Főoldal Közép-Dunántúl Veszprém és környéke Bakonybél

Százhalom halomsírmező

Az időszámításunk előtti 15. században a hegyvidéki élethez szokott, pásztorkodó, a Rajnától a Tiszáig terjedő későbronzkori kultúra népei telepedtek meg a Bakonyban. Jellegzetes temetkezésük alapján halomsíros-nak nevezzük őket. Halottaik hamvait urnákba helyezték, mellé ékszert, fegyvert, agyagedényeket tettek, fölé földből vagy kőből halmot építettek. Ez a temető 226 halmával Közép-Európa egyik legnagyobb ismert sírmezeje ennek a kultúrkörnek. A legnagyobb sírok 20-30 m, a kisebbek 5-16 m átmérőjűek, magasságuk 1-3 méter.

A Százhalom Bakonybél mellett, a Kőris-hegy lábánál fakadó Tekeres-kút közelében fekvő bronzkori temető. 226 halomsírjával Közép-Európa egyik legnagyobb ismert sírmezeje a halomsíros kultúrából.

A halomsíros kultúra népei az i. e. 15. század körül telepedtek meg a Bakonyban. Nevüket temetkezési szokásukról kapták: a máglyán elégetett halottak hamvait urnába tették, melléjük ékszert, fegyvert és edényeket helyeztek, majd föld- vagy kőhalmot emeltek föléjük. Halála után mindenkinek járt a halom, társadalmi rangtól függetlenül.

A nagyobb sírok 20–30 méter, a kisebbek 5–16 méter átmérőjűek, magasságuk 1–3 méter. A környéken, például a Nagy-Som-hegyen, ugyanettől a néptől származó földvár és több kilométeres sáncrendszer maradványai is megtalálhatók.