A téren áll a Magyarok Nagyasszonyának szentelt római katolikus templom, a város jelentős műemléke. A XII-XIII. században egy kis, kör alakú kápolna épült itt, /Szent Lőrinc tiszteletére/ majd - a korábbi alapfalakat felhasználva - 1385 körül Lackfi István nádor az általa idetelepített ferencesek részére kezdte el építtetni a templomot, s északi részéhez csatlakoztatva a kolostort. Ezt a két épületet alakították át a török időkben végvárrá.
A XVIII. században a romos épületekbe visszaköltöztek a ferencesek és megindult az épületek helyreállítása. 1878-ban a templom bejárata elé gótikus tornyot építettek, és ebbe belehelyezték az egyik oromfalon megmaradt XIV. századi rózsaablakot.
A templomban a későbbi templommal egyidős freskókat is találtak. 1974-ben fedezték fel a nagy felületű, gótikus freskókatItt van az alapító Lackfi István nádor sírköve is. A templomhoz építve találjuk a volt rendház épületét. Lackfi építtette a ferenceseknek, majd része lett a keszthelyi végvárnak. A XVIII. században Festetics György bővíttette a kolostort. A múlt század elején a ferencesek helyét a premontreiek foglalták el.
A temlplom előtt található Lackfi István nádor lovasszobra /Kalmár Katalin, 2000./ és mellette Festetics György ülőszobra /Farkas Ferenc 2006./.
A ferences templom építéséhez a fenékpusztai erőd romjait is felhasználták.
A mellette lévő rendház jelenleg a Missziós Szegényházi Nővéreké, ahol iskola és kollégium működik.
ikonnal bővítheti túráját.