Galyatető, hazánk második legmagasabb tömbjének déli tövében kialakult, közigazgatásilag Mátraszentimréhez tartozó üdülőhelye.
Korábbi neve Nagy-Galya. A galya szó jelentése: fátlan, füves hegy. Délkeleti oldalában, 1894-ben, nyitott-gerendakunyhót épített a Mátra-egylet. Ez volt a Samassa menedékház, amely azonban már az I. világháború után tönkrement. A Budapesti Hegymászó Egyesület az állam segítségével és adományokból, 1921-1924. között új, emeletes kőmenedékházat épített, kétteraszos étteremmel, könyvtárral, 100 ágyas férőhellyel, pótépülettel. Létrehozták az északi oldal sípályáit. 1934-ben Péter-hegyesén megépült az andezit kilátótorony.1939-ben átadták a Nagyszállót, az akkori idők luxusberuházását. A galyatetői kistemplom a Nagyszállóval együtt épült, a vendégek lelki igényeinek kiszolgálására. 1942-ben szentelték fel. 1942 tavaszát Galyatetőn töltve született Kodály Zoltán legszebb egyházi műve a "Csendes mise", melynek sorai: "Missa brevis, in tempora belli" azaz - Csendes mise háborús időkben -. A templomban ma az a harmónium található, amelyen gyakran játszott Kodály Zoltán is. A II. világháborúban elpusztult a Budapesti Hegymászó Egyesület menedékháza. 1949 után a Nagyszálló kizárólag szakszervezeti beutalóval igénybe-vehető zárt üdülő lett. Annak ellenére, hogy a turistaház helyén megépült a BM üdülő (ma BM Andezit Hotel), és számos kisebb vállalati pihenőház, a déli Málnás-oldal rétjeit és a környező erdőket pedig felparcellázták, Galyatető "szabad�"szálláshely nélkül maradt. Az 1980-as évek végén megépült a biatlon-lőtér a hozzá csatlakozó sífutó-pályákkal, melyen később biatlon-világbajnokságot is rendeztek. Az 1990-es években mindenki előtt megnyíltak a Nagyszálló kapui immár, Hotel Galyatető néven.
ikonnal bővítheti túráját.