A legrégibb jellegzetesség mégis a fumu, melyet ma már nemigen fogyasztanak. Újabban megrendelhető az erre szakosodott pékségeknél. A XV-XVI. század hetési falvaiban jobbágyszolgáltatásként volt ismeretes, később lakodalmi és keresztelői ajándékként terjedt el. Nevét a Sopronból ismert délnémet péksütemény elnevezéséből, a „Fummet”-ből származtatják. Kelt tésztából készülő, baba alakú kalács, melynek szemet, kezet, orrot és ruhát készítenek tésztadíszekből. Háromféle tölteléket tartalmaz: cukrozott diót, cukrozott mákot és aszalt szilvát.
Az őszi munkák közül a szüret kiemelkedő jelentőségű. Egész napos, gyakran több napos munka. A lányok és az asszonyok szedték, míg a férfiak a hajlékba (Göcsejben így hívják a pincét) hordták a szőlőt. Csak délben ettek először. Jellegzetes étele a hegyi gulyás, melyet a gazda készített szabad tűzön. Hagyomány szerint egy cseréptálba öntve az ételt, körül állták és fakanállal ették. Csípősen készítették. Második fogásként kalács vagy perec következett.
Gulyáson kívül készíthetek csülökpörköltet is.
Receptek:
Töltött káposzta hajdinával
Hozzávalók: 1,2 kg savanyú káposzta, 40 dkg sertés hús (lapocka vagy dagadó), 5-6 evőkanál nyers hajdina, 2 tojásnyi zsír, 3 evőkanál liszt, 1 tojás, 1 csomó kapor, késhegynyi törött bors, késhegynyi színes paprika, 2-3 evőkanál tejföl, só.
Elkészítése: Hasonló az elterjedt töltött káposztához. Töltelékéhez hozzáadjuk a sós vízben megfőzött, leszűrt és lehűtött hajdinát. Ezzel a töltelékkel lassú tűzön hosszabb ideig kell főzni.
Készíthetjük friss káposztából is. Ebben az esetben a közölt recepthez 1,5 kg káposzta szükséges. Ízesítésre használhatunk egy késhegynyi citromsavat.
Csülökpörkölt
Hozzávalók: 4 db sertéscsülök, 1 nagy fej vöröshagyma, 2 tojásnyi zsír vagy olaj, 1 teáskanál színes paprika, 2 gerezd fokhagyma, 1 csipős paprika, 2 db zöld paprika, 1 db paradicsom, só. A körethez 1 kg burgyonya.
Elkészítése: A csülköket megperzseljük a láng felett, majd meleg vízben alaposan átmossuk. Ha teljesen tiszta, egy fazékba feltesszük főni. Fedővel letakarva puhára főzzük. A vöröshagymát apró kockákra vágjuk, a kissé megpirítjuk a zsiradékban. Hozzátesszük a zúzott fokhagymát és a pirospaprikát. Felengedjük a csülök főzőlevével. Beletesszük az elvágott csülköket, megsózzuk, s rászórjuk a köménymagot is. Belehelyezzük a zöld paprikákat és paradicsomot, s az egészben hagyott csípős paprikát. Főzés közben inkább csak rázogassuk, ne kevergessük.
A sertéscsülköt kenyértésztába is csomagolhatjuk. Olyan módon, hogy a csülköt megfőzzük és kicsontozzuk.
Babos pogácsa
Hozzávalók: 1 kg liszt, 40 dkg főtt fehér vagy tarka bab, 40 dkg zsír, 5 dkg élesztő, 2 dl tejföl, 1 evőkanál só, csipetnyi őrölt bors.
Elkészítése: A megfőzött és kihűlt babot húsdarálón ledaráljuk, majd hozzáadjuk a zsírt, tejfölt, sót, borsot, élesztőt és a lisztet. Az egészet jól összekeverjük és 15 percig pihentetjük. Cipó formára igazítjuk. A megkelt tésztát ujjnyi vastagra kinyújtjuk. A tetejét bevagdossuk, közepes nagyságúra kiszúrjuk. Tetejét tojással megkenjük. Díszíthetjük a tetejét egy-egy megfőtt babszemmel- ha szeretjük.
Langali
Ezen a területen a lángost langalinak hívják.
