Ócsa legidősebb része, az Öregfalu, közepén a XIII század elején épült román bazilikával, igazi néprajzi csemege. 1975-ben a területtel együtt helyezték védelem alá a 62 portából álló falurészt, melynek kétbeltelkes településszerkezete több száz éves. A templomot körülölelő kicsi telkeken álló parasztházak legöregebbjei a XVIII sz. végén épültek.
A településforma lényege, hogy nem a lakóház udvarán, hanem a lakótelkeket övező kertben, ólastelkeken voltak a telkes jobbágyok istállói, széna-szalma boglyái, cséplőhelyei és itt tartották az egész állatállományt. Mivel a férfiak igen sokszor éjszakára is kint maradtak, a szállástelkes ragadványnév is ismert erre a településszerkezetre.A védelemnek köszönhetően ma hat egyedi műemléki védelem alatt álló ház van az öregfaluban, megőrizve a kor magyaralföldi építészetének sajátosságait.
Az OTK létrejöttekor megvásárolt első, közvetlen a templom mellett álló épület és porta ad otthont a néprajzi gyűjtemény nagy részének. Ezt az épületet irodának vásárolták, de gyorsan kiderült, hogy a kulturális értékek, mint a kétbeltelkes településszerkezet, népi építészetünk magyaralföldi háztípusának épen megmaradt házai, a pincesor nem üres csigaházhoz hasonlóan, elhagyatottan maradt fenn, hanem azt gazdag élet tölti meg. A 20-30-as években született nemzedékből élnek még, akik eredeti népviseletüket használják, nem vetkőztek ki. A pincesoron 300 éve minden évben megtöltik a hordókat. Tárgyi emlékeiket, eszközeiket és szerszámaikat megőrizték, sokat azok közül még használnak is. Minden arra sarkallta az akkori vezetőt, hogy összegyűjtse, megmentse mindezt az utókor számára. Megszületett az elhatározás, elkezdődött a gyűjtés. A gyűjtemény 80-90 százalékát szeretettel, segíteni akarással ajándékozták oda a lakosok. 1980-ban falra került a működési engedély és megnyílt a látogatók előtt az Ócsai Tájház.
Ma már öt porta épületegyüttesének összefoglaló neve a Tájház. A telkek egy kivételével átjárhatók, az udvaron padokat helyeztek el, hogy ebben a régmúltat idéző, békés környezetben mindenki kedvére megpihenhessen. Az épületeknek külön nevük van. A Tájházban és az udvarán lévő istállóban van a néprajzi gyűjtemény. A szomszédos telken egy annál szerényebb, kéthelyiséges zsellérház áll, ezt Melegedőnek nevezik. Ezt az épületet "belakták" és igyekeznek élettel megtölteni. Működik a kemence, a csikótűzhely.
Az Ágasház portájára jelenleg még nincs átjárás, oda az utcáról lehet bemenni. Nevét a jól látható, a falon kívül futó ágasfáról kapta, ami a szelemengerendát tartja. Ez a három épület egyedi védelem alatt áll.
Időben a következő ház, ami az együtteshez "csatlakozott" a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság irodája.
Végül 2002-ben adták át a Turján házat. Minden igényt kielégítő oktatóház. Az udvarok, átjárók pedig még több helyszint biztosítanak a pihenni vagy nosztalgiázni vágyóknak.
ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK
- Néprajzi gyűjtemény
- Népviseleti gyűjtemény
BELÉPŐK
Néprajzi gyűjtemény (Tájház, Melegedő)
Ócsaiknak
150 Ft /fő
Felnőtt belépő
600 Ft /fő
Felnőtt csoportos
450 Ft /fő
Kedvezményes
250 Ft /fő
Renedezvény esetén
+200 Ft /fő
MEGKÖZELÍTHETŐSÉG
Ócsa Budapesttől 30 km-re található.
Vonattal: Budapest - Kőbánya-Kispest megállótól a Lajosmizse-Kecskemét vonalon Ócsáig.
Autóbusszal: Budapest - Népligeti autóbusz-pályaudvarról Ócsáig. (Az Interneten Felsőbabád pusztai megállóhellyel jelzett járatok nem jönnek be a településre!)
Autóval: az M5-ös autópályán, illetve a régi 5-ös autóúton.
ikonnal bővítheti túráját.