A rómaiak Arrabonája, a közel 1000 éves püspöki székhely, hangulatos, zegzugos utcás belvárosa és számtalan, szép barokk épülete miatt kiemeltkedő jelentőségű híres iskola- és iparváros. Napóleon 1809-ben csatát nyert a városhoz tartozó Kismegyer településen. A város történelmi nevezetességekkel bíró ősi magja a Káptalandombon található, a három folyó - a Duna, a Rába és a Rábca- torkolatánál. Bármelyik irányból könnyen felismerhető csonka tornyáról a győri püspökök rezidenciája, a Püspökvár (Káptalan domb 5/a.), melynek legrégebbi épülete a XIII. századi Lakótorony és a XV. századi gótikus Dóczy - Kápolna.
A bazilika minor rangra emelt Püspöki Székesegyház (Káptalandomb) románkori elődje a mai templom mellett már 1030-ban állt. 400 évvel később épült a gótikus Szent László - kápolna (Héderváry - kápolna). Ez I. László király (1077-95) szentté avatására készült, amely a középkori magyar ötvösművészet csúcsát jelentő aranyozott ezüst, szigorúan szerzesztett Szent László - hermát /ereklyetartót/ őrzi.
A XX. századi magyar szobrászat jelős képviselője, Borsos Miklós (1906-93), akinek alkotásai a róla elnevezett Múzeumban (Apor Vilmos püspök tere 2.) láthatók. A Várkazamata - Kőtárban (Bécsi kapu tér 5.) a római és újkori síremlékek tekinthetők meg. A Káptalandomb másik oldalán látható jellegzetes klasszicista épület, a Kreszta - Ház (Apáca u. 1.) padlásterében Kovács Margit (1902-77) bűbájos figuráit bemutató Kerámia Kiállítás jelent érdekes látnivalót.
ikonnal bővítheti túráját.