Hozzávalók: 1 kg liszt, 2 dkg só, 5 dkg élesztő, 1-1,2 liter víz, 35 dkg áttört burgonya.
Elkészítése: A szokásos módon kenyértésztát készítünk. Elveszünk belőle egy cipónyit. Ugyanúgy kelesztjük, mint a kenyeret. Kinyújtjuk egy ujjnyi vastagra. Sütőlapátra helyezzük, tetejét meglyuggyaljuk /meglyuggatjuk/. Vízzel megpacskoljuk, majd a kemencébe vagy a sütőbe tesszük. Hamar megsül. Kivéve fokhagymával jól bedörzsöljük, tejföllel és zsírral bekenjük. Aki evett már ilyen zsíros, tejfölös, fokhagymás lángost, az sohasem felejti el az illatát és az ízét.
Fumu
Hozzávalók a tésztához: 2 kg liszt, 6 dkg élesztő, 20 dkg zsír, 6 tojás, 8-10 ek. cukor, 1,3 l tej, pici só; a töltelékhez: 30 dkg mák, 25 dkg cukor, 30 dkg dió, 20 dkg cukor, 1 marék aszalt szilva.
Elkészítése: A fumu tésztájának elkészítése nem bonyolult, minden jó háziasszony könnyen meg tudja csinálni. Különleges tudást a díszítése igényel. A lisztet meglangyosítjuk, nagyobb tálba szitáljuk. Az élesztőt 3 deci langyos, cukros tejben elkeverjük, kovászt készítünk. Meleg ruhával letakarva megkelesztjük. A cukrot 5 tojással, pici sóval elkeverjük, a langyos tejet hozzáöntjük, és a megkelt kovászhoz adjuk. Összekeverjük a liszttel, megdagasztjuk. Ha már kezd simulni, a meglangyosított, folyékony zsírt az edény oldalához öntjük, a tésztába dolgozzuk, míg szép sima, szinte selymes lesz és az edénytől, kezünktől elválik. Cipóformára alakítjuk, beszórjuk liszttel, és meleg ruhával letakarva, meleg helyen 1,5 órán át kelesztjük. Lisztezett deszkára öntjük. 4 darabra vágjuk, gyengén átgyúrjuk, cipókat formálunk, letakarva 20-25 percig pihentetjük. Egy cipót félretesznek a fumu díszítésére. A három cipót egyenként ujjnyi vastagra kinyújtjuk. Nem túl vastagon az egyiket cukros dióval, a másikat mákkal, a harmadikat az apróra vágott aszalt szilvával megtöltjük. (Töltelékként más finomságok is használhatók, a lényeg az, hogy minden tésztadarabba más-más töltelék kerüljön.) Ugyanúgy felcsavarjuk, mint a bejglit. A három rudat összefonjuk. Gyengén zsírozott és lisztezett tepsibe (40x30 cm) tesszük. Ezzel azonban nincs befejezve a fumu készítése, most jön a munka nagyobb tudást igénylő része. Az elején díszítésre félretett tésztát vékonyra lapítjuk, kisebb-nagyobb darabokra vágjuk, kisodorjuk, és ezekből a kis tésztadarabokból díszítjük ki a kalácsot, alakítjuk ki a baba fejét, ruháját. A fumu fejére hármas fonásból hajat illesztünk, hasonló módon készül a nyakra helyezett gyöngysor. Szalagnak kisebb-nagyobb hosszúkás és keskeny sávokat vágunk ki, sűrűn kicsipkézzük, és ferdén, keresztben, hullámosan helyezzük el többfelé a fumu testén. Kialakítjuk a fülét, szemét (kávé- vagy babszemből rakjuk ki), orrát, száját és más testrészeit (köldök, bögyörő) is. Az így elkészített baba-kalácsot megkenjük a fölvert tojással, és meleg helyen 1 órán át kelesztjük. Ismét megkenjük tojással, és előmelegített sütőben, kb. 200 °C fokon, 40-50 percig sütjük. Ha a teteje erősen barnulna, letakarjuk vízben áztatott zsírpapírral. (Forrás: Dömötör Sándor: Lakodalmi kalácsaink néprajzához, Népr. Ért., 1959.; www.pekszovetseg.hu).
ikonnal bővítheti túráját.