A kastélyt - a bejárat feletti feliratos - tábla és írott források tanúsága szerint 1581-ben emeltette Mágócsi Gáspár és unokaöccse, Mágócsi András, ez utóbbi felesége Alagi Judit lakóhelyéül.
A Mágócsiak halálával 1590-ben Alagi Ferenc kezére jutott, aki 1591-ben folytatt építését. Alagi ferenc halála után, 1612-től 1631-ig Alagi Menyhért volt a kastély birtokosa. 1697 körül hozatta rendbe a pusztuló épületet Sennyei István. Az 1960-as években elvégzett kisebb tatarozás jellegű helyreállítás után, 1977 és 1987 között, széles körű régészeti kutatás eredményei alapján az épület XVI. századi formája került visszaállításra, a mai műemléki felfogásnak megfelelő, jól megkülönböztethető kiegészítésekkel. Téglalap alakú, kéttraktusos, déli sarkain kiugró szabálytalan hatszögletű tornyokkal bővített, egyemeletes manzárdtetővel fedett épület. A déli oldal kivételével változó magasságban álló várfal veszi körül, a sarkokon kerek, kúpos fedésű tornyokkal, illetve délnyugaton egy földszintes, téglalap alakú melléképülettel. A kastély déli főhomlokzata háromtengelyes, aszimmetrikus elrendezésű, a nyugati szélső tengelyben címeres-feliratos kőtáblával díszített, földszinti bejárattal.
ikonnal bővítheti túráját.