Itt született, és 1001-ben itt is koronázták meg a magyar államot megalapító, 1083-ban szentté avatott I. István királyt.
Esztergom páratlan idegenforgalmi adottságokkal rendelkező város. A természet- és tájföldrajzi adottságoktól kezdve a kulturális és történelmi örökségen keresztül a sokoldalú kikapcsolódást lehetővé tévő regionális kínálatig és Budapest közelségéig minden tényező egy idegenforgalmi centrum szerepére predesztinálnák várost.
Esztergom fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben, kötőváros a Duna folyam partján és igen kedvelt idegenforgalmi célpont.
Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, később Komárom-Esztergom megye székhelye volt 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja volt. Kevesek tudják, hogy a városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje, és a magyar repülés egyik bölcsője, hisz itt alapította meg a 20. század elején kisrepülőgépgyárát idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. Esztergom az Ister-Granum Eurorégió központja, és egyre bővülő kínálattal várja az idelátogatókat belföldről és külföldről egyaránt. Esztergom Európa és világszinten is egyedülálló kincseket őriz.
A város gazdag kulturális programkínálatából csak ízelítőként említjük meg a bazilikában rendezett hangversenyeket, a Híd ünnepe elnevezésű évadnyitó karnevált, a pünkösdi kiállítást és kézműves vásárt, az Esztergomi Nyári Játékok előadásait és az immár Európa-hírű Nemzetközi Gitárfesztivált.
Dunántúlon, a Pilis-hegység lábánál, a Visegrádi hegységtől nyugatra, Komárom-Esztergom megye észak-keleti részén, a Duna folyam jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben fekszik. A Dunakanyar legfelső városának szokták nevezni. Az EU normához igazodó területi felosztás szerint a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, turisztikai szempontból a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz. A Duna félkörben fogja körbe a várost, és két ágra szakadva alkotja a Prímás-szigetet. Az óvárosra kelet-nyugat irányú beszorítottság jellemző. Nyugatról a Duna, Keletről pedig a Vaskapu fogja közre, ezért jellemző rá az észak-déli irányú kiterjedés. Az óvárostól 5 km-re délre fekszik Kertváros, ahol a város lakosságának közel ötöde él.
Esztergom nevének eredete: Az Esztergom név eredetével kapcsolatban több elképzelés is létezik:
Egyesek szerint az Iszter(gam)ból ered (Iszter=Duna, Gam=Garam). Mindenesetre az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való. Mivel Esztergom a Dunakanyarban épült, a gom utótag jelentése lehet a hajlat, görbület (pl: gomb, gömb, gumó).
A név legrégibb alakja Iszterograd, ami az Esztergomnál a Dunába torkolló Garam folyóra utal (üsztürü=mellékág).
Neve bolgár-török estrogin küpe (= bőrpáncél) és a strgun (= tímár) főnevekből ered és egykori bőrpáncélkészítők lakhelyére utal.
Nevének eredetével kapcsolatban a szláv sztregomj (= akire vigyáznak) szó is szóba jöhet.
Érdekességek az érdekességek közül Esztergomban:
- Hivatalosan Esztergom a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának székhelye. Bár ritkán fordult elő, hogy itt ülésezett a testület, az Alkotmánybíróság elnökét itt iktatják be az Aranybulla előtt.
- Esztergom 2005-ben egymillió turistát fogadott. 1972-ben ez a szám, csak 200–350 ezer volt.
-A törökök annyira fontosnak tartották Esztergom várát, hogy a török lovasság utódjának tekintett légierő egyik harci repülőgépe az Estergon nevet viseli. Itt megtalálod a kapcsolódó cikket.
- Janicsárinduló is született egy a városról, az Estergon Kalesi (Esztergom vára) címmel.
Ugyanezen a néven a közelmúltban Ankarában, a török fővárosban felépítették az esztergomi várhegy mását.
- A városban található egykori forrásra a 15. században vízemelő gépet helyeztek, majd rézcsöveken vitték fel a vizet a várba (156 m). A szerkezet még a 17. században is működött. A vízgép egyedülálló volt a középkori Európában.
- A városba három császár tett látogatást: Barbarossa Frigyes (1189), Ferenc József (1886)[8], Akihito japán császár (2002)
- A Bazilikában, a levéltárban őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét.
- A 34 magyar szent mintegy harmada élt Esztergomban.
Ajánlott útvonal: Budapesttől észak felé haladva kb. 48 km. Megközelítését a 10. számú főúton ajánljuk (Dorog felé), majd a 111. számú útra térve jut el Esztergomba.
ikonnal bővítheti túráját.