A Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legértékesebb gyöngyszeme a Káli-medence.
Ez a vidék télen nyugodt, csendes, tavasszal ébred, nyáron nyüzsgő, de igazán ősszel él. Az érő szőlő üzenete: közeledik a szüret. A csodálatos panorámás tájat a medence északi részén fekvő Fekete-hegyről is remekül meg lehet figyelni.
Ábrahámhegytol északra haladva, a Balaton-felvidék peremére érve jobbra hatalmas homokbánya sebhelye éktelenkedik. A látvány mégis megkapó: a mélyben a vidék sápadt, szél formálta kis sivatagja mellett, kápráztatóan csillogó iszaptenger és kristályvizű bányató hívogat. Szelíd domboldala tetejérol beláthatjuk az egész Káli-medencét. Balra kanyarodva található egy kis település, Salföld, melynek határában található a borókással tarkított Kőenger, ami nem más, mint a Pannon-tenger aljzatának maradványa. A kövek megőrizték az egykori élőlények (csigák, kagylók) elmeszesedett maradványait, ezek ma is jól láthatók.
A falu olyan, mint a mesében, tiszta, takaros házak, nyaralók mindenütt. És mindegyik porta ízléses, stílusos. E településen található a nemzeti park, háziállatokat bemutató major. Kissé eldugva a falu melletti erdoben található a román-gótikus pálos kolostor romjai.
Salföldrol Kékkút felé haladva kitérőt tehetünk a Kütyü-domb érdekes szikláihoz. A faluba érkezve elsők között a több száz éves, meseszerű műemlék tájház tűnik fel, de a település többi épülete is figyelemreméltó. A templomhoz érve régi löszúton feljuthatunk a szőlőhegyi pincékhez, ahol szemet gyönyörködtető kilátás tárul elénk. A falu határában található a bizánci Theodóra császárnő kedvenc italát adó, őróla elnevezett savanyúvíz forrást. A palackozóüzem Burnót- patak felőli kerítésének tövében található a kiépített forrás, kitűnő friss, enyhén szénsavas vizével. A forrástól száz méterre Kékkút felé található egy fehér kőkereszt, e mellett rákanyarodhatunk a Rozskúti dűlőútra, mely Mindszentkállára vezet. Neve a honfoglalás körül itt letelepedett Kál nemzetség emlékét őrzi, hasonlóan a medence még létező, vagy már elpusztult, csak romjaiban létező településeihez (Szentbékkálla, Köveskál, vagy Kerekikál, Sóstókál). Mindszentkálla határában kitérőt tehetünk a kerekikáli templomromhoz, amely felett honfoglalás-kori földvár sáncai láthatók.
A mindszentkállai templomhoz közel, a Kopasz-hegy keleti lábánál láthatjuk a törökök által felperzselt Kisfalud templomának romjait.
A közelben fekvő Szentbékkála hasonlóan hangulatos település, itt is csodálatos a kőtenger. Minden falunak van valami kis sajátossága, látványossága, melyet érdemes meglátogatni, mint például a középkori Velétei püspöki palota romjai. A szép műemléktemplom mellett elhaladva, átvágva a falu lejtős kis utcáin már a Fekete-hegyre kapaszkodunk. A hegy lábánál a töttöskáli templomrom tűnik elénk, feljebb érve a kis krátertavak közelében emelkedő Eötvös-kilátó nyújt ragyogó lehetőséget, hogy visszatekintsünk eddigi utunkra, sőt beláthatjuk a még előttünk állót is, leereszkedhetünk a Burnót-patak völgyében megbújó Árpád-kori településre, Balatonhenyére. A falu északi határában a Burnót patak völgyébol egy érdekes, karszt-fennsíkra jutunk, majd Monoszlót érintve felmehetünk a 337 méter magas Hegyestűre is.
A hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazaltvulkán belsejét. A megdermedt láva sokszögletű, függőleges oszlopok ezreibe vált el, a látvány európai viszonylatban is ritkaságnak számít. A bányából leereszkedve érjük el a hajdani Káli-falvak emlékét őrző Sóstókáli templomromot. Innen, a Kis-hegyestű tövében elhaladva, a kőtenger szélén juthatunk el Kővágóörsre. Az itteni kis kőtenger természetes madáritatóival ismét szép látványt nyújt, szintúgy, mint a medence közepén ( Kővágóörs és Köveskál között ) található Kornyi-tó. Kővágóörsrol erdőszélen (is) vezető úton közelítjük meg Révfülöpöt és az ecséri romtemplomot.
ikonnal bővítheti túráját.