Igazi lüktető, mozgalmas kereskedővárossá vált, előbb a környék piacközpontja lett, majd a század végére igazgatási és kulturális központtá is vált, fejlődését egyre erősödő polgársága nagyban segítette. A vasútvonalak megépítése után fontos forgalmi csomópont alakult ki itt. 1937-ben az egyre dinamikusabban fejlődő magyar olajipar központja lett.
Ugyancsak az Erzsébet téren van a Városháza, egy épületben a bírósággal és az ügyészséggel. A tér északi részén áll a török kút. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy kőből készült nagy medencéje a várból, a török korból származik.
A Deák tér közepén a 48-as gyalogezred emlékműve, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. A téren látható még a felsővárosi templom, Széchenyi István mellszobra és a Városvédő Egyesület által helyreállított országzászló és turul szobor. A templom mögött pár perces sétával érhető el a XX. századi magyar színházi élet meghatározó személyiségéről, a város szülöttéről elnevezett Hevesi Sándor Művelődési Központ.
Közelében található a Magyarországon egyedülálló Nagy-Magyarország emlékmű A nagykanizsai származású Schless István 1933 októberében 20 ezer pengős adományt tett egy emlékmű létrehozására. Hübner Tibor budapesti építész tervét fogadták el. Az emlékmű még 1934-ben elkészült, majd 1952-ben ledöntötték, és megcsonkítva a talapzat mögött gödörbe helyezték. 1999-ben merült fel a gondolat, hogy államiságunk ezeréves ünnepségeinek keretében ki kellene ásni és helyreállítani az emlékművet. A restaurálást követően 2001. augusztus 12-én avatták fel, az alkotó fia, Hübner Tibor jelenlétében.
Az országhatár felé, az ipari negyed mellett elhaladva érkezik a látogató az egykori kanizsai vár 1996-ban felállított emlékművéhez. Az egykor a mocsárból kiemelkedő szigeten felépített várnak ma már nincs felszíni nyoma. A várkaput ábrázoló monumentális téglabástya előtt a híres várkapitánynak, Thury Györgynek bronz mellszobrát találjuk.
Ajánlott útvonal: Budapesttől kb. 207 km. az M7-es autópályán.
ikonnal bővítheti túráját.