A város neve írott formában először 1235-ben tűnik fel a Váradi Regestrum-féle itéletgyűjteményben. A "Debrezun" szó török /esetleg török-avar/ eredetű, első birtokosának nevét őrzi, jelentése: éljen, mozogjon.
Gyakran a kálvinista Róma -ként vagy cívisváros-ként emlegetik. Kelet-Magyarországon és a Tiszántúlon úgy tartják, ez a város a terület szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja.
Már 1361-ben mezővárosi, 1683-ban szabad királyi városi rangot szerzett. Nevét egész Európában ismerték híres vásárairól és református iskolájáról /kollégiumáról/. Történelme során kétszer is az ország fővárosa volt, így 1848–49-ben, és 1944-ben. Az évszázadok folyamán több tűzvész is pusztította, a második világháborúban szintén jelentős károkat szenvedett. Ma hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő városa. Debrecen város napja: április 11.
Gazdag kulturális kínálatából kiemelkedik az augusztus 20-i színpompás Virágkarnevál, a Jazz Napok és a magyarul tanulni vágyók által kedvelt Nyári Egyetem.
Debrecen története évszázadokon át át összefonódott a reformációval, számos olyan emléket őriz, melyek történelmi jelentőségéről tesz bizonyságot. Épületek sokasága üzen a múlt eseményeiről. Lakosai őrzik hagyományaikat, számos szobrot állítottak híres embereinek ld. Kossuth tér, Emlékpark, Nagyerdei Szoborpark.
A főutcát kereskedőházak alkotják ma is, jó részüket fel is újították. Ilyen a Rickl-ház /Piac utca 39-41./, a Csanak-ház /Piac utca-Arany János utca sarok/, az egykori Löfkovics Artúr boltja /Piac utca 38./ és a Kaszanyitzky-ház /Piac utca 57./.
Debrecen egyik jelképe a klasszicista stílusú, puritán belső kiképzésű Református Nagytemplom , amely a benne található 3000 ülőhellyel az ország legnagyobb református temploma. Ereklyeként őrzik Kossuth Lajos (1802-1894) karosszékét. Kossuth 1949. április 14-én itt hirdette ki a Habsburg-ház trónfosztását. Kossuth Lajos többször járt itt. 1948-ban a Piac utca 31. sz. ház erkélyéről mondta lelkesítő beszédét. Sajnos az erkélyt már lebontották erről a Szilágyi-féle házról. Nagysándor József a debreceni csatában /1849. aug.2./ a túlerővel szemben is bátran megvédte a várost. Emléktáblája a Bem téren található.
A felújított Fő tér rendezvények színhelye.
A Református Kollégium (Kálvin tér 16.) tekintélyét híres tanárai és diákjai alapozták meg, így vált "az ország iskolájá"-vá..180 éves épületében Iskolatörténeti és Egyházművészeti Kiállítás tekinthető meg: egy hagyományos református iskola berendezése, régi magyar ötvös remekek, csodálatos hímzésű terítők, festett bútorok, könyvritkaságokat őrző műemlék Nagykönyvtára, amely 500. 000 kötetével az ország legnagyobb egyházi gyűjteménye.
A patinás Aranybika Szálló (Piac u. 11-15.) az ország legrégebbi, még ma is műkődő szállodája. A Városháza (Piac u. 20.) klasszicista épülete a legszebbek közé tartozik. Megtekintésre érdemes: a csonka tornyú református kistemplom (Révész tér), "Veres Templom" (Kossuth u.), Zsinagóga (Pásti u.4), görög katolikus templom (Attila tér 1.), Kossuth Lajos Tudományegyetem (Egyetem tér 1.) .és a Szent Anna Székesegyház (Szent Anna u. 15.). A malom (Böszörményi út sarok) Közép-Európa legnagyobb szélmalma, ipartörténeti műemlék a központtól távolabb található.
A Nagyerdő a város kedvelt parkja 1939-től Magyarország első természetvédelmi területe kibővítve állatkerttel, vidámparkkal, botanikus kerttel. Az Aquaticum Gyógy- és termálfürdő (Nagyerdei park 1.) vizével idült izületi gyulladásokat, reumatikus, női, porckopásos betegségeket, ortopéd elváltozásokat, idegfájdalmakat gyógyítanak.
Debrecen híres szülöttei:
- Csokonai Vitéz Mihály /a felvilásodás legagyobb költője/: 1773-1805.
- Fazekas Mihály /a Lúdas Matyi írója/: 1766-1828.
- Diószegi Sámuel /református lelkész, az első Magyar Füvészkönyv létrehozója/: 1761-1813.
- Szabó Magda /író, költő/: 1917-2007.
ikonnal bővítheti túráját.