A "Hegyköz fővárosaként" ismert Pálháza Magyarország legészakibb részén, a Zempléni Hegység keleti oldalán fekvő földrajzi- földtani értelemben rendkívül változatos megjelenésű és páratlan természeti értékű, egészséges mikroklímával rendelkező hegyközi tájegység középpontjában fekszik. Vonzása a Hegyköz 17 településére terjed ki, eddigi fejlődése során a térségi ipari, kereskedelmi, közlekedési, idegenforgalmi, oktatási, egészségügyi, szociális, központjává vált.
Az ásatások során nyert leletek alapján arra lehet következtetni, hogy a Zempléni hegységben, a Hegyköz területén már az őskorban is éltek emberek. Pálháza település valószínüleg a füzéri vár akkori várbirtokosának Drugeth Fülöp nádornak utasítására telepítéssel, új irtásfaluként az 1320-as években jött létre a Bisó patak völgyében. Később Luxemburgi Zsigmond 1389-ben örök adományul adta Perényi Péternek Füzér várát és tartozékait, benne Pálházát is. Az 1389.-i adománylevélben merül fel először Pálháza neve. A település -háza végződéssel ellátott személyneve is későbbi középkori eredetére utal. A település a füzéri uradalomhoz tartozott, melynek földesurai többször változtak. A település a XV. században és a XVII. Század elején többször elpusztul. 1875-ben Pálháza Ipartelepen megépül a mai Fűrészüzem elődje a Fűrészmalom.
A Kemenc-patak völgyben lévő erdőterületen kitermelt fa szállítására 1888. évben építik meg a Kőkapui völgyben Pálháza Ipartelep induló állomással a keskeny-nyomközű erdei vasutat - ez a mai Magyarország legrégebben épített erdei vasútja. Az első világháború sok szenvedést okozott a Hegyköz lakosainak. A Trianoni békeszerződésben meghúzott országhatár a perifériára sodorta a Hegyköz környékét, elvágva a felvidéki gazdasági, közlekedési kapcsolatait, viszont a kőkapui vadászkastélyt övező erdőség felkapott vadászterület lett. 1950-es években Pálháza az állami Erdészet hegyközi központjává vált. 1980-ben oktalanul felszámolták a hegyközi, bodrogközi kisvasúthálózatot, amely máig is ható veszteséget okozott a hegyközi települések lakosságának. Kilencévi szünet után 1989. évben Pálháza Ipartelepről kiindulva a Rostalló végállomásig közös erőfeszítéssel megépítésre került 7 km-es szakaszon az erdei kisvasút, mely 1996. évben Pálháza indulóállomással még 1,2 km-es szakasszal bővítésre került. 1999. évben pedig a pálházi induló állomáson megépült az indóház.
ikonnal bővítheti túráját.