A lakosság életmódját és ezzel együtt megélhetését elsősorban a természeti adottságok határozzák meg. Jelentős szereppel bírt az erdőhasználat és ezzel együtt az erdei legeltetés. A nagy kiterjedésű erdők magukkal hozták a gyűjtögetést, mint kiegészítő jövedelemforrást. Az állattenyésztés nem volt olyan jelentős, hiszen kevés legelő állt rendelkezésre.
A földművelés nem biztosított megfelelő szintű megélhetést ezen az erdős vidéken.
Az erdőhasználat és a gyűjtögetés mellett a summásság volt a legfontosabb kiegészítő tevékenység, melynek területe a környező falvak, az Alföld és a Dunántúl egy része is.
A terület jelentős értékei tartozik a savanyúforrások, csevicék jelenléte, valamint a gyógyvizek megléte.
Kenyérsütéskor a búzalisztet általában rozsliszttel keverték. Kenyérpótlóként zsíros pogácsát, krumplilángost /laskát/, cipót, krumplis és túrós lepényt, valamint gubát is készítettek.
A kásafélék alapanyaga lehetett köles, kukoricadara és – liszt és krumpli.
A leveseken belül legjelentősebbek a zöldségfélékből, a gyümölcsökből főtt levesek és a húsokból készült savanyúlevesek. A főtt leves tulajdonképpen nagyobb energiatartalmú salátaleves.
A sokféle főtt tészta közül kiemelkedik a nyögve /sztrapacska/ és a füles haluska /szalag alakúra formázott tészta/ öntözővel, tejezővel.
Hazánk ezen területén is rendkívül gazdag a sült tészták választéka. A sokféle rétes, pogácsa, fánk mellett kiemelkedő szerepűek a fentő, ferentő és a gazdag formázású morvány, morványkalács. A fentő kelt tésztából készül, melyet megsodornak, felcsavarnak, bevagdosva tüskésre formázzák. Mákkal vagy mézzel fogyasztják. Ha megszárad, tejjel vagy vízzel megöntik, hogy újra friss legyen.
A morvány tulajdonképpen többféle kalács gyűjtőneve. A kalácssütő általában cakkos szélű volt. Kettő-hat ágból fonták kerekre vagy hosszúkásra a legegyszerűbb formáját.
A morványt díszíthették frentővel, kívül sodort kalácsággal, külön kelesztett kakaós ággal és botra helyezett mézeskalács babákkal és olvasóval. Lakodalomra a keresztanyák, bérmakeresztanyák vitték körberakva apró, fonott perecekkel.
Karácsony előtt 2-3 héttel a kántor, vagy a tanító sütötte az ostyát, amely rituális, szakrális jelentőséggel rendelkezett. Ennek utódja a gazdagabb összetételű tésztából készült molnárkalács, malomkalács, nyirka. Ez utóbbit csak az itt lakó magyarok ismerték.
Receptek:
Főtt leves
Hozzávalók: 4 fej saláta, 15 dkg szalonna, 1 evőkanál liszt, 1 gerezd fokhagyma, kevés majoranna, 2 evőkanál tejföl, késhegynyi fűszerpaprika.
Elkészítése: A szalonnát apró kockákra vágjuk, és megpirítjuk. A szalonnát kivesszük és félretesszük. Ebben a zsiradékban elkészítjük a rántást fokhagymával és majorannával ízesítve. Felöntjük vízzel, és beletesszük a csíkokra vágott salátát. Fűszerezzük pirospaprikával, sóval. Amikor a saláta megfőtt, tálalás előtt visszatesszük a szalonnakockákat is a kész levesbe.
Füles haluska tejezővel (öntözővel)
Hozzávalók: 5 főre háromszög alakúra vágott száraz tészta, 5 tojás, 2 evőkanál liszt, 3 dl tej, 15 dkg cukor, kevés só.
Elkészítése: A meggyúrt és kinyújtott tésztát háromszög alakúra vágjuk és forró, lobogó vízben kifőzzük.
A mártáshoz az 5 tojássárgáját felverjük a cukorral. Tűzre téve hozzáadjuk a lisztet és a kevés sót. Kevergetve felmelegítjük, de nem forraljuk, nehogy kicsapodjon belőle a tojássárgája. Melegen kínáljuk. Ízlés szerint mazsolát és vaníliás cukrot is tehetünk hozzá.
Macok
Hozzávalók: 12 darab nagyobb burgonya, 14-15 evőkanál liszt, 1 tojásnyi zsiradék, kevés tej a tészta összegyúrásához, só. Ízesítéshez tejföl vagy vöröshagyma. Kisütéséhez olaj.
Elkészítése: A burgonyákat megfőzzük, megtisztítjuk, majd krumplinyomón áttörjük.
Ezt a masszát összekeverjük a liszttel, a zsiradékkal és a tejjel. Kör alakúra formázzuk, majd olajban kisütjük.
Egyes helyeken aludttejet is tesznek a tésztához. Van ahol, a masszát egészben sütik ki.
Fogyasztható tejföllel vagy pirított, cikkekre vágott vöröshagymával.
Krumplis lepény
Hozzávalók: A kelt tésztához: 50 dkg liszt, 2-3 dkg élesztő, 1-2 tojás, kevés zsír, 2 dl tej, kevés cukor és só.
A töltelékhez: 60 dkg burgonya, 1 dl tejföl, 2 db tojás, 10 dkg cukor, 1 cs. vaníliás cukor. /Kenéshez fél dl tejföl, 1 tojássárgája/.
Elkészítése: A szokásos módon kelt tésztát készítünk, melyet a tepsi aljára fektetünk. A töltelékhez megfőzzük, majd megtisztítjuk a burgonyákat. Áttörjük krumplinyomón. Majd összekeverjük a tejföllel, cukorral, vaníliás cukorral, és a tojással. A töltelék ne legyen túl lágy, mert eláztatja a tésztát. Tetejére tejfölből és 1 tojássárgájából készült keveréket helyezünk. Frissen elkészítve a legfinomabb.
ikonnal bővítheti túráját.