Cifra Palota Kecskemét - Kecskemét műemlék

A kecskeméti Cifrapalota különlegesen szép szecessziós épületét 1902-benépítették Márkus Géza tervei alapján. Az épületben egykor üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött, ma a Kecskeméti Képtárnak ad otthont.

A Cifrapalota falai között 1983 óta működő Kecskeméti Képtárban három jelentős gyűjtemény tekinthető meg.
Ezek közül az egyik a XX. század elejének legnevesebb magyar műgyűjtője, Nemes Marcell által 1911-ben adományozott kollekció, melynek 81 festménye nagyrészt múlt századi, részben kortárs festők alkotásai.
Olyan neves művészek munkái tartoznak ebbe a gyűjteménybe, mint Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Márffy Ödön, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Czigány Dezső.
 
A másik nagyszabású kollekció a Farkas–Glücks anyag, melyet Glücks Ferenc pékmester vásárolt meg a kor híres festőjének, Farkas Istvánnak a fiaitól. Az így megszerzett Wolfner hagyaték részét képezi az ország legnagyobb Mednyánszky-gyűjteménye is.
A Farkas-Glücks képanyagban továbbá olyan szerzők művei is megtalálhatók, mint Anna Margit, Ámos Imre, Barcsay Jenő és Egry József.
 
A Cifrapalota legnagyobb gyűjteménye a szegedi születésű, de Miskén tevékenykedő Tóth Menyhért (1904–1980) életművét átfogó, 2000 festményből és 8000 grafikából álló műegyüttes.

A Kecskeméti Képtárban a kiállítások mellet különböző kulturális programok is megrendezésre kerülnek, úgymint a 2002-óta minden évben megtartott Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé című országos képző- és iparművészeti kiállítás.