Egykoron a táj arculatát a hegyekből a síkságra kilépő Duna formálta. Az Ős-Duna hordalék kúpjai, homokkal borított kavicsmezői enyhén hullámzó, alföldi tájat képeztek. A Duna vízjárása, ismétlődő áradásai az itt élő népeknek igen nagy gondot okozott. Számos település változtatta meg helyét egy-egy pusztító árvíz után. Ezzel szemben azonban a Duna áradásai a sziget alsó részén fekvő területein termékeny iszapot terítettek el, ahol is dús füvű legelők alakultak ki. A Duna ezen szakaszának a szabályozására 1928-ban került sor, amikor is Kvassay Jenő vízépítő mérnök tervei alapján a Ráckevei Duna ágon zsilipek épültek. Ezáltal e sűrűn lakott területen megszűnt az árvízveszély, állandósult a vízmagasság és így a "Kis-Duna" egy lassú folyású, tószerűvé vált vízi paradicsommal gazdagodott. A 47 km hosszú és 3-10 km között változó szélességű Csepel-sziget sok napfényt élvező táj, a víz halban gazdag és fürdésre kiválóan alkalmas.
A Kárpát medencében élő népek kultúrájának évezredes nyomai itt is fellelhetők. Régészeti lelőhelyek találhatók Szigetszentmiklóson, Szigetszentmártonban, Dunaharasztin és Tökölön, ahonnan is egyedülálló sárleletek kerültek elő. Ezeket a Nemzeti Múzeum valamint a szigetszentmiklósi és a ráckevei Helytörténeti Múzeum őriz. A szigeten és az alföldi területen egyaránt kerültek elő Árpád-kori emlékek. Az Árpád kultusz hű őrzői a ráckeveiek, ahol is híd, szobor, múzeum, tér s az idők során megszűnt malom őrzi a honfoglaló vezér, Árpád nevét.A középkor értékes műemléke a ráckevei Nagyboldogasszony Szerb Ortodox templom, amely Magyarországon az egyetlen, Európában pedig a legészakibb gótikus szerb templom.
A Csepel-sziget és a Kis-Duna mente kistérség etnikai képe igen sokszínű. A sziget első szerb telepesei még a XII. században, II. Béla király idején érkeztek. Ezt követően 1440-ben kapott kiváltságok alapján települtek ide, később pedig a törökök elől menekülő szerbek találtak itt otthonukra. Mai, leginkább megőrzött, etnikai szigetük Lórév. A német etnikum több szigeti településen őrzi hagyományait, és az alföldi oldalon is élnek nagy számban német leszármazottak. A máig megőrzött régi szokásokat bemutató, felidéző ünnepnapok, nemzetközi néptánc fesztiválok, falunapok látványos, turistacsalogató eseményt jelentenek a térségben.
Pest megye történelmének leghősibb korszaka az 1848-49-es szabadságharc időszaka. Ennek emlékeivel találkozhatunk Ráckevén (Ács Károly), Szigetújfaluban (Görgey), Petőfi emlékhelyekkel Dömsödön és Kossuth kultuszával Áporkán.
Forrás: www.tourinform.rackeve.hu
ikonnal bővítheti túráját.