A hajdani Nagy Kútparton álló emlékház a falu legismertebb épülete.
A földszintes, 2+2+2 ablakos házat 1780-82-ben építtette Andrássy István gróf.
A copf stílusú, uradalmi tisztilakként használt épület a régi udvarházak mintájárakészült. A magasföldszintes, kontyolt nyeregtetős épületet a XIX. században udvariszárnyépületekkel U alakúra bővítették. A ház ma látható formáját az 1994-ben befejeződött felújítási munkálatok során nyerte el.
Az épület megújult állapotában az eredeti elemek is megőrződtek. Hajdani zsindelytetőzetét ugyan felváltotta a cserép, de a boltíves, párkánydíszes 6 szoba 80 cm-es falaiban az ajtó- és a szalagdíszes vasrácsozatú ablaknyílások ma is a régiek. Eredeti formájában hagyták meg az épület belső kiképzését, sőt, az eredeti falfelület egy festett része is megcsodálható. A házat szobánként
kandallóval fűtötték, a füstjáratok pedig a tetőzet közepén magasodó talpas kéménybe torkolltak. Az eredeti kandalló már csak a középső utcai szobában maradt meg, a többit lebontották, és 1870-től cserépkályhákkal fűtöttek.
A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében helyezték el Kossuth Lajos emléktábláját 1911. május 27-én. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár.
A monoki Kossuth kultusz a II. Világháború után minőségileg változott meg.
A forradalom és szabadságharc 100. évfordulójára emlékező ünnepségek keretében 1949. március 19-én nyílt meg a Kossuth Emlékmúzeum. Az első emlékkiállításfeliratos tábláján ezt olvashattuk: "A szabadságharc centenáriuma és Kossuth Lajos halálának 55. évfordulója alkalmából a szabadságharc vezérének szülőházát a vallás-
és közoktatásügyi minisztérium múzeummá rendezte be."
Monok nemzeti zarándokhely lett. Az itt bemutatásra kerülő tárgyakat a megszűntParlamenti Múzeum relikviáiból, a Hadtörténeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum s a ceglédi Kossuth Múzeum gyűjteményéből hozták. Helyben gyűjtött műtárgy nem került a kiállításba.
A Kossuth Emlékmúzeum 1963 óta a Magyar Nemzeti Múzeum egysége.
ikonnal bővítheti túráját.