Bármerre is járunk a szépséges Balaton és a medrét szeszélyesen változtató Dráva közötti 6036 négyzetkilométernyi területen, mindenütt apróbb-nagyobb csodára bukkanunk.
Somogy egyik jelentős műemléke, a somogyvámosi Puszta-torony, amely több mint nyolc évszázada állja az elemek ostromát. A település arról is nevezetes, hogy itt telepedtek meg egy évtizede a Krisna-hívők, akik a látogatók ezreit vonzzák évente a faluba.
Bodrog mellett a már említett Bő nemzetség birtokát találjuk, feltárásakor leltek rá a régészek az európai viszonylatban is különleges rovásírásos agyagfúvókára, amely a X. századból való. Csupán egy gondolatnyira innen találjuk Somogyfajszot, ahol az erdő mélyén egy különleges őskohómúzeumot rejtenek a fák.
A történelemben kissé megfáradt utazót most egy páratlan természeti környezetbe invitáljuk: üljünk fel Mesztegnyőn a kisvasútra, amely védett növények és állatok élőhelyén zakatol velünk végig.Kissé nyugatabbra már Lengyel József és Bernáth Aurél szülővárosában, Marcaliban járunk, ahonnan a megye déli része felé tartva ne felejtsük el érinteni a királyi szakácsok versengésének nevezetes helyszínét, Nagyszakácsit. Augusztus első napjaiban ezrek kíváncsiak a Mátyás korát idéző jelmezes vigasságra.
Somogyban barangolva nem szabad kihagyni az egykori királynéi birtokot, Segesdet, melyet egykor II. Endre adományozott feleségének. A tatárjárás után IV. Béla itt alakította meg az ország felépítésére hivatott kormányát, majd a kastély falai között töltötte ideje egy részét IV. László, s e helyen találkozott anyjával Nagy Lajos király. A ferences kolostor és templom, a csodás Széchenyi kastély látványa után forduljunk újból a természet szépségei felé. A közelben találjuk a vadban gazdag erdőrezervátumot, Kaszót, s mellette a védett őslápot, a Baláta-tavat. A déli végeken kalandozva kopogtassunk be a több mint két évszázados csurgói gimnázium ajtaján: az öreg könyvtár falai között bizton megérezzük Csokonai Vitéz Mihály szellemét. A költő itteni tanítóskodása alatt íródott az Özvegy Karnyóné és somogyi élményei ihlették a Dorottyát. A református diákvárostól nyugatra kanyargós út, a Hétszergörbe vezet a megye csücskébe. Őrtilos Szentmihály hegyéről csodás kilátás nyílik a Dráva és a Mura találkozására. Hagyománnyá vált e helyen az évente egyszeri ünnepélyes határnyitás, amikor a szomszédos Horvátországból csónakkal érkeznek a vendégek.A megye déli határa egyben országhatár is. Mentén haladva érintjük a gyékényesi bányatavakat, megismerhetjük a Duna-Dráva Nemzeti Park védett növény- és állatvilágát, majd Babócsára érve a híres nárciszost, ahol évszázadok óta minden májusban virágpompába öltözik a 12 hektáros Basakert.
A természet sok értékkel áldotta meg Somogyot, ilyen a barcsi ősborókás, de ilyen a gazdag termálvízkészlet is, melynek jótékony hatását ki lehet próbálni Csokonyavisontán, Szulokban, Buzsákon és Igalban. Vendégcsalogatónkból vétek lenne kihagyni a Zselicet, e gazdag és vadregényes erdőséget, egykori betyárok bújtatóját, kecses őzek és méltóságteljes szarvasok otthonát. E lélegző zöld birodalom adja a friss levegőt Kaposvárnak. Akárcsak Rómát, a megyeszékhelyt is hét domb veszi körül, ezekből most két magaslatot ajánlunk vendégeinknek: Kaposszentjakabon az 1061-ben épített bencés monostor idézi a múltat, a Róma-hegyen pedig Rippl-Rónai József egykori villája ad képet a festőművész életéről. Ha még egy városi sétára is jut idő, akkor látogassunk el Vaszary János festőművész otthonához és tegyünk egy szál virágot Nagy Imre mártír miniszterelnök szobrához. Ezután járjuk körbe a csaknem százéves Csíky Gergely Színház gyönyörű épületét és a klasszicista stílusban épült egykori megyeházát. A hetvenezer lakosú megyeszékhelyet észak felé elhagyva egy új útra szalad az autó kereke, ez a 61. számú főút várost elkerülő szakasza. A távlati M9-es út részeként megépült 19,4 kilométeres autóutat 2003 novemberében helyezték forgalomba. Az itt élők reményei szerint mindkét irányban folytatódik majd a továbbépítése, s ezzel biztosítható lesz az ország nyugati és déli megyéi közötti összeköttetés.
