Csongrád szállások, programok és látnivalók (Dél-Alföld)

Sokan, akik csak országúton vagy vasúton robognak át a vidéken, egyhangúnak, kevés szépséget mutatónak hihetik vidékünket, pedig a megye - sajátos átmeneti jellege miatt - rendelkezik szinte minden természeti szépséggel, amit Alföldünk mutat. Megtalálható itt a puszta, a folyókhoz és a szikes tavakhoz kapcsolódó mozgalmas élővilág, de a síksági tájnak némi domborzati változatosságot adó, ma már kötött homokformák illetve kunhalmok is. Talán még az itt élők többsége sem tudja, milyen természeti szépségeket tud nyújtani tájunk annak, aki szán arra időt, hogy megismerje tágabb lakókörnyezetét.

Csongrád megye szellemi arculata több évszázados történelmi fejlődés eredményeként alakult ki. Ez a régió, a délkeleti országrész eltérő kultúrák, vallások, földrajzi térségek találkozópontja. A megyeközpont Szeged, a 19. században fejlődött igazi európai nagyvárossá, Kolozsvár, Kassa, Zágráb és a többi Kárpát medencei nagyváros méltó társává. Itt a délvidék kapujában találkozik a balkán térséget jellemző bizáncias szellemiség a közép-európai katolicizmussal, az Erdélyt uraló görög-keleti valláskultúra a protestáns puritanizmussal, itt ütközik az alföldet jellemző, mélyen gyökerező népi kultúra a városias polgárosultsággal. Mindezen erővonalak mentén színes, érdekes, ám ellentmondásoktól sem mentes szellemi élet alakult ki vidékünkön.

A múlt század utolsó harmadától napjainkig a térséget éltető társadalmi, földrajzi és történelmi tényezők szerencsés együtt hatására lényegében minden olyan intézmény megépült, ami az európai normák szerinti nagyvárossá tehette Szegedet. Ezek a fejlesztő energiák sugároztak ki a környékbeli középvárosokra, mint például Hódmezővásárhelyre, Szentesre, Csongrádra, Makóra, aminek révén a Tisza-völgy déli központjává fejlődhetett a térség.
Igen változatos a megye művészeti élete. Itt alakult ki a vidéki Magyarország talán legfontosabb irodalmi központja. Hódmezővásárhelyhez kötődik az alföldi festészet egyik legfontosabb realista képzőművész-kolóniája, de emellett Szegeden, Mártélyon, Makón és Csongrádon ma is működnek művésztelepek. A fővároson és Szentendrén kívül ebben a megyében él és alkot a legtöbb hivatásos képzőművész. Mindig színvonalas, gazdag zenei élet volt honos e tájon. Szegednek szimfonikus zenekara van, konzervatóriuma világnagyságokat nevelt, Városaiban mindenütt működik alsó fokú zeneiskola, kamarazenekaraink, kórusaink külhonban is jeleskednek.
Gazdag és változatos a térség népművészeti hagyományokban. A "szögedi nemzet" sajátos ö-ző nyelvjárása a vidék féltve őrzött kultúrkincse. Hódmezővásárhely népi hímzése, fazekassága, Makó és Szentes környékének változatos népművészete mellett a tápéi tánckultúra és a népviseletekben megőrzött hagyományvilág színesíti a megye szellemi arculatát.