Az Esterházy kastély Magyarország harmadik legjelentősebb épületegyüttese. E barokk kastélyt, vagy ahogy sokan említik a "magyar Versailles"-t Esterházy (Fényes) Miklós építette 1763-66 között. Esterházy József 20 szobás vadászlakját Miklós herceg és fennkölt lelkű hitvese, Cziráky Margit grófnő, alakította át és tette a hercegi család legkedveltebb tartózkodási helyévé, fénykorát is ekkor élte (1768-90). A birtokos halálával kiemelt szerepét elvesztette, pusztulását, állagának romlását a II. Világháború teljesítette be.
A kastély külső homlokzatán a barokk szinte minden díszítő eleme megtalálható. Lenyűgöző az alkalmazott szimmetria, a középről induló íves karú díszlépcső, mely az emeleti Zeneterembe és Díszterembe vezet. A pompát amúgy is kedvelő Miklós udvarát a fényűzés jellemezte. A 126 szoba pazar berendezése, káprázatos belső díszítő megoldásai mindenkit ámulatba ejtettek. Bőkezű mecénásként udvarát a művelődés egyik központjává emelte. Joseph Haydn, a kor kiemelkedő zenei mestere 30 évig állt a család szolgálatában. Az opera előadásokat nem egyszer az uralkodó család jelenlétében tartották. Haydn számos remekművét itt komponálta, a munkásságát bemutató emlékanyag három szobát tölt meg.
A kastély 348 képből álló híres képtára az Országos Képtár alapját képezi. Az íves alaprajzú kastély a barokk-rokokó hangulatát idéző díszudvart fogja közre, melyet egy háromrészes csodálatos kovácsolt vaskapu zár le. Haydn egykori rezidenciáján, a Muzsika Házban a Fertődi Állandó Helytörténeti Kiállítást rendezték be.
ikonnal bővítheti túráját.